A kiállításon bemutatott huszonkét film között az avantgárd film olyan emblematikus alkotásai, mint Fernand Léger Mechanikus balettje vagy Louis Bunuel Andalúziai kutyája mellett három premierre is sor kerül. A legizgalmasabb ezek közül kétségkívül Gerő György Béla című filmje. A rejtélyes életű, akkor 19 éves Gerő 1924-ben közölte első filmötletének forgatókönyvét. A filmből sajnos csupán néhány kocka maradt fönn. Ezek és a forgatókönyv, pontosabban a "filmpartitúra" alapján a filmet 2010-ben rekonstruálta egy amerikai művész, Bruce Checefsky. A Gerő által "kinetikus víziónak" tekintett alkotás a magyar avantgárdfilm úttörő darabja.
Életre kelt (film)kísérletek
Kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában
Az avantgárd film olyan emblematikus alkotásai, mint Fernand Léger Mechanikus balettje vagy Louis Bunuel Andalúziai kutyája mellett eddig még sehol máshol nem vetített alkotásokat is megtekinthetnek az érdeklődők a MNG új kiállításán.
A Magyar Nemzeti Galéria új kiállítása a két világháború között kibontakozó úgynevezett első filmavantgárd alkotásait mutatja be. A 20. századi avantgárd számos jelentős képzőművésze egyaránt foglalkozott a mozgókép újfajta kifejezési lehetőségeivel is. Man Ray, Fernand Léger, Marcel Duchamp, Viking Eggeling, Hans Richter, Walter Ruttmann, Luis Bunuel és Salvador Dalí szürrealista és dadaista mozgóképeinek hatása a magyar filmavantgárdban is tetten érhető. A magyar filmművészetnek ezt a különös fejezetét, illetve az ehhez tartozó filmeket azonban a közönség még soha nem láthatta így egybegyűjtve.
A legkorábbról fennmaradt, konkrét szerzőhöz köthető magyar animációs filmet, Bortnyik Sándor 1930 és 1933 között készült Mr. Pipe rettenetes éjszakája című, nemrégiben előkerült munkáját is ezen a kiállításon láthatja először a közönség. A tervezőgrafikusként és festőművészként is jelentős karriert befutó Bortnyik a "magyar Bauhausnak" is nevezett magániskolájában, a Műhelyben Halász Jánossal (a később Angliában világhírűvé vált John Halas-szal) együtt készítette el a több befejezetlen történetből álló, témájukat, stílusukat és technikájukat tekintve is önálló epizódokból álló, jelen formájában leginkább egy szürreális montázsra emlékeztető alkotást.
A harmadik premier Gyarmathy Tihamér 1953-ban készült Kísérleti filmje. Gyarmathy a Nemzeti Szalon padlásán működő amatőrfilmklubban készítette el növényi és állati preparátumok fotogramjai alapján ezt a szürrealista ihletettségű, mindössze 4 perces filmet.
Az összesen mintegy 150 percnyi filmet bemutató kiállításon a vetítéseken kívül fotókon és rajzokon rögzített mozgástanulmányok, animációsfilm-tervek, folyóiratillusztrációk is láthatóak, a filmek korabeli nitrófilm-tekercse, filmdoboza, dokumentációja (például a hozzájuk kapcsolódó levelezés), illetve a filmekhez felhasznált bábfigurák és standfotók mellett.
A kiállítás október 5-ig tekinthető meg.
Még több magazin
magazin
Rubi Anna: Nem egy letűnt kor lenyomata, hanem egy élő körkép Magyarországról
Interjú Az életed nélkülem rendezőjével
Egy csapat elszánt anya közel harminc éve küzd azért, hogy a fogyatékkal élő gyermekének tisztességes lakhatást biztosítson arra az időre, amikor ő…
tovább
magazin
Vonatjegy-hamisítókkal és megfiatalodó Demi Moore-ral karácsonyozhatsz
Streaming ajánló december második felére
A vonatjegy-hamisításról szóló briliáns magyar animációs dokumentumfilm, az év legmegosztóbb testhorrorja és kedves karácsonyi mesék is érkeznek az…
tovább
