Janó Manó 2016-ban Herkó Attila és Miklósy Zoltán író-rendező páros fantáziájából öltött testet. A Janó Manó és az elveszett harmatcseppek című animációs sorozat tizenhárom epizódja a megjelenése óta átlépte az egymilliós nézőszámot a YouTube-on, így a most elkészült második évad egy már meglévő, nagy számú közönségre számíthat.
A Janó Manó és a csodálatos bolygolyóbis című második évadban az alkotók egy még fordulatosabb történettel rukkoltak elő: Janó és csapata tizenhárom új epizódon át küzd majd a Bolygólyóbist sanyargató ellenséggel, a Kormos Karmok nevű alakulattal.
Az élmények és kalandok során a sorozat olyan problémákkal ismerteti meg nézőit, mint az esőerdők kivágása, a levegő szennyezése, illetve a tengerek és óceánok nem megfelelő védelme. Az alkotók ígérete szerint a sorozat megtekintése közben a gyerekek úgy jutnak hasznos információkhoz az őket körülvevő világról, hogy közben végigizgulhatják a kedvenc szereplőiknek a bolygójukért vívott csatáját.
A Janó Manó és a csodálatos bolygolyóbis látványvilágát a stáb a 3D-t és a 2D-t ötvöző animációval teremtette meg. Ennek a technológiának köszönhetően a térben mozgatott kétdimenziós figurákkal a megszokottól eltérő képi világot sikerült alkotni, amihez a szereplőket megszólaltató színészek közreműködésére is szükség volt. Előbb vették fel velük a párbeszédeket, és csak azt követően, az elhangzottakra építve készült az animáció, így biztosítva a hang, illetve a kép szoros összhangját minden epizódban.
A Janó Manó és a csodálatos bolygolyóbis figuráit életre keltő szinkronszínészeket is nagy odafigyeléssel választották ki. Míg az első évadban Reviczky Gábor és Kerekes József, a másodikban többek között Harsányi Gábor, Pikali Gerda, Epres Attila, Nemes Takách Kata, Kálloy Molnár Péter, Kovács Nóra, Bozsó Péter kölcsönözték a kedves és vicces figurák hangjait.
A Konrád Éva producer irányításával létrejött 13 részes új sorozat rendezői ezúttal is Herkó Attila és Miklósy Zoltán, a zeneszerző Milkovics Mátyás, a szinkronrendező Gömöri V. István voltak. A közel három évig, a Nemzeti Filmintézet támogatásával készített, sok humorral és kalanddal fűszerezett sorozat elsősorban a 4-8 éves korosztály körében népszerű, de az alkotók a család minden tagjának tartalmas szórakozást ígérnek.
Janó Manóék világa már a külföldi televíziók és streaming szolgáltatók érdeklődését is felkeltette, az alkotók célja, hogy a nemzetközi színtéren is forgalmazzák a sorozatot.
Az idén 110 éves magyar animációra az utóbbi időben Janó Manóék kalandjain kívül is jelentős nemzetközi figyelem irányul. Az egyik legjelentősebb animációs seregszemlén, az Annecy Filmfesztiválon szinte minden évben versenyeznek magyar alkotások. 2022-ben Turai Balázs Amok, tavaly pedig Buda Flóra Anna 27 című rövidfilmje nyerte el a fődíjat, utóbbit Annecy előtt nem sokkal, a cannes-i filmfesztiválon Arany Pálmával tüntették ki.
A cannes-i diplomafilmes versenyben Andrasev Nadja rövidfilmje, A nyalintás nesze 2016-ban kapott harmadik díjat, majd a rendező következő munkáját, a Szimbiózist is több jelentős filmfesztivál hívta meg Palm Springstől Zágrábig. Traub Viktória Cipők és paták című filmje az Annecy filmfesztvál idei programjában szerepelt, tavaly pedig ugyanott nyert nagydíjat a Kojot négy lelke. Gauder Áron indián teremtéstörténetét számos országban forgalmazták, még angol szinkron is készült hozzá, amiben indián származású színészek kölcsönözték a szereplők hangját.
Kojot négy lelke
Az Annecy filmfesztiválon kívül más A-kategóriás eseményeken is rendszeresen feltűnnek hazai animációs alkotások. Szabó Sarolta és Bánóczki Tibor Műanyag égbolt című, szlovák koprodukcióban, rotoszkópos technikával készült szerelmes sci-fije a 2023-as Berlini filmfesztiválon mutatkozott be, majd több fontos piacon, többek között Franciaországban is forgalmazták. Szintén a tavalyi Berlinálén debütált Erhardt Domonkos rövidfilmje, a Szemem sarka, ami a premiert követően a világ számos fesztiválján szerepelt sikerrel. A berlinben tartott eseményen hagyományosan jól szerepel a magyar animáció. Itt keltett három filmjével is feltűnést Bucsi Réka, a Symphony no. 42, a Love és a Solar Walk a berlini világpremierek után is tartalmas fesztiválkört futottak.
Medvevilág Szicíliában
A hazai szervizmunkákra is jelentős nemzetközi igény mutatkozik az elmúlt években. A Kecskemétfilm munkatársai többek között olyan, Oscar-díjra jelölt filmeken dolgoztak, mint a Kells titka és A vörös teknős, legutóbb pedig a cannes-i filmfesztivál versenyprogramjában vetített The Most Precious of Cargoes elkészítésében is részt vállaltak, amit A némafilmes és a Redoubtable Oscar-díjas rendezője, Michel Hazanavicius jegyez. Nemcsak a Kecskemétfilm, de a Cinemon Entertainment is jelentős külföldi munkákban vett részt, mindkét stúdió dolgozott például az olasz-francia gyártású Medvevilág Szicíliában című családi filmen. Szintén a Cinemon gyártotta a Kék Pelikant, ami a 2023-as tallinni világpremier óta sorra hódítja meg a világ filmfesztiváljait, bebizonyítva, hogy a jellegzetesen hazai történetek, például a rendszerváltásunk körülményeit tárgyaló filmek más külföldön is izgalmasak lehetnek.
A Janó Manó és a csodálatos bolygolyóbis december 13-tól – heti egy friss epizóddal – ingyenesen megtekinthető az Umakidz Youtube-csatornáján.
