Erősödő gyártás
Már 2005-ben is több filmet gyártottak az előző évhez képest, tavaly pedig további 5,8 %-kal nőtt az európai filmek száma. Az EU-ban összesen 862 alkotás készült, 47-el több, mint 2005-ben. A növekedés főként a német, spanyol és olasz filmipar erősödésének tudható be – áll az Európai Audiovizuális Obszervatórium májusi jelentésében. A legtöbb filmet gyártó Németországban 174 film készült (28-al több, mint 2005-ben), Spanyolországban pedig 25 éve nem készült ennyi – összesen 150 - film. Ausztriához hasonlóan Magyarországon is 10-el nőtt a filmek száma az előző időszak adataihoz képest.
A számokat elemezve kiderül, a koprodukciós gyártás 2005-höz képest stagnált, s elsősorban az egyes nemzetek saját, önálló filmgyártása erősödött, leginkább az alacsony költségvetésű produkciók megugrásának köszönhetően.
Az előző évhez képest kevesebb filmet gyártottak azonban a dánok és a franciák. Dániában 12 filmmel, míg a 2005-ös rekorder Franciaországban (akkor összesen 240 alkotás elkészítésében vettek részt) 23 opus-szal kevesebb film forgott - az előző időszak kiugró adatai és a mostani szűkösebb filmtermés úgy tűnik kiegyenlítik egymást. Hasonlóképp van ez a produkciók összköltségét illetően is: Franciaországban 2005-ben 4,6 %-os növekedést, a tavalyi évre pedig 7,4 %-os csökkenést mértek. Magára talált a 2005-ben, az adó-kedvezmény változások szülte bizonytalanság miatt 30 %-os zuhanást elszenvedő brit filmfinanszírozás, s a 2005-ben befektetett 577 millió fonthoz képest 2006-ban már 842.4 millió fontos aktivitást regisztráltak.
Az európaiak visszatértek a moziba
Az Európai Unió országaiban összesen 926 millió mozijegy kelt el – 3,6 %-kal több, mint 2005-ben. Ugyanakkor a 2004 és 2005 közötti jegyeladási mínuszt nem sikerült teljesen ledolgozni: 80 millió további jegyet kellett volna eladni a 2002-es és 2004-es eredmények eléréséhez.
 |
| Az európai mozi nézőszámai 2001 és 2005 között |
Az általános emelkedés ellenére az EU-országok jegyeladási statisztikája külön-külön vizsgálva meglehetősen vegyes képet mutat. Míg Franciaországban (+7,6 %) és Németországban (+ 7,4 %) jelentősen, Olaszországban (+ 1,6 %) csak kis mértékben nőtt a látogatottság. Spanyolországban (- 4,7 %) és Nagy-Britanniában (- 4,9 %) pedig továbbra is lankad a nézők érdeklődése – igaz, mindkét országban pont megfelelő mértékben emelkedtek a tarifák, ahhoz, hogy a jegyárbevétel nem változzon számottevően.
Keletebbre szinte mindenhol nőtt a filmek nézettsége: a lengyel forgalmazás csaknem behozta a 2005-ös veszteségét, Észtországban (+40%), Lettországban (+22,7 %) pedig az új multiplex-hálózat kiépítésének köszönhetően egyre többen járnak moziba. Kimagasló a moziforgalom növekedése Szlovákiában (+ 54, 3 %), itt utoljára 1998-ban voltak ilyen sokan kíváncsiak a filmtermésre. A tavalyi huszonötök keleti blokkjában egyedül Magyarországon (-3,8 %) csökkent a látogatottság.
Az EU-n kívüli európai országokban Törökország könyvelhette el a legnagyobb látogatottság-növekedést, itt 34,8 millió jegyet adtak el - a török mozik utoljára a 80-as évek elején könyvelhettek el ekkora érdeklődést. A siker titka itt is az új vetítőtermeknek és a török filmipar megerősödésének köszönhető. Az orosz mozipiac már 2005-ben is virágzott, akkor 39 százalékkal, tavaly pedig további 30,4 százalékkal nőtt az eladott jegyek száma – tavaly összesen 411,8 millió tikett kelt el. Svájcban és Norvégiában is nőtt a nézettség, ugyanakkor az EU-hoz idén januárban csatlakozott Romániában (- 1,9 %) és Bulgáriában (- 2,3%) csekély mértékű visszaesést regisztráltak.
Növekedő piaci részesedés
A növekedő látogatottsággal azonos arányban nőtt az európai országok piaci részesedése a kontinens mozipiacán. Míg 2005-ben 24,9 százalékot képviseltek az európai filmek, tavaly már csaknem 28 százalékban európai filmet nézett az európai közönség. A siker főként a franciáké, a gall mozira az európaiak 11,1 %-a volt kíváncsi, a hazai piacot pedig szinte uralják a franciák, a nemzeti filmgyártás utoljára a '80-as években tudhatta magáénak a hazai piac 45 %-át.
 |
| Piaci részesedés a látogatottságban az Unión belül |
Hasonlóképp sikeresek a német filmek: a hazai piaci részesedés 25,8 %, míg az európai piacból 5,1 %-os szeletet sikerült kihasítaniuk.
A hazai filmek látogatottsága keletebbre is nőtt, Csehországban, Észtországban, Magyarországban, Lettországban, Lengyelországban és Szlovéniában egyre többen kíváncsiak a hazaira, míg Dániában, Spanyolországban és a svédeknél esett a honi filmek nézettsége.
Az Európai Unión kívül Törökország könyvelhetett el komoly hazai sikereket, a jegyárbevétel 51,8 % -át sikerült megszerezni, főként olyan, a honi publikum körében sikeres daraboknak köszönhetően, mint a nálunk is bemutatott Farkasok völgye. Oroszországban továbbra is menetel az Éjszakai őrség, a tavaly bemutatott második rész a hazai filmgyártás rekordbevételét könyvelhette el.
2006: a folytatások éve
2006-ban a legnépszerűbb film a Karib-tenger kalózai második része volt, a sorban pedig szintén egy folytatás, a Jégkorszak 2. követte. De a legnépszerűbb filmek húszas listáján további hat folytatást, vagy sorozat-epizódot (ilyen például a Casino Royale) találhatunk. Az európai film felzárkózását jelzi, hogy míg 2005-ben egyetlen európai alkotás sem került fel az ominózus listára, addig a tavalyi filmek között három ilyen alkotás is van: a francia Bronzbarnák harmadik epizódja több mint 11 millió nézővel a tizedik, Tom Tykwer Süskind-adaptációja, a Parfüm csaknem tízmillió nézővel a tizenharmadik, és majd' nyolc millió eladott jeggyel a Volver a tizenkilencedik helyen végzett.
A legnépszerűbb európai filmek húszas listáján főként francia és német, illetve ezen országok részvételével készült koprodukciós alkotásokat találunk, csupán Pedro Almodóvar Volver-e és a török Farkasok völgye töri meg a francia-német hegemóniát . Érdekes, hogy míg az Almodóvar-opus jegyárbevételének 76 százalékát Spanyolországon kívül szerezte meg, a Farkasok völgyére leginkább a hazai közönség volt kíváncsi: az eladott jegyek 91 %-a török mozit gazdagított.
