 |
| Finom, nyugodt, kiegyensúlyozott történetszál Hámori Gabi és Leonardo Medeiros (Fotó: Szabó Adrienn) |
Az irodalmi alapanyagból a brazil Rita Buzzar írt forgatókönyvet, aki a film producere és a Nexus Cinema e Vídeo vezetője. A film megvalósításához a Miskolczi Péter és Váradi Gábor által fémjelzett Eurofilm Stúdióban találta meg a partnereket. Rita Buzzar hét óra alatt olvasta el a regényt, és azonnal tudta, hogy ebből filmet kell csinálnia. "Nagyon tetszett a két város, Rio de Janeiro és Budapest szembenállása: a hideg és a meleg, a fantázia és a valóság, az elvágyódás és a honvágy kontrasztja, amely akár egyetlen emberben is megjelenhet. Ezek a tükörjátékok és kettősségek izgattak igazán" - mondta a forgatókönyvíró-producer a Brazil Nagykövetségen rendezett sajtótájékoztatón.
A film teljes költségvetése két millió euró felett van, ennek háromnegyedét a brazil források fedezik, a maradék huszonöt százalékról a Magyar Mozgókép Közalapítvány és a (film forgatásának bejelentésekor még maximálisan érvényben lévő) 20%-os adóvisszatérítés gondoskodik. A film január 15-e óta forog, a felvételek Rio de Janeiroban kezdődtek, majd március 15-ig Budapesten dolgoztak a kamerák. A sikeres író ugyanis egy alkalommal Budapesten tölt egy napot, és ettől kezdve nem tud szabadulni attól a vágytól, hogy visszatérjen ebbe az országba, hogy elsajátítsa nyelvét.
 |
| Az elvágyódás és a honvágy kontrasztja Hámori Gabi (Fotó: Szabó Adrienn) |
Mikor egy német üzletember unalmas önéletrajzából ír sikerkönyvet, amelyért még a felesége is az üzletembernek mond dícséretet, egzisztenciális és alkotói válságának feloldásaként ismét útnak indul Budapestre, hogy elsajátítson egy másik nyelvet, egy másik kultúrát, és egy másik életet éljen. Ebben van segítségére magyartanára, Kriska, akit Hámori Gabi alakít. Hámori mellett még olyan magyar színészek tűnnek fel a filmben, mint Rajhona Ádám, Bálint András, és Kálloy Molnár Péter.
Hámori Gabi magyar nyelvtanárt alakít, ebből kifolyólag főként magyarul beszél a filmben, hiszen ő tanítja meg a Leonardo Medeiros által alakított főszereplőt arra a nyelvre, amit szenvedélyesen tisztel. A könyvben egyébként a magyar nyelvet úgy írják le, mint "az egyetlen nyelv, amely előtt a sátán maga is meghajlik." Bár ezt a metaforát nem sikerült megfejteni, a háromnyelvű (angol, portugál, és magyar) sajtótájékoztatón is kiderült, hogy az angol közvetítéséhez csak a legvégső esetben fordul a stáb, elsősorban anyanyelvükön kommunikáltak a forgatás során: "A rendező tekintetéből, gesztusaiból, ritmusaiból értettem meg igazán, hogy milyen atmoszférájúra akarja hangolni az adott jelenetet" - mondta Hámori Gabi a sajtótájékoztatón. "Finom, nyugodt, kiegyensúlyozott történetszálat képviselek a történetben, egyáltalán nem hektikus az az ív, amit nekünk kell bejárnunk" - mesélte még Kriska megformálója.
 |
| A magyar nyelv előtt a sátán maga is meghajlik Leonardo Medeiros és Hámori Gabi (Fotó: Szabó Adrienn) |
A rendezést Walter Carvalhora bízták a gyártók, akit elsősorban operatőrként ismerhetünk, ő felelt többek között a Központi pályaudvar, a Madame Sata, és a Carandiru - a börtönlázadás című filmek fotografálásáért. Az imdb szerint 64 filmet operált, míg a Budapest lesz a hatvanegyéves rendező ötödik rendezése. Budapest fényképezéséért a rendező fia, Lula Carvalho felel, ő volt az operatőre az idei Berlinálén fődíjjal jutalmazott Tropa de Elitének is.
A brazil nagykövetségen rendezett sajtótájékoztatón Walter Carvalho elmondta, hogy nagyon nehéz egy városfilmet úgy fotografálni, hogy az ne legyen közhelyes, ne képeslapszerű képekből építkezzen. Miskolczi Péter hozzátette: a brazil stáb a magyaroktól függetlenül helyszínelt, ezért teljesen új szemszögből tekinthetünk majd a városunkra. Az alkotók egy példát említettek: a helyszínkereséskor nagyon sok egyforma, a világ bármelyik részén megtalálható kocsmát néztek meg, mire elkeseredésükben a taxist kérték meg, hogy vigye őket a kedvenc krimójába, így egy külvárosi, autentikus magyar vendéglátóhely is szerepet kapott a filmben. A Hősök terét sem a hagyományos eszközökkel vették fel: az autofahrt során például úgy mutatják be az unásig ismert teret, mintha a Rio de Janeiro-i Cukorsüveg hegyen álló Krisztus szobrot szokás.
 |
| Az álomszerűség és a realitás határán egyensúlyoz Hámori Gabi és Leonardo Medeiros (Fotó: Szabó Adrienn) |
Mivel a regény az álomszerűség és a realitás határán egyensúlyoz, a filmben is szerették volna ezt visszaadni: ehhez az ötlethez jól passzolt a rendező első víziója a Dunán elúszó Lenin-szobor képében, amelyet le is forgattak. Az író egyébként sosem járt Budapesten, csak a képzeletében élő várost írta le, ezért keverednek a valóságos és az elképzelt elemek a regényben is.
A filmet 2009 februárjában tervezik bemutatni mind Brazíliában, mind Magyarországon. José Augusto Lindgren Alves magyarországi brazil nagykövet szerint a brazil értelmiség nyit a hozzá kevésbé közel álló európai kultúrák felé: "Unjuk már a globalizált mozit. Kelet-Európa pedig jellegzetesen egy olyan közeg, amely önmagáról, a saját kultúrájáról, a saját nyelvén beszél. Mégis van valamiféle kapcsolat, hiszen Brazíliában az elmúlt években kiemelt népszerűségnek örvend Márai Sándor és Krúdy Gyula is." A Budapest egyébként a filmtörténet első brazil-magyar koprodukciója.
 |
| Különös humor és fesztelen, határokat nem ismerő stílus Hámori Gabi (Fotó: Szabó Adrienn) |
Chico Buarque Budapest című regénye 2005-ben rangos irodalmi elismerést nyert Brazilíában. "Az egyes szám első személyben elbeszélt történet főhősének különös humora és fesztelen, határokat nem ismerő stílusa jellemzi az elbeszélésmódot: >>Chico Buarque bosszantó egy alak. Ki szereti az olyan légtornászt, aki egyszer sem esik le a Riótól Budapestig feszülő drótkötélről.<< - írja a korábban inkább zenészként ismertté vált szerzőről José Saramago." - olvashatjuk a könyvről a literán.
