A Magyar Hangmérnökök Társaságának legutóbbi közgyűlése új vezetőséget és elnököt választott. A megújult vezetőség tagjai Balázs Gábor, Hubay Zsolt, Kovács György, Márkus Tamás hangmérnökök, és Zányi Tamás, aki Vámosi András eddigi elnököt váltja a poszton. Zányi Tamás, aki díjakat nyert olyan elismert alkotások hangmérnöki munkájáért, mint a Hukkle vagy a Dealer, elmondta, hogy az új vezetőség célja az egyesület aktívabb működtetése és a szakmai összefogás megerősítése. Ebben az előző vezetés tapasztalataira és támogatására is számítanak.
„A hivatásos hangmérnököket, hangmestereket és hangtechnikusokat tömörítő Magyar Hangmérnökök Társasága 1990-ben alakult, de a kezdetek óta eltelt időben a szervezet vesztett aktivitásából és erejéből. Az új vezetőség tagjaival már a korábbi években is megfogalmaztuk a váltás szükségességét, majd 2003-ban a Kovács György vezette Játékfilmes Tagozat beindításával el is kezdtük a munkát. Ezt folytatjuk most programunk megvalósításával, és a tettre kész vezetőséggel.”
Zányi Tamás elmondta, hogy a közel 80 tagú egyesület az alapszabály módosítása és a vezetőség megválasztása után a következő főbb célokat tűzte ki maga elé. Elsőként a tagok hatékonyabb tájékoztatását, az egyesület régóta tervezett honlapjának elindításával. További cél a saját irodába költözés és a szakmai bázis megerősítése többek közt a zenei terület tagjainak kibővítésével.
„Szeretnénk több, inkább a közönségnek szóló, a hangkultúrával kapcsolatos, a hang jelentőségét bemutató rendezvényt is létrehozni. Úgy tervezzük, hogy az első ilyen szakmai fórum a zenében és a filmben is elterjedt többsávos surround hangzásról fog szólni. Azt is figyelembe kell venni, hogy technika fejlődésével, többek közt a DVD-k, digitális televíziózás megjelenésével új minőségi kihívásoknak is meg kell felelnie a szakmának.” – indokolta Zányi Tamás. Utalt rá, hogy külföldön régóta kialakult a sound designer szakma, amely a hangi világ ötletgazdag megtervezését és művészi megvalósítását végzi.
Az egyesület távlati célkitűzéseinek egyike, hogy rendezze a szerzői jogokkal kapcsolatos tisztázatlanságokat. Sok esetben ugyanis a különleges hangmontázsok, zörejek, hangeffektek létrehozása éppen olyan művészi alkotó tevékenység, mint például a képalkotás, de ezeket a „termékeket” egyelőre még nem védi semmi az illetéktelen felhasználástól.
További megoldandó kérdés az utánpótlás-nevelés, mert a szakmai színvonalat az oktatással is javítani akarják. „Ma a felsőoktatásban nem képeznek hangmérnököket vagy hangmestereket. Zenei végzettségem mellett másoddiplomásként 1999-ben fejeztem be a Színház-és Filmművészeti Főiskolán Hangmester szakot, ami idáig az egyetlen ilyen évfolyam volt.” Jelenleg csak az Oktopus Hangtechnikai Szakközépiskolában képeznek középfokú hangmester és hangtechnikus szakembereket.
„Célunk a jó hangminőség és az igényes hangzás fontosságának elfogadtatása, ezért erről a rokon szakmákkal igyekszünk majd párbeszédet folytatni. Ez egy fura szakma, egyszerre kíván egymásnak látszólag ellentmondó műszaki, és zenei-művészi képességeket is, mégis milyen sok kollégánkban találkozik szerencsésen e kettő.”– fejezte be Zányi Tamás.
