Bodzsár Márk tudatosan választotta a forgatókönyvíró szakot az SZFE-n, tanárainak hatására végül mégis a rendezésnél kötött ki. A későbbi munkáit meghatározó elemek, az ellentmondásos karakterek és a zsánerek közötti átjárás már első egyetem utáni munkájában jelen volt: a Levegőt venni című rövidfilmben Rába Roland egy reggelente uszódába járó, gátlástalan topmenedzsert alakít, akin legyőzhetetlen erővel uralkodik el a kicsinyes féltékenység, mert egy másik úszó folyamatosan lehagyja őt a szomszéd sávban.

Márk elárulta nekünk, hogyan találta meg Rábában az egyszerre ellenszenves és vicces karaktert, és azt is megválaszolta, érzett-e hasonló frusztrációt, mint ami a főszereplőt hajtja.

Rába Roland a Levegőt venni-ben

Mivel szeret állandó gárdával dolgozni, így Rába Rolandot és a kisfilm stábját első nagyjátékfilmjébe is magával vitte: a 2013-as Isteni műszak főszereplői eutanáziában utazó mentősök, akik a 90-es évek elején üzletelnek az emberi életekkel. A film készítése kapcsán megtudhattuk, hogyan került a képbe a délszláv háború, Quentin Tarantino és Serigo Leone. Elmesélte, hogy melyik emlékezetes eset alapul szinte egy-az-egyben egy valódi mentős sztorin, illetve felemlegettük a szürreális, nyilvánosság előtt zajló levélváltását az Országos Mentőszolgálat szóvivőjével.

A Filmalap első produkciójaként komoly elvárások nehezedtek rá és a filmre, szerinte ez nagyon rányomta a bélyegét az Isteni műszak fogadtatására. Beszéltünk a kritikai visszhangról, Andy Vajnával való konfliktusáról és a csalódást keltő nézőszámról.
Most már vigaszt nyújt számára, hogy a film megítélése sokat változott az elmúlt hat évben, a torrent oldalakon pedig igazi másodvirágzásnak indult - ebben csak az zavarja, hogy sokan a legrosszabb változatban töltik le. Beszélgettünk arról, hogy milyen tervei voltak a két nagyjátékfilmje közötti időszakban, mi volt ebben közös vonás a Coen fivérek munkáival, és hogy miért utasították el, amikor beadta.

Ötvös András, Keresztes Tamás és Rába Roland az Isteni műszak-ban

Alaposan kitárgyaltuk második nagyjátékfilmjét, a Drakulics elvtárs-at (az adás 48. percétől spoilerek fordulnak elő). A vérszívókkal való első találkozása kapcsán felidézte, mit szólt hat évesen Polanski Vámpírok bálja című klasszikusához, és hogy mit tart annyira érdekesnek bennük, hogy még egyetemi szakdolgozatában is ezzel a műfajjal foglalkozott. Kiderült, hogy miért a 70-es évek gulyáskommunizmusát választotta a történet hátteréül, és hogy nem fél-e attól, hogy a tárgyi kultúra és díszletek szintjén részletesen rekonstruált világ ráerősíthet a nézőkben a kádár-nosztalgiára.

Walters Lili és Nagy Zsolt a Drakulics elvtárs-ban

A főszereplők kapcsán szó esett arról, hogyan látta meg az általában macsó szerepeket játszó Nagy Ervinben a csetlő-botló komédiás alakját, és hogy a színész melyik saját történetét hozta be a filmbe. Kiderült, hogy Nagy Zsolt vámpírja, az Amerikából érkező Fábián miért áll közelebb a szuperhősökhöz, mint Drakulához, és a filmből kimaradt eredettörténetét is megismerhettük. Belementünk abba is, hogy a Walters Lili által játszott Madárka történetvonala mennyiben értelmezhető az egész rendszer bírálataként, és abba is, hogyan ábrázolják Kádár Jánost a filmben.

A podcast meghallgatható a lenti lejátszóra kattintva, fent van iTunes-on és Spotify-on, illetve letölthető Soundcloudról.