A Médiatanács 2012 elején hirdette meg Magyar Média Mecenatúra programja keretében a televíziós dokumentumfilmek gyártását támogató, Ember Juditról elnevezett pályázatát. A kiírás idei három fordulójában összesen 300 milliós keretösszeg áll a dokumentumfilmesek rendelkezésére.
A most lezárult első fordulóban a Médiatanács tizenhárom pályázó filmterveinek megvalósítását támogatta összesen 115 millió forinttal.
A támogatott alkotások között van Berec Zsolt Miklós készülő dokumentumfilmje, amely a szarvasi lótartó cigányok életformáját mutatja be. A lovak velünk maradnak, ugye? című film egy különleges világot tár elénk, ahol a mai napig elevenen élnek a lótartással kapcsolatos szokások. A film arra is kísérletet tesz, hogy bemutassa, a 21. század információs társadalmában miként találhatja meg helyét egy évszázados hagyományaihoz és értékeihez ragaszkodó nemzetiség.
Izgalmas és aktuális témákat, a megújuló erőforrások, a fenntartható fejlődés és a közösségi gazdálkodás kérdéskörét boncolgatja Szekeres Csaba filmje. Az „Álmodtam egy világot” Pázmándra kalauzolja a nézőt, ahol a lelkes helybéliek a magyar hagyományokra épülő önellátó gazdálkodás módszereit honosították meg. A „természet rendjét értő” szemléletmódnak hamarosan Amerikában is akad követője, ahol egy egész gazdaság létesült a pázmándi példa nyomán. A rendező egy éven keresztül, párhuzamosan követi nyomon a két közösség fejlődését, mindennapjait.
A „Székely lelemény” című film a furfangos székelyek olykor kilátástalannak tűnő harcát mutatja be a román Securitate-val szemben. Még javában tombol a titkosszolgálat rémuralma, amikor Csíkcsomortán a székelyek templom építésébe kezdenek, ráadásul úgy, hogy csak egy ravatalozó építésére kérnek engedélyt, hiszen templomot építeni akkoriban nem volt ildomos. A mesébe illő, izgalmasan felépített történet azt beszéli el, hogy lett a ravatalozóból templom, és hogy sikerült megtéveszteni az állami bürokratákat. A filmet Nagy Viktor Oszkár, a 40. Magyar Filmszemlén 2009-ben Gene Moskowitz-díjat elnyert Apaföld rendezője készíti.
Dala István sorozata a kuláküldözésről szól. A Rákosi-rendszer mindent elkövetett azért, hogy felszámolja a kulákságot. Az 50-es évek elején 60 ezernél is több „kulákbüntetést” szabtak ki, aminek következtében néhány év alatt mintegy 10 ezer gazda „ajánlotta fel” földjét az államnak. Az „Elhallgatott történelem - Ha a kulák mozdulna...” című dokumentumfilmben az elszenvedők mellett a témát jól ismerő néprajzkutatók és történészek is megszólalnak majd.
A Magyar Média Mecenatúra pályázataival és a támogatott alkotásokkal kapcsolatban további információk a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap honlapján olvashatók.
