1936-ban vagyunk, Gömbös Gyula holtteste épp hazatért Németországból, hogy majd a Parlamentben felálított díszravataltól a Kerepesi temetőig kísérje a soha nem látott méretű birodalmias gyászmenet. Az ország egyre sodródik a németek felé, Gordon Zsigmondot, az Amerikából hazatérő újságírót azonban nem érdekli a politika. Sokkal inkább annak a halott zsidó prostituáltnak a rejtélye, akit a temetés napján találnak a rossz hírű Nagydiófa utca egyik sarkán.
 |
| Gömbös Gyula temetése, 1936, Göring, Ciano, Schussnig |
Kondor Vilmos regényének, a Budapest Noirnak remek kritikai visszahangja volt (Pl. a Könyvesblogon, az Élet és Irodalomban). A könyv hiánypótló, a 30-as évek legnépszerűbb krimiműfaját teremti meg, kicsit furcsán, visszamenőlegesen. A szerző alapos kutatómunkát végzett, mindent tud a kor Budapestjéről, de nemcsak a helyszínekben, életmódban igazodik ki, hanem képes igazi mélyfúrásokat végezni a városi társadalomban. Amely végletesen polarizálódott: a világvárosi színvonal, nagypolgári villák, automobilok világa, nagykereskedők, luxusprostituáltak, politikusok fényűző élete mellett ott vannak a nincstelenek, cselédek, zsellérek, reménytelen százezrek kallódó, tengődő, reménytelen élete. Hesszelők, verőemberek, illegális bokszmeccsek és hazugság, elhallgatás, fenyegetés a Budapest Noir rendes közege.
Fazakas Péter, a Para és számos kisfilm rendezője ebből a könyvből szeretne filmet csinálni. A kísérlet érdekes, mert ahogy a kor Budapestjét nem olvashattuk még a noir szűrőjén keresztül, filmen sem jelent meg ez az amúgy nagyon izgalmas időszak. A rendező olvasatában a történet alapüzenete az identitás vállalásának jelentősége - igazi európai eszme, ahogy a film is európai film lenne, vagyis túlnyúlna az országhatáron. Most különböző forgatókönyv-fejlesztői pályázatokon szerepel a projekt, de zajlik a koprodukciós partnerek keresése is. Pontos számokat még nem lehet mondani, de úgy 2-3 millió euróból lehetne a Budapest Noirt méltó módon megvalósítani.
 |
| Középen Gordon Zsigmond újságíró |
A feladat izgalmas, és hálás, hisz olyan karakterek jellenek meg, mint egy titkos kommunista szexfényképész, egy igazi nagytőkés kávénagykereskedő vagy egy szüfrazsett, modern grafikusnő. Fazakas elképzelései szerint a film képi világa a realizmustól elszakadva a noirhoz illő expresszívebb, grafikusabb látvány jelenne meg, gondolkodásában talán kicsit Rodriduez Sin Cityjéhez hasonló. Ugyanakkor persze kötődne a konkrét helyszínekhez is, hisz itt minden hely, kellék, a szereplők jelentős része konkrét, létezett vagy létezhetett volna.
A könyv rejtélyességét csak fokozza a szerző, Kondor Vilmos titokzatossága. Maga a könyvet kiadó Agave is csak egyszer találkozhatott a Sopron mellett élő, nem irodalomból élő Kondorral. A kiadó honlapján ennyi tudható róla: "Kondor Vilmos 1954-ben született, tanulmányait Szegeden kezdte, majd a párizsi Sorbonne-on folytatta, ahonnan végül vegyészmérnöki diplomával tért haza. Jelenleg gimnáziumban tanít matematikát és fizikát. A Budapest Noir az első regénye. Feleségével, lányaival és kutyájával egy Sopron melletti kis faluban él." (Persze Kondor azért nem annyira elérhetetlen - reagált pl. a Könyvesblogon indult plágiumvádra.)
 |
| Budapest, a bűnös város - Sin City |
A film történetének hátterét a bűn adná, de, Fazakas megfogalmazásával élve, "nem szabad tocsogni a bűnben". A film általánosabb síkon arra is példát adna, hogy reagálhat egy társadalom extrém, abnormális helyzetekre: vagy maga is átveszi, magáévá teszi az extremitást, vagy elfojtja - és ezzel már rég elhagytuk a 30-as éveket. Az ismeretlen, ellenséges világ elviselésére többféle módot ki lehet találni, de sajnos sokan élnek a feladás "megoldásával" - öngyilkossági statisztikáink közismerten magasak.
A Budapest Noir tehát több szinten is értelmezhető film szeretne lenni. A produkció alapja a Szupermodern Filmstúdió lesz, a tervek szerint részben nemzetközi szereplőkkel főképp hazai stáb dolgozik majd a filmen.
