- Az hiszem, mára megváltozott a film szerepe a társadalom egészéhez képest. A hatvanas-hetvenes években iszonyú fontos viták zajlottak egy-egy film körül, amelyek gyűrűztek napi- és hetilapokban akár hónapokon keresztül. Valószínűleg azért, mert a véleménynyilvánítás egyik legszabadabb terepe volt akkor a film, és a filmek apropóján robbantak ki a társadalom egészét érintő kérdésekben a viták. Mára elvesztette ezt a funkcióját. Vannak azért olyan pillanatok, amikor kipattan egy alkotás nyomán egy vita, mint például a Napfény íze esetében történt, de akkor sem szigorú értelemben az alkotásról volt szó, hanem a zsidóság identitásának, az asszimiláció kérdésének körüljárásáról. A Werckmeister esetében viszont egy kifejezetten esztétikai jellegű vita indult, melyben az volt a kérdés, hogy esztétikai szempontból értékes alkotás-e a film, vagy sem. 30-40 évvel ezelőtt azonban a valódi, nyilvános viták helyett voltak filmviták. A filmek manapság is felvetik az aktuális társadalmi kérdéseket, mint a Moszkva tér, vagy a Nincsen nekem vágyam semmi, de ezekről már nyilvános vita folytatható folyóiratokban, a politikai életben, bárhol. Nincs szükség arra, hogy a fontos társadalmi viták egyfajta pótcselekvés mintájára a filmhez kapcsolódjanak.