Kurutz Márton az EPA-n szintén elérhető Magyar Film (digitalizált példányok itt) és a Filmhiradók Online felületén elérhető híradók segítségével rekonstruálta az eseményeket: "a vetítések mellett vitaestekről, tematikus szakmai előadásokról és jelmezes filmbálról, divatbemutatókról is beszámolnak."
"Íme, itt vannak tehát a filmmotívumok a fehér estélyi ruhán, amit az akkori idők egyik legfoglalkoztatottabb ruhaszalonjának tulajdonosa, Langermann Gizella visel (00:09). 00:18-nál Rácz Vali, a filmen és gramofonlemezeken egyaránt gyakran szereplő énekesnő látható, mégpedig abban a jelmezében, melyet az akkor forgatott „Toprini nász” című filmjében is viselt. Közvetelenül utána stüszivadász-kalapban a több tízezer filmriportjával talán ma is rekordtartó Somkúti (Sovisráth) István filmoperatőr. Őt követi Kiss Ferenc méltóságos úr, aki nem csupán kimagasló színészi teljesítményeivel, de az akkori kulturális életben vállalt magas hivatalával is tiszteletet parancsolt maga körül az egész filmszakmában. A filmgyárak igazgatói, producerek, filmcézárok is sorban felvonulnak a kamera előtt, ki foxtrottozva, ki cigarettázva, mint például az orosz népi jelmezbe öltözött Takács Antal filmvállalkozó, akit a háttérből gyanakodva figyel Fényes Szabolcs zeneszerző (00:25). A tizenéves Szőnyi Gizi és Feri táncosok kiléte csak az írásos forrásból derül ki, ahogyan arról is csak a már említett újságokból szerezhetünk tudomást, hogy a szálló előtti Hámori tavon megrendezett éjszakai gondolás felvonulással és tűzijátékkal egybekötve bemutatták az addig elkészült legnagyobb kormányzói portrét. Horthy Miklós kormányzó országlásának huszadik évfordulójára ugyanis elkészítették az addigi legnagyobb Horthy-képet, amit ember valaha látott. Muskovszky László grafikusművész 80 négyzetméteres alkotását a tó felett, a hegyen feszítették ki az éjszakában." - írja Kurutz a Gramofon Online blogon.
A Nemzeti Filmhét nyitójáról is készült filmhíradó:
"A filmverseny (mert hogy ilyen is volt) első díját, egy bronzszobrot a már említett „Toprini nász” nyerte, nem is minden ok nélkül, hiszen rendezője a később Hollywoodban karriert csinált Tóth Endre, André de Toth volt. Azonban nem csak az 1939-es év filmtermését bírálták el akkor. Néhány évvel korábbi alkotások is a zsűri elé kerültek, például az a német-magyar koprodukció, amelynek magyar változatáról hosszú évtizedeken át úgy tudtuk, hogy minden kópiája elveszett. A Nemzeti Filmhéten az IBUSZ ólomkristály tálát nyert „Varieté csillagainak” csak néhány éve került elő az a majdnem teljes változata, amelyről kiderült: a Vörös Hadsereg hadizsákmányaként került ki Moszkvába 1945-ben. Ekkor azonban már nem rendeztek filmhetet. A Magyar Film évfolyamait végiglapozva megállapíthatjuk, hogy ez az első szakmai rendezvény olyan pénzeket emésztett fel, hogy a következő évben már csak szerényebb ünnepségre kerülhetett sor. 1941-ben pedig már meg sem rendezik a Nemzeti Filmhetet. „Nagy örömmel fogadjuk azt a tervet, hogy háromévi szünet után ismét feltámasztják a Nemzeti Filmhetet, s újból összeül Lillafüreden a magyar filmszakma és az illetékes hatóságok képviselői, hogy közvetlen eszmecserék, előadások és filmbemutatók kapcsán megbeszéljék mindazt a sok súlyos problémát, amely ma a filmgyártás tényezőit foglalkoztatják.” – ujjong a Magyar Film szerkesztője a címlapon az egyik 1943-as tavaszi számban. A terv azonban sosem valósul meg, csak beszélnek róla, tervezgetik-szervezgetik, mint az előző két évben. 1944-ben is szóba kerül az ötlet, de ekkor már természetes módon nem rendezik meg." - foglalja össze a Nemzeti Filmhét viszontagságos történetét Kurutz.
2011-ben a 42. Magyar Filmszemlén rendezik meg: ennek a rendezvénynek a kiindulópontják 1965. novemberében Pécsett rendezték meg Magyar Játékfilmszemle néven, amelyet 1970-ig évente, majd háromévente rendeztek meg, majd 1980-tól óta ismét évente versenyezett a hazai filmszakma.
