A realista filmkép mestere

1914. november 2-án született Egerben, amikor a film még néma volt. A városi mozi vetítésein azonnal rajongani kezdett a mozgóképért. A család Pestre költözött, Eiben István operatőr biztatására a Könyves Kálmán körúton beinduló filmgyártáshoz ment világosítónak.



1945-ig dolgozott világosítóként a Magyar Filmirodánál, majd segédoperatőr vált belőle. 1946-ban lett operatőr, kezdetben híradókat és dokumentumfilmeket forgatott a Mafirt munkatársaként, majd 1949-ben játékfilm-operatőrré lépett elő, és a Mafilm csapatához szerződött. 1949 és 1996 között hatvanhat játékfilm operatőre volt, 1949-ben ő indította el az operatőri képzést a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, ahol tanszékvezető, majd egyetemi tanár, egy ideig rektorhelyettes, 1990-91 között pedig rektor volt.

Stílust teremtett a Budapesti tavasz, a Ház a sziklák alatt, valamint az Isten hozta, őrnagy úr! című magyar filmek fényképezésével. Illés Györgyöt tartják a valósághű filmfényképezés gyakorlati hazai normáinak kidolgozójának, a realista filmkép mesterének. Munkássága korszakos jelentőségű a hazai film történetében. Operatőri munkájában központi jelentőséget tulajdonított az emberi arcnak, a színész arcának, a közeli arcnak.

Első nagyjátékfilmjét, a Szabónét 1949-ben készítette, mit később több mint száz követett. Ezen kívül forgatott természet- és dokumentumfilmeket is, miközben a külföldi rendezőkön túl olyan nagyszerű hazai mesterekkel dolgozott együtt, mint Fábri Zoltán, Máriássy Félix, Makk Károly, Várkonyi Zoltán, Herskó János.

Jelenet a Budapesti tavasz-ból
A magyar operatőrök közül szinte mindenki őt tekinti a mesterének, s ugyanígy tekintenek rá az Amerikában világhírűvé vált magyar operatőrök, mint például Koltai Lajos, Kovács László vagy Zsigmond Vilmos is.

Munkásságának elismeréseképpen nemzetközi békedíjas, kétszeresen Kossuth-díjas (1950, 1973), Nemzetközi Békedíjjal kitüntetett (1951), a Pécsi Játékfilmszemle operatőri díjasa (1965,1967,1969), kiváló művész (1967). Továbbá Oscar-díj nominálás (1969), Filmkritikusok díja (1975), Belgrádi Filmfesztivál operatőri díja (1981), a Magyar Filmszemle életműdíjasa (1994), MSZOSZ-díj birtokosa (1995), Magyar Filmkritikusok operatőri díjazottja (2000), Magyar Örökség díjasa (2001), Kölcsey Ferenc Milleniumi Díjazott (2001). 2004-ben a Magyar Mozgókép Mestere díjjal tüntették ki.

1990-től a Magyar Operatőrök Társaságának elnöke, 1993-tól a Duna Tv igazgatóságának tagja, 1995-től a Magyar Film- és Tv-művészek Szövetségének elnöke volt. 2006.március 24 - én a HSC közgyűlésén lemondott elnöki tisztségéről. A tagság Kende Jánost Elnöknek, Koltai Lajost Alelnöknek valamint Illés Györgyöt Tiszteletbeli Elnöknek választotta meg.

Báron György írta róla: "A világhíres Illés-iskolának is ez a titka: a sokféleség. Hogy a jó operatőrnek mindent kell tudnia. Hogy a tanár nem követőket nevel, hanem hagyja szabadon a növendékeit: járják a maguk útját. Illés az operatőri mesterség mindkét, egymástól szétválaszthatatlan részét – a világítást és a plánozást – mesterfokon műveli, s művelik ezért a tanítványai is, ami ritkaság ebben a szakmában. Hollywoodban a DOP, azaz a director of photography a hangsúlyt a világításra helyezi: a kameramunka a kameraman dolga. Az európai filmben maga a vezető operatőr áll a felvevőgép mögé; ott a hangsúly inkább a kameramozgáson és a plánozáson van. Az Illés-iskola e kettőt együtt tanítja, magas színvonalon, mert Papi mindkettőnek nagymestere: láttuk a tágas, természetes külsőket a filmjeiben, és láttuk az érzékenyen bevilágított belsőket más - főleg a későbbi, színes - munkákban. És hogyan lesz mindebből költészet? Erre nincs magyarázat, a titkot a képek őrzik."

 

Jancsó Miklóssal a Mozgókép Mestere díjátadóján

Kende János, a Magyar Operatőrök Társaságának elnöke az MTI-nek nyilatkozva arra emlékeztetett: a mester nem csupán "nagyszerű operatőr" volt, de ő újította meg a hatvanas években a magyar film képi világát. "Ő volt a hatvanas, hetvenes évek újító szelleme" - tette hozzá, utalva arra, hogy Illés György sokáig és sokat alkotott. A negyvenes évek végétől évtizedeken át ő vezette a hazai operatőrképzést, de még az utóbbi esztendőkben végzett hallgatók is tanultak tőle.

A Magyar Filmtörténet Online adatbázisában szereplő filmjei:

1988  Nyitott ablak (Operatőr)
1987  Szeleburdi vakáció (Operatőr)
1985  Az elvarázsolt dollár (Operatőr)
1983  Gyertek el a névnapomra (Operatőr)
1982  Rohanj velem! (Operatőr)
1981  Ideiglenes paradicsom (Operatőr)
1981  Requiem (Operatőr)
1980  Fábián Bálint találkozása Istennel (Operatőr)
1978  Csillag a máglyán (Operatőr)
1978  Hatholdas rózsakert (Operatőr)
1977  Magyarok (Operatőr)
1977  Legato (Operatőr)
1976  Fekete gyémántok I-II. (Operatőr)
1976  Az ötödik pecsét (Operatőr)
1975  Tűzgömbök (Operatőr)
1975  Legenda a nyúlpaprikásról (Operatőr)
1974  A Pendragon legenda (Operatőr)
1974  141 perc a Befejezetlen mondatból (Operatőr)
1973  Hét tonna dollár (Operatőr)
1972  A magyar ugaron (Operatőr)
1972  Harminckét nevem volt (Operatőr)
1972  Plusz-mínusz egy nap (Operatőr)
1971  Hangyaboly (Operatőr)
1970  Utazás a koponyám körül (Operatőr)
1970  Én vagyok, Jeromos (Operatőr)
1970  Szemtől szembe (Operatőr)
1969  Isten hozta, őrnagy úr! (Operatőr)
1969  Az oroszlán ugrani készül (Operatőr)
1969  Imposztorok (Operatőr)
1968  Falak (Operatőr)
1968  A Pál utcai fiúk (Operatőr)
1966  Aranysárkány (Operatőr)
1966  Minden kezdet nehéz I-II. - rendhagyó magyar film (Operatőr)
1966  Utószezon (Operatőr)
1965  Húsz óra (Operatőr)
1965  Szerelmes biciklisták (Operatőr)
1964  Mit csinált felséged 3-tól 5-ig? (Operatőr)
1964  Karambol (Operatőr)
1963  Pacsirta (Operatőr)
1963  Párbeszéd (Operatőr)
1962  Pirosbetűs hétköznapok (Operatőr)
1961  Nem ér a nevem (Operatőr)
1961  Megszállottak (Operatőr)
1961  Megöltek egy leányt (Operatőr)
1960  Hosszú az út hazáig (Operatőr)
1960  Kálvária (Operatőr)
1960  Fűre lépni szabad (Operatőr)
1959  Szegény gazdagok (Operatőr)
1959  Álmatlan évek (Operatőr)
1958  Ház a sziklák alatt (Operatőr)
1958  Szent Péter esernyője (Operatőr)
1957  A tettes ismeretlen (Operatőr)
1956  Ünnepi vacsora (Operatőr)
1955  A 9-es kórterem (Operatőr)
1955  Az élet hídja (Operatőr)
1955  Budapesti tavasz (Operatőr)
1954  Fel a fejjel (Operatőr)
1953  Ifjú szívvel (Operatőr)
1953  Kiskrajcár (Operatőr)
1952  Vihar (Operatőr)
1951  Civil a pályán (Operatőr)
1951  Tűzkeresztség (Operatőr)
1950  Felszabadult föld (Operatőr)
1949  Szabóné (Operatőr)