Mivel nyáron nem csak a nagyvárosban izzadó emberek, de a magyar filmbemutatók száma is erősen megcsappan, a klasszikusokból válogattunk a jóidő mellé. A balatoni filmek után itt van öt nyári film bicikliző kamaszoktól a görögnek látszó pszichopata gyilkosokig.
Bohóc a falon - részlet
Ugyanez a helyzet az egyik kedvenc Bacsó-filmünkkel, a Szerelmes biciklistákkal, a különbség csak annyi, hogy villámok helyett biciklitúrák környékén ajánljuk. A frissen diplomázott András, öccsével, Bencével, és annak barátjával, Alberttal együtt, két keréken vág neki a Balatonnak. Övék a tér, a nyár és a lányok, még akkor is, ha utóbbiakon testvériesen meg kell osztozniuk. Szó szerint, ugyanis András és testvére ugyanabba a lányba lesznek szerelmesek. „Hidd el, nem könnyű lánynak lenni. Azért nem olyan nagyon nehéz.” A balatoni idill mellé a hatvanas évek beatzenéjének legjava, például az Illés együttes szolgáltatja a lötyögnivalót, a Biciklista című filmzeneslágert pedig maga Cseh Tamás prezentálta. Persze csak azoknak, akik a strandon nem egy cikkük angol nyelvű korrektúrájával vannak elfoglalva, hanem azzal, hogy kiélvezzék az utolsó nyarak egyikét, amikor még nem kell éhes szájakat etetniük, és szigorú főnökök kedvében járniuk. Ráadásul ennek a nyárnak köszönheti karrierjét többek között Tahi Tóth László, Szilágyi Tibor és az akkor még Darabos Virág néven felvonuló Dőry Virág is.
András szerenádja
Jó estét nyár, estét szerelem, jó estét pszichopata darabolós gyilkos. 1962 nyarán egy Szöllősi György nevű csepeli munkásfiú magyarul alig makogó görög diplomatának adta ki magát, és magába bolondított egy Sánta Ildikó nevű lányt. Nem csak a tavasz lehet halálos - a hódításnak különös kegyetlenséggel elkövetett gyilkosság és bitófa lett a vége, és azon kevés nyári mozik egyike, amire nem illik a limonádé jelző. Ha maradunk a hűsítő-metaforánál Szőnyi G. Sándor 1972-es tévéfilmje kapcsán, akkor kizárólag a Bloody Mary jöhetne számításba, még akkor is, ha a filmben nem Máriára, hanem Zsuzsannára keresztelték az áldozatot. A film forgatókönyvét Fejes Endre írta, aki 1969-ben publikált regény a nagy port kavart gyilkosságból. Szöllősi György, vagyis Viktor szerepében a filmben Harsányi László brillírozik, az utolsó jelenettől pedig századszor újranézve is szaladgál a hideg a hátunkon. Popkulturális érdekesség, hogy a kilencvenes évek népszerű lánycsapata, a Baby Sisters ezt a címet választotta első albumának. Ők valószínűleg nem olvasták a könyvet, és a sötétruhás fiú szemében megvillanó őrületet sem látták soha. (Kapcsolódó kortárs alkotás: Goda Kriszta: Kaméleon)
Jó estét nyár, jó estét szerelem - első rész
Tamássy Miklós jóravaló, szorgalmas fiatalember, ám ahelyett, hogy kiélvezné fiatalságát, és csinosabbnál csinosabb lányok körül legyeskedne, egyetlen dolog érdekli – a föld. Míg más apák a féktelen mulatozás miatt csóválnák a fejüket, az ő apja azt szeretné, ha fia mellett nem menne el teljesen eseménytelenül az élet, ezért tanulmányi kirándulásra küldi a pezsgő fővárosba. A budapesti kalandhoz kísérőt is kap, méghozzá a primadonna Honthy Hanna képében. Lajtai Lajos és Békeffi István operettjéből Podmaniczky Félix forgatott mozifilmet Régi nyár címmel, azokban az időkben, amikor a háziúr ’fiamnak’ szólítja a személyzet tagjait, akkor is, ha nők. A többieknek viszont még főhajtás is járt az ’alás szolgája’ mellé. Az operettet 1969-ben Keleti Márton is filmre vitte, Ruttkai Évára cserélve a primadonnát, és Svédországgal bonyolítva meg a történetet. Azonban hiába a latinovitsi sárm, mi a gyakorlatban is alkalmazzuk a régen minden jobb volt elméletet, és maradunk az első verziónál.
Régi nyár - teljes film
Mint ahogy a Tüskevárból sem a 2012-es mozifilm-, hanem az 1967-es tévésorozat-változatot részesítjük előnyben. Pedig Kovács Lajos legalább olyan jól ért a matulasághoz, mint Bánhidi László. Fekete István azonos című regényéből először Fejér Tamás (majd Balogh György) forgatott filmet, és táborozás helyett egész nyárra a Kis-Balaton mellé űzte a széltől is óvott Tutajost. A gyengécske kisdiák saját felelőtlensége, és makacssága miatt minden részben bajba kerül legalább egyszer, ám a nyár végére majdnem igazi férfi válik belőle. A nagy kalandra elkíséri barátja, Bütyök is, aki a nyár végére megtudja, milyen érzés szerelmesnek lenni, és azt is, hogy milyen hatása van egy kis szíverősítőnek, ha az ember lába alatt megnyílik a talaj.
Búcsú Matula módra
Még több magazin
magazin
Heni 36 éves, Barcelonában él és látványtervezőként dolgozik. Heni nagyon szeretne anyuka lenni, de nem talált olyan párt, akivel szívesen alapított…
továbbmagazin
A dokumentumfilm-nézés élményét új szintre emelő Kinedok két társalapítója és szakmai koordinátora, Zurbó Zsófia és Szirony Szabolcs a Kreatív…
továbbAz alkoholbetegség, a sehová sem tartozás témakörét járja körbe Till Attila harmadik nagyjátékfilmje, az És mi van Tomival?, ami október 31-én kerül a mozikba
Közelebb hozni a periférián élő embereket – Így készült az És mi van Tomival?
Ezt a napot kéne valahogy túlélni pia nélkül
Október végén érkezik a mozikba Till Attila új filmje
a teljes dossziéOktóber 29-én indul az első BIFF, azaz a Budapest International Film Festival a Corvin moziban. A november 3-ig tartó eseményen olyan filmeket láthat először a magyar közönség, mint a Velencében körülrajongott The Brutalist, Andrea Arnold legújabb könnyfakasztója, a Bird vagy épp a német Oscar-nevezés, A szent füge magja.
Horváth Kristóf: Ez egy tiszta lappal induló fesztivál
Keményen dolgozó kisemberek a BIFF-en
A brutalistát is elhozza nekünk a Budapesti Nemzetközi Filmfesztivál
a teljes dossziéSzimler Bálint első nagyjátékfilmje a hazai poroszos oktatási rendszer hétköznapi kudarcain keresztül mutat rá azokra a beidegződésekre és komplexusokra, amik össztársadalmi szinten is nehezítik az életünket.
Ha a szolidaritás tantárgy lenne, biztosan megbuknánk belőle
Mészöly Anna: Csendes, különös lázadásaim voltak
Filmhu podcast #98: Szimler Bálint és Osváth Gábor
a teljes dossziéRendezőnők a magyar filmtörténetben
Nők, akik áttörték az üvegplafont, és rendezőkké tudtak válni a sokáig férfiak uralta magyar filmszakmában. Honnan jöttek ezek az úttörő nők? Hogyan jutottak el az első filmjükig? És hogyan folytatódott a pályájuk? Szederkényi Olga exkluzív portrésorozata a kezdetektől a rendszerváltásig új megvilágításba helyezve vizsgálja a magyar filmtörténetet.
Dr. Balázs Mária, aki öt percig gondolkodhatott, hogy lesz-e ő az első magyar filmrendezőnő
Filmhu podcast #88: Szederkényi Olga és a magyar filmrendezőnők
Riedl Klára, a filmrendezőnő, aki “magyar népi filmmel” futott be 1939-ben
a teljes dosszié