Fonyódi Tibor, a Tűzvonalban, Hacktion, Géniusz c. sorozatok vezetőírója szerint, aki épp akkor végzett egy jelentős mennyiségű Hacktion szkripttel, magán a forgatókönyvírón meglehetősen kevés múlik a televíziós produktum végeredményét illetően. A költségvetés, az anyagi korlátok az igazán befolyásoló faktorok (azokban a sorozatokban, amelyekben dolgozni szokott, például külső felvételekre rendkívül ritkán van lehetőség). Írástechnikájáról is ejtett néhány szót, illetve beszélt a néző képernyő előtt tartásának nehézségéről.
Kalamár Tamás, a Barátok közt producere arról beszélt, mennyire nehéz fenntartani egy tizenhárom éve futó széria frissességét. A Barátok közt írócsapata nem nagyon változik, de nyitottak új tehetségekre. Kalamár az alkotói folyamatban az írókat tartja a legtöbbre, tőlük függ a legtöbb. A Barátok közt egy olyan sztorigyár, ahol hetente több, egy nagyjátékfilmnél hosszabb történetszál születik, ezért rendkívül fontos az összehangoltság és a profizmus. Az RTLKlub egyéb narratív próbálkozásairól (pl. Szeress most, Csalfa karma) is kifejtette véleményét.
Medveczky Balázs, az MTV elnöke elárulta, hogy jövőre naponta jelentkező sorozatot terveznek, illetve forgatókönyv fejlesztési pályázatot írtak ki az NMHH-val közösen. „Populáris tartalmakat” keresnek, amelyek rendelkeznek közszolgálati jelleggel is. A projektek fejlesztésében a tévé vezetői is részt fognak venni.
Andrew G. Vajna, filmügyi kormánybiztos az amerikai és a magyar tévés szisztéma különbségeiről beszélt, az amerikai televíziós rendszer főbb elemeit ismertette, a nagy tévécsatornák, a kábeltévék és a syndication közötti különbséget magyarázta el, illetve a televíziós sorozatok készítését irányító kreatívok, az úgynevezett showrunnerek fontosságáról nyilatkozott. Beszélt azokról a tapasztalatairól is, amelyeket akkor szerzett, amikor a Sarah Connor krónikák producere volt, és részletesen elmagyarázta a széria készülésének fázisait. Egyébként sorozatot nézni nincs ideje - tette hozzá, hiszen ideje nagy részét a filmes munkája tölti ki.
Havas Ágnes, a Magyar Nemzeti Filmalap Zrt. Vezérigazgatója, több televízió egykori műsorigazgatója arról beszélt, hogy rendkívül fontos Magyarországon, hogy egy sorozat figuráiban viszontlássuk önmagunkat, mert a sorozat ennek segítségével tud úgymond megfogni minket. Egyetértett abban, hogy a Barátok Közt hosszú távú sikere is ennek köszönhető: az írócsapat olyan figurákat teremtett, amelyekkel közösséget tudunk vállalni. Havas egy korábbi, Dope című sorozat projektjéről is beszélt, amely doppingoló sportolókról szólt volna. A Warner érdeklődött is a terv iránt, de miután egy televíziós vásáron a nagy sikerrel elpiccselték, a befektetők elálltak a megvalósítástól, mivel féltek attól, hogy a sportesemények jogtulajdonosai megvonják tőlük a meccsek, tudósítások sugárzási jogát.
Nagy Tamás, a Jóban rosszban producere szerint „minden a forgatókönyv”. A hazai készítésű tartalom, ez egyre nyilvánvalóbb, nagyobb népszerűségre számíthat Magyarországon a külföldinél. Beszélt a Jóban Rosszban munkamenetéről, és kifejtette, hogy egy naponta jelentkező szappanoperánál nemhogy előny, hogy nincsen sosem vége, hanem éppen ebből adódnak a dramaturgiai komplikációk. Egyébként Nagy egy minden fázisba beleszóló, a teljes folyamatot áttekinteni szerető producer. Szerinte a műsor pontos kezdésének fontossága életbevágó. Részletesen mesélt arról, hogy „streamline”-olta a Jóban Rosszbant, amikor a produceri székbe került, hogyan szabadult meg a felesleges karakterektől, hogyan hozott be olyan figurákat a szériába, akikkel a néző azonosulni tud.
Zakál Edit, a Jóban Rosszban vezető írója ment bele igazán a tévés forgatókönyvírás technikájának részleteibe. Hetente dupla adag, 10 forgatókönyvet kell „kiköpniük”, összességében 2 és fél nagyfilm hosszúságú anyagot. A filmipar pangása előnyükre vált, hiszen tudtak profi, filmes forgatókönyvíróknak is munkát adni. Zakál az írócsapat struktúráját (vezető író – stroylinerek – story editorok – dialógírók) is elmagyarázta, illetve beszélt a sorozatforgatókönyv megírásának fázisairól.
Fodor Gergely, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság kabinet főnöke elmondta, hogy a 20 milliós tévés pályázatra kimondottan filmterveket, filmsorozat-terveket várnak (de szigorúan nem szappanopera-terveket). A tartalmakat az MTVA rendeli meg, amely a Műsorszolgáltatási Alap jogutódja. Tematikus megkötés nem lesz, a pályamű „jó legyen”, ez a lényeg. Negyedévente folyamatos pályáztatás lesz, amelynél szintén fontos lesz a korábban már megemlített közszolgálati aspektus. Szerinte, mivel publikálási platform ma már számtalan van, az egyes kreatív produktumok közt csak az számít majd, hogy mennyire eredetiek.
Krigler Gábor, HBO script development executive-ja a nemrég befejezett pályázatuk értékeléséről beszélt, illetve arról, hogy igyekeznek azt az amerikai munkamódszert követni, amelynek során egyszerre fejlesztenek több, akár 10 projektet, majd csak a legjobbnak ítéltet forgatják le. Az HBO-nál a sorozatokat „házon belül” gyártják, tehát nem adják ki produkciós cégeknek, ezzel próbálva fenntartani az HBO-tól megszokott magas minőséget.
Szóba került a sorozatadaptációk problematikája, mikor a gyártók az írás költségeit úgy próbálják lehozni a minimumra, hogy külföldi sorozatokat ültetnek át magyar viszonyok közé (az HBO-nak jelenleg két projektje is adaptáció, ezek közül egyik a Társasjáték, a másik Terápia címmel készül.)
A beszélgetést követő kérdések között a legérdekesebb a meghívottak webes tartalmakra vonatkozó véleményét firtató volt, de igazából senki nem tudott közülük választ adni arra, hogy az egyes pályázatok segíteni fogják-e az internetes filmterjesztést.
A beszélgetéssorozat december 13-án folytatódik a Millenárison.
