Filmrendezők mesterkurzusa a Magyar Író Akadémián

Október első szombatjának reggelén, 10 órakor gyülekeztek a Nyugati téri Alexandra könyvesbolt különtermében a filmrendező mesterkurzus résztvevői. A Magyar Író Akadémia (MIA) honlapján olvasható, hogy nemcsak filmeseknek, de vizualitással foglalkozóknak, mozgóképkultúrát oktató pedagógusoknak is ajánlják a kurzust, valamint a kultúra iránt fogékony értelmiségieknek és diákoknak. A szünetben egy közgazdász lányba botlottam, akinek a film a szenvedélye, ezért kíváncsi lettem, ki mindenki jelentkezett a programra - Karsai Edit, a tanfolyam egyik szervezője avatott be a részletekbe: „Nagyon sokszínű a résztvevők listája, a jelentkezők fele diák, természetesen sok a pedagógus, filmszakmában dolgozó és újságíró, de a 66 résztvevő között akad grafikus, villamosmérnök, ügyvéd, bankár, építőmérnök és informatikus is."

Báron György filmkritikus, a kurzus állandó moderátora Makk Károly jelenlétében köszöntötte a hallgatókat az első 'órán'. A másfél órás, filmrészletekkel tarkított beszélgetés után a hallgatóságnak fél órája lesz majd arra, hogy feltegye kérdéseit a filmrendezőnek. Délután pedig ugyanez ismétlődik Koltai Lajossal. A kurzus I. szemesztere december közepéig tart, ezen idő alatt olyan neves előadók engednek majd betekintést pályájuk kulisszatitkaiba, mint Jancsó Miklós, Bacsó Péter, Bereményi Géza, Enyedi Ildikó, Mundruczó Kornél, Szomjas György vagy Jankovics Marcell, továbbá Grunwalsky Ferenc, Janisch Attila, Török Ferenc, Tímár Péter, Kamondi Zoltán, Szász János és Sándor Pál is megosztja tapasztalatait, élményeit a résztvevőkkel.

Báron György a mesterek mesterével, Makk Károllyal Fotó: Magyar Szilárd MIA

  
Makk Károlyt Báron a „mesterek mestereként" mutatta be a  közönségnek. A filmrendező első anekdotájából kiderült, gyerekkorában a berettyóújfalui mozi a Makk család tulajdonában volt, így már óvodásként bejáratos volt a gépházba. A pálya felé vezető útra egy újabb felismerés terelte: „Életem legsötétebb pillanatai a matekórák voltak. Ezért lettem filmrendező." - mondta a rendező, akit szülei ennek ellenére mérnöknek szántak. A középiskola után apja összeköttetései révén került a filmgyárba fizetés nélküli gyakorlatra, ahol megismerkedett a filmkészítés folyamatával. Makk számára itt derült ki, hogy „a filmrendező a legfontosabb figura, neki kell meghoznia a döntéseket." Tapsztalatait így összegezte: „A filmkészítésben nincsen demokrácia". Végül Makk a Pázmány Péter Egyetem művészettörténet-esztétika-irodalom - szakára ment, majd 1946-ban jelentkezett a Színház és Filmművészeti Főiskolára, Radványi Géza osztályába.

Elmondása szerint a főiskolán nagyon erős volt az elméleti oktatás, de az intézmény akkoriban összesen egy kamerával rendelkezett. A Sztálin 1953-as halálával bekövetkező fordulat elhozta a filmek depolitizálását, Makk ennek köszönhette első sikerfilmjét, a Cannes-i Filmfesztivált is megjárt Liliomfit, amely kitárta számára a kapukat. Makkot és kortársait a társadalmi visszásságok foglalkoztatták: „Kerestünk az országban felmerülő problémák megfogalmazásához egy burkolt, bújtatott filmnyelvet." Ez a törekvés jót tett a magyar filmművészetnek is, mivel ezáltal bonyolultabbá, izgalmasabbá váltak a filmek.

„A filmrendezőnek kell meghoznia a döntéseket." Fotó: Magyar Szilárd MIA

Makk Károly bevallotta, nagyon korán „beleszeretett” a vágóasztalba - rendkívül izgalmasnak és szórakoztatónak tartja a filmkészítés ezen részét. A jeleneteket a rendező egy „frissensült tükörtojáshoz" hasonlította: bár technikai okokból minden jelenetet minimum kétszer vesz fel, tapasztalatai szerint az első felvételek sikerülnek a legjobban, mert ilyenkor a színészi játék még friss, később a többszöri ismétlés már túl rutinossá teheti.

Minden film készítésénél akadnak ugyanakkor olyan döntéshelyzetek, amelyeken nem segít át a rutin és a tapasztalat. „Az ember iszonyatosan tud szorongani. Én ilyenkor addig húzom-halasztom a dolgot, ameddig csak lehet, de végül meg kell hozni a döntést" - mondta Makk. Állítása szerint pályáját végigkísérte az újjítani akarás, a másképp fogalmazás néhol nyomasztó vágya, amely az újhullám és a posztmodern állandó problémája volt. A beszélgetés közben A ház a sziklák alatt gyilkosságjelenetét és a Szerelem című film utolsó pár percét láthattuk. Ez utóbbi Báron György szerint a filmtörténet egyik csúcsjelenete. Makk Károly beszélt a Cannes-ban két díjat elnyert Egymásra nézve című filmjéről is, amelyről Kádár János a következőképp nyilatkozott: „Magyar film nekünk ennyit még nem ártott." 

Makk Károly: Szerelem

      
Koltai Lajos, a kurzus második előadója kissé betegen érkezett az előadóterembe, de folyamatos teaivással próbálta a kétórás előadáshoz szükséges torokminőséget biztosítani. Az operatőr-rendező az ars poeticájával kezdte a beszélgetést: „Azt szeretném megmutatni, hogy mi is az az egész, amit úgy hívunk, élet.” Koltai operatőr szakon végzett a Színház és Filmművészeti Főiskolán (SZFF), véleménye szerint a magyar filmesek alapvetően vizuális beállítottságúak, amelynek egyik oka, hogy a főiskolán hangsúlyos a vizuális nevelés, s a művészettörténet oktatása is színvonalas.

Koltai szerint ahogyan az életet, úgy a filmkészítést is a folyamatos döntéshelyzetek jellemzik, nagy jelentősége van, hogy milyen helyszíneken forog a film, milyen tárgyak kerülnek a térbe, és milyen a jelenet színvilága. „Az első kép felvillanásakor megfogalmazódik a néző viszonya a filmhez.” És hogy a rendező hogy választja ki a legjobb beállítást? „A gyomorszáj tájékán születik a döntés, amitől a kép olyan lesz, amilyen.”

Koltai Lajos: Este

Koltai Lajos is kijelölte eddigi pályájának mérföldköveit: beszélt Szabó Istvánról, a közös munkákról. Kiderült, Szabó zökkentette ki a „mézbarna félhomályból”, amely addigi operatőri munkáit jellemezte. „A Redl ezredest tartom a legszebb, legtisztább és legerősebb közös filmünknek” – vallotta Koltai. Amerikai karrierjének kezdete a magyar származású Luis Mandokihoz köthető, aki egy mexikói filmfesztiválon látta az Angi Verát, s a film Koltainak köszönhető képi világa négy évvel később is élénken élt benne. Ekkor forgatta ugyanis következő játékfilmjét, amelynek fényképezésére Koltai Lajost kérte fel.

A Gabby című film forgatása előtt megkérte Mandokit, üljenek le együtt, hogy megbeszéljék a forgatókönyvet jelenetről jelenetre. A Hollywoodban szokatlan eljárás olyannyira népszerű lett, hogy a Ha egy férfi igazán szeret című film első rendező-operatőr konzultációján megjelent az egész stáb, hogy hallják, „mit mond a Koltai”.

Koltai előkészítő módszerének csodájára jártak Hollywoodban Fotó: Magyar Szilárd MIA

Az operatőr sok világhírű színésszel forgatott eddigi pályája során, véleménye szerint az amerikai rendezők, színészek azért szeretnek vele dolgozni, mert becsempészi a filmekbe az „európaiságot” - Jodie Foster szerint ez „furcsa, meleg emberszeretetben fogható meg leginkább”.

Na és hogy evezett át Koltai az operatőri létből a rendezői oldalra? A váltásban nagy szerepe volt Giuseppe Tornatore olasz rendezőnek, akivel az Óceánjáró zongorista legendájában, és a Malénában dolgoztak együtt, s aki "alig foglalkozik a színészekkel, szinte csak a vizualitás érdekli.” A közös munka során kezdett Koltai kacérkodni a rendezés gondolatával, az utolsó lökést pedig Kertész Imre adta, aki egy, a Sorstalanságról folytatott konzultáció után jelentette ki: azt szeretné, ha Koltai rendezné a Nobel-díjas remekmű filmváltozatát. A filmLos Angeles-i bemutatója után pedig egy hollywoodi ügynökség felajánlotta szolgálatait (az immár rendezőként is számon tartott) Koltainak.

„Szeretném megmutatni, mi is az az egész, amit úgy hívunk, élet.” Fotó: Magyar Szilárd MIA

Hallhattunk az Este című film előkészületeiről is, valamint arról, az amerikai filmszakmában mekkora nagyhatalom Meryl Streep sminkese. Kiderült, milyen fontos szerepet játszik a nagy amerikai színésznők elégedettségi mutatójának alakulásában egy-két másodperces plusz jelenlét a vásznon. A beszélgetés után – ahogyan délelőtt is - felsorakoztak a hallgatók a mester előtt, hogy dedikáltassák részvételi lapjukat.

       
Az első előadás után Oroszlán Évával, a program vezetőjével beszélgettünk

Filmhu: Mi volt a Filmrendező mesterkurzus alapkoncepciója?

Oroszlán Éva: Ez az első filmes témájú kurzusunk, korábban csak szépírói képzéseket szerveztünk. Az utóbbi években nyitottunk más szakírói területek felé, az idei évben párhuzamosan hirdettünk meg egy reklám-kreativitás mesterkurzust, dalszövegíró, minőségi bulvár, és közéleti-beszédíró kurzust az Akadémián, de van színház és drámaíró tanfolyamunk, illetve Kornis Mihály is tart előadássorozatot az érdeklődőknek. Az alapgondolatunk az volt, hogy ne elméleti szakemberek tartsanak előadást az adott területről, hanem olyasvalakik, akik az adott szakmát a legmagasabb fokon művelik.

Filmhu: Hogyan állt össze az előadók névsora?

O.É.: A Magyar Filmrendezők Céhének elnökével, Sós Máriával, illetve Báron Györggyel, a kurzus moderátorával egyeztettünk arról, kiket hívjunk meg az első filmrendező mesterkurzusra előadónak. Természetesen nem teljes a lista, de reményeink szerint jövőre lesz egy második etap, amelyre meghívjuk azokat a fontos magyar filmrendezőket, akik idén kimaradtak. Tervezzük, hogy évente elindítjuk ezt az előadássorozatot, mert úgy tűnik, van igény erre a fajta mesterképzésre. Minden előadáson hangfelvételek készül, így azok a hallgatók, akik valamilyen okból nem tudnak jelen lenni egy-egy alkalommal, ilyen formában bepótolhatják az elmaradtakat.

Sokfelől, szép számban érkeztek az érdeklődők, de van még hely Fotó: Magyar Szilárd MIA

Filmhu: A II. szemeszterben egy szemináriumi műhelymunkán vehetnek részt a hallgatók. Ez mit takar pontosan?

O.É.: Itt kisebb csoportokban zajlik majd a munka, az első félévben megismert rendezők közül fogják néhányan elemezni saját filmjeiket, illetve más magyar és külföldi alkotók filmjeit. Ebben a körben lesz alkalom a neves filmrendezőkkel való megismerkedésre, személyesebb kapcsolat kialakítására, akár saját filmötlettel kapcsolatos konzultációra is, hiszen minden előadó háromszor tér majd vissza a második szemeszter során. A hallgatók egy vizsgamunkával fejezik be a kurzust, mindenkinek egy filmelemzést kell majd elkészítenie. 

Filmhu: Van még szabad hely?

O.É.: Igen, maradt néhány betöltetlen hely, még be lehet kapcsolódni a képzésbe, ha esetleg valaki csak most találkozott a programunkkal.