János vitéz (1973)
Varga Zoltán filmtörténész Sziszifusz a csúcson című írásából egy nagy munkabírású, kivételes tehetség alakja rajzolódik ki, akinek stílusát saját kultúrtörténeti, néprajzi kutatásai csiszolták világszinten is egyedivé az animációs alkotók között. Jankovics neve elválaszthatatlan a Pannóniától, a 60-as évek elején, segédmunkásként került a legendás magyar rajzfilmgyárba, amelynek az évek során az egyik legjelentősebb rendezőjévé, a rendszerváltást követően pedig egy időre az ügyvezető igazgatójává vált. Varga részletesen végigveszi a filmográfiát, megismertet a művek keletkezéstörténetével, stilisztikai szempontból elemzi és elhelyezi őket az animációs hagyományok rendszerében.
A szerző Jankovics korai munkáit, mint a Gusztáv-sorozatot (1964-77), amelynek társalkotója volt, a rendező kevésbé markáns jegyekkel bíró, karikaturisztikus időszakába sorolja. Érdekes belegondolni, hogy majdnem a csetlő-botló kisember figurájáról szólt a legelső egész estés magyar rajzfilm – Jankovics Nepp Józseffel el is készítette a Gusztáv bárkája forgatókönyvét, de végül a János vitéz (1973) rendezésével bízták meg helyette. Szerzői énje három kisfilmjében, a Mélyvíz-ben (1970), az Oscar-díjra jelölt Sisyphus-ban (1974) és a cannes-i Arany Pálma nyertes Küzdők-ben (1974) bontakozott ki igazán.
Küzdők (1977)
Petőfi népi hagyományokból eredő művének adaptálása meghatározta későbbi pályáját, ezután fordult a mesék és a mondák világa felé. Jankovics művelődéstörténeti kutatásaiból rengeteget profitált A magyar népmesék (1980-2012) is, de ebből táplálkoztak olyan filmjei is, mint az égi szimbólumokkal teli Fehérlófia (1981), vagy a sámánisztikus ábrázolások által ihletett Ének a csodaszarvasról (2002).
Varga szerint Jankovics Marcell filmjeinek legalapvetőbb stílushegye a változatosság. A látványvilág mindig a témához igazodik, legjobban az ornamentális animáció jellemzi. Munkáinak visszatérő eleme az átváltozás, amelyre számos példát láthatunk a Fehérlófia átalakuló sárkányaitól Az ember tragédiájának (2011) alakváltó Luciferéig. Akárcsak az életműben, a könyvben is kiemelt helyet kap Madách Imre drámájának monumentális adaptációja, amelynek munkálatai 1983-tól a rendszerváltáson keresztül az ezredfordulón túlra nyúltak.
Fehérlófia (1981)
Jankovics műveit természetesen külföldön is jól ismerik, de a tengerentúlon mégsem járt sikerrel, ezzel kapcsolatban a szerző két meglepő érdekességgel szolgál: kiderül, hogy miért nem mutathatták be annak idején az USA-ban a János vitéz-t a mozik, és az is, Jankovicsot melyik, később megtorpedózott Disney-filmhez kérték fel.
A kötet első fele főképp Jankovics animációs munkáira koncentrál, de már itt is kapunk egy kis ízelítőt kultúr- és vallástörténeti, ismeretterjesztői tevékenységéből, amely napjainkig több tévésorozatot, mintegy huszonöt könyvet és többszáz publikációt eredményezett. Ennek igazi mélységeit viszont Hoppál Mihály néprajzkutató fejezeteiből ismerhetjük meg. Az etnológus-folklorista szakember, aki többek között az Ének a csodaszarvasról előkészítő kutatásában is együttműködött a rendezővel, először Jankovics népmesei, mitológiai témában íródott tanulmányaihoz nyújt összefoglalót. A csillagos ég és a népmesék korábban is tárgyalt, sokszor felbukkanó kapcsolatán túl az esszékben felmerülnek olyan más izgalmas témák is, mint a tündérmesék és a kasztrációs komplexus közötti összefüggés.
Az ember tragédiája (2011)
Később Jankovics önálló kötetei kerülnek sorra. Bibliográfiájában jelképekkel foglalkozó munkák, álomnaplók, templomokat bemutató sorozat és nemzetstratégiai javaslatokat tartalmazó művek is megjelennek. A kötet jelentős részét képgyűjtemény teszi ki. Az animációs filmekhez kapcsolódó képeken kívül Jankovics egy másik arcát is megismerhetjük – a meseillusztrációk mellett még történelmi gúnyrajzok is szerepelnek. Könyvillusztrációi legalább annyira lenyűgözően változatos és aprólékos stílusban készültek, mint mozgóképes munkái.
A kötet elolvasása után világossá válik, hogy Jankovics Marcell életművében a magyar filmtörténeti szempontból meghatározó animációs filmrendezői munkássága csak a jéghegy csúcsa. A nevét viselő, keménykötésű kiadvány tisztelgés a sokoldalú egyéniség előtt, aki idén a Toldi animációs sorozattal készül kiteljesíteni munkásságát.
Jankovics Marcell
Kiadó: MMA Kiadó
Kiadás éve: 2019
Kapható: A kiadó oldalán
