Itt már a jelenlét is győzelem

Kenyeres Bálint előző filmje, a Zárás, a Velencei Filmfesztiválon lépett ki a nemzetközi porondra. Az idei szemlén rendezői és operatőri díjat elnyerő Before Dawn Cannes-ban kerül először nemzetközi közönség elé. A rendező már a március 15-i nevezési határidő előtt egy héttel március 8-án megkapta az értesítést, hogy a film szerepelhet a versenyprogramban. „Nem mondanám, hogy számítottam rá. Tavaly ilyenkor az sem volt biztos, hogy egyáltalán a végére érünk a munkának, nem a fesztiválszereplések kötötték le a figyelmemet. Aztán amikor befejeztük a munkát és láttuk a végeredményt, akkor már sejthető volt, hogy esetleg odaérhetünk egy komoly fesztiválra. Kiszámíthatatlan a szelekciós folyamat, nehéz átlátni, hogy min múlik egy fesztiválszereplés. Reménykedni lehet, de biztosra menni sohasem.”

Elmondható, hogy Cannes-ban szeretik a magyar rövidfilmeket, hiszen az elmúlt tíz év folyamán már két alkotás is elhozta az Arany Pálmát, Iványi Marcell Szélés Mészáros Péter Eső utáncímű kisfilmjei. (Mindkét film teljes hosszban megtekinthető a Kisfilmhu-n.) „Voltam már zsűritag filmfesztiválon és láttam, hogy megy a dolog. Teljesen kiszámíthatatlan, hogy melyik film kap díjat, néha egyik percről a másikra változik meg az általános vélemény, senki nem tudja előre hogyan alakul a csoportdinamika egy négy-öttagú testületen belül. A tény, hogy kiválasztották a filmet, és ahogy a programigazgatótól megtudtuk, a válogatáskor azonnali és egyöntetű döntés született, már önmagában győzelem. Óriási lehetőség.  Azon vagyok, hogy a cannes-i közönség egy első osztályú, kifogástalan kópián láthassa a filmet, másra nincs befolyásom. Igyekszem jó filmeket megnézni és minél több emberrel találkozni, másokat is megismertetni a filmterveimmel, ez a lényeg.”

Búzemezőben bujkáló menekültek.

Kenyeres nem gondolja, hogy a komoly Cannes-i rövidfilmes jelenlét mögött valamiféle trendet kellene keresni. „Egyszerű a képlet: ezek a filmek éppen tetszettek a zsűrinek. Hibás gondolkodás valamilyen receptet keresni a dolog mögött. Mint mondtam, teljesen kiszámíthatatlan, hogy mikor melyik filmet preferálják, sokszor a pillanatnyi kedv dönt. A lényeg hogy egy Cannes-i szereplés híre elviszi a filmet további fesztiválokra, és így várhatóan sokan fogják látni.”

A Zárás Velencéből indult útjára és több mint 30 fesztiválon szerepelt. Az azóta eltelt hat év folyamán több filmterv is született, rövidek és nagyjátékfilmek egyaránt. „. Időközben dolgoztam és terveztem, most végre elkészült a következő filmem. Több szálon futó cselekményről van szó, egyszerre több ötlettel is foglalkoztam, végül is úgy alakult, hogy ő készült el elsőnek.” A következő filmmel azonban már nem szeretne újabb hat évet várni Kenyeres. Még az idén új rövidfilmet tervez, jövőre pedig nagyjátékfilmbe kezdene, hogy miről, azt egyelőre nem árulja el. „Nem arról van szó, hogy titkolózom, de amíg nincs célegyenesben egy terv, addig nem szívesen beszélek róla. Filmtervről a producerrel érdemes beszélni, a közönségnek az elkészült filmet kell bemutatni.”

A Before Dawn SZFE vizsgafilmként indult, de az is megtörténhet, hogy diplomafilm lesz a Cannes-i versenyfilm, melyet az Inforg Stúdió gyártott, a Duna Műhely, az MMK és az NKA támogatásával. Kenyeres a következő filmterveire is hasonló módon próbálja majd összeszedni a pénzt, de – különösen egy sikeres Cannes-i szerpelést követően – megnőhet az európai koprodukció esélye is. „Ha az ember nem low-budget, gerilla típusú filmet próbál készíteni, akkor muszáj a többi uniós országból is pénzt szereznie, ha tetszik, ha nem. De egyébként tetszik, mert ez a film utóéletére is kihat. És megváltoznak a szempontok is: koprodukcióban olyan filmet próbálsz elképzelni, ami érdekes lehet Berlinben, Koppenhágában, Palermóban és Madridban is.”

Egyetlen erőteljes gesztusra van idő. Kenyeres Bálint.

A fiók tehát tele van filmtervekkel, köztük háborús történet és bűnügyi film is akad, noha alkotójukat nem igazán foglalkoztatja a műfaji megközelítés. Az egyetlen szempont, hogy legyen egy olyan történet, ami elég izgalmas, egy erőteljes alaphelyzet, melyhez aztán ideális formát kell találni, „egy stiláris erőteret, amiből a sztori szervesen tud kinőni. A műfaji kérdés számomra másodlagos. Úgy tűnik mostanában a műfajiság egyre erősödő tendencia. Én a másik végéről közelítek. Utólag persze kaphatnak műfaji besorolást a filmjeim, de elsősorban az erős, archetipikus alaphelyzetek érdekelnek, nem  a műfaji szabályok.”

A stiláris jegyek tekintetében a Zárás és a BeforeDawn egy rendkívül szembetűnő hasonlósággal bír: mindkét film az egyetlen hosszú beállítás illúzióját kelti, még ha nem is feltétlenül egy snittből áll. „Egy rövidfilmben nagyjából egyetlen erőteljes gesztusra van idő, aztán vége is a filmnek. Többre egyszerűen nincs mód, nagyon összetett szerkezetet nem lehet felpakolni rá. Ezért próbálok megteremteni egy zárt, önálló, erőteljes és markáns világot, ami a formán keresztül tud működni. Nem tudnám megmondani, hogy az egy snitt ötlete volt meg előbb, vagy maga a téma. Valahogy egymást erősítette a két dolog, önmagát alakította a film. Persze érdekel a hosszú beállítás. Valószínűleg fogok még hasonló filmet csinálni, de nem feltétlenül csak ilyet.”

A Before Dawn hosszával még éppen belül van azon a határon, ami alatt egy rövidfilm mozi forgalmazásba kerülhet kísérőfilmként. A rendező már tárgyal egy estleges őszi bemutatóról is, amit a Cannes-i szereplés ugyancsak segíthet. Később a televíziós bemutató is szóba kerülhet, hiszen egy ekkora fesztiválon valóban sokan keresnek filmeket megvételre. „Rendezőként alapvetően elvégeztem a dolgomat, azzal, hogy megcsináltam a filmet. Innentől nincs más dolgom, minthogy segítsek meg neki egy picit, hagy járja a maga útját, hogy kifussa magát.”