A VAN filmzenekar legújabb klipjében a 7. kerületi Dob és Rumbach Sebestyén utca kereszteződése elevenedik meg, madárnézetből. Illetve Reisz Gábor ablakából, aki a karantén idején elkezdte lefilmezni az utca embereit.
A VAN Filmzenekar Egyszer című dalának üzenete a videó leirásában olvasható: Majd az leszel egyszer, ami mindig is akartál lenni. A klip elsőként a Kultúra.hu-n jelent meg, ahol Gábor megosztotta az utcához való személyes kötődését: "Négy évig laktam a Dob és a Rumbach utca sarkán álló házban. Nem hiszem, hogy sikerült megszoknom a turisták alapzaját. A hajnali, részegen énekelt angol szurkolódalokat, az ordibálást és a veszekedéseket, a forgalmi balhékat. Meggyőződésem, hogy ennél a saroknál nyomják meg Budapesten a legtöbbször a dudát."
Az alapból zsúfolt és hangos utca a karantén idején kiürült, elcsendesedett, ezért döntött úgy a VAN és a Rossz versek rendezője, hogy megörökíti a lakása alatti sarkot. Ebből született a klip, amiben a járvány ismerős motívumai (maszkos emberek, fertőtlenítés alatt lévő utca) mellett tüntető tömegek is elvonulnak, a zenekar tagjai pedig táncra perdülnek.
Az alkoholbetegség, a sehová sem tartozás témakörét járja körbe Till Attila harmadik nagyjátékfilmje, az És mi van Tomival?, ami október 31-én kerül a mozikba
Október 29-én indul az első BIFF, azaz a Budapest International Film Festival a Corvin moziban. A november 3-ig tartó eseményen olyan filmeket láthat először a magyar közönség, mint a Velencében körülrajongott The Brutalist, Andrea Arnold legújabb könnyfakasztója, a Bird vagy épp a német Oscar-nevezés, A szent füge magja.
Szimler Bálint első nagyjátékfilmje a hazai poroszos oktatási rendszer hétköznapi kudarcain keresztül mutat rá azokra a beidegződésekre és komplexusokra, amik össztársadalmi szinten is nehezítik az életünket.
Nők, akik áttörték az üvegplafont, és rendezőkké tudtak válni a sokáig férfiak uralta magyar filmszakmában. Honnan jöttek ezek az úttörő nők? Hogyan jutottak el az első filmjükig? És hogyan folytatódott a pályájuk? Szederkényi Olga exkluzív portrésorozata a kezdetektől a rendszerváltásig új megvilágításba helyezve vizsgálja a magyar filmtörténetet.