Pottermaniacs vs. Narniacs
Nem Csubakka és nem Legolas |
Kétségtelen, hogy anyagi tekintetben - 250 millió dollárosra becsült gyártási és marketing költségvetésével - ez a film is méltán összehasonlítható a szintén százmilliókat hozó Rowling történet feldolgozásával és Peter Jackson rendezésével. A párhuzam a Gyűrűk- és a Rowling-sagával más megközelítésben is egyértelmű. A Narnia esetében összesen hét könyv megfilmesítéséről lehet szó, a Potter-történetekből négy már a nagyvászonra került, amelyek eddig összesen 3 milliárd dollár jövedelmet hoztak.
Az első, nagy költségvetéssel készült Narnia-mozinak azért sem szabad megbuknia, mert ennek a filmnek kell előkészíteni a közönséget a franchise következő darabjára, a Prince Caspian-ra (Caspian herceg), amelyet 2008 nyarán terveznek bemutatni.
Az első rész sikere érdekében a Disney és médiapartnere egyik legerőszakosabb kampányát folytatja, megcélozva a spanyol családokat épp úgy, mint az iraki háborúban résztvevő katonák hozzátartozóit. Kommentátorok a kampány keresztényeknek szóló részére fókuszálnak, amely a Narnia-könyvek bibliai vonatkozásait emeli ki.
Párhuzamos világok: Jack és Narnia krónikája
A film az eredeti történet kitalálója, Clive Straples Lewis élményeiből született könyvre épül. A második világháború alatt vidékre, egy professzorhoz költöztetett négy Pevense testvér közül a legfiatalabb, Lucy átsétál egy mágikus szekrényen, amely mögött egy mesés birodalmat fedez fel. Narnia felett a gonosz Fehér Boszorkány (Tilda Swinton) uralkodik, aki állandó télbe zárta a birodalmat, ám Lucy és testvéreinek érkezése jelzi az új idők közeledtét: Aslan (Liam Neeson), a mágikus erejű oroszlán és egyben nagyúr visszatérését. A Fehér Boszorkányt ördögi teremtmények hatalmas légiói szolgálják, így küszöbön áll egy a Narnia sorsát örökre meghatározó háború.
A felnőttek világa félelmetes |
Lewis a XIX. század gyermeke volt, 1898-ban született és a Jack-ként emlegetett fiú később Tolkiennel együtt tagja volt egy laza keretek között működő írói közösségnek. Az Inklings tagok a helyi pubban találkoztak, ahol megbeszélték egymással ötleteiket. Lewist elsősorban tündérmesék, mítoszok és régi legendák érdekelték, valamint gyermekkorától kezdve szívesen rajzolt is.
1939-ben kezdett neki a gyermekeknek szánt fantasyhoz. A második világháború idején a fővárosból sok gyereket vidékre költöztettek a bombázások elől, így kerültek a Kiln csemeték „Jack” otthonába. Lewis meglepetésére fiatal vendégei nagyon kevés mesét ismeretek, így elhatározta, hogy ír nekik egyet, és papírra vetett egy történetet négy gyermekről, akik Londonból vidékre, egy idős professzorhoz lettek beszállásolva. Kezdetben mindössze ennyi volt az egész, Lewis majd’ tíz évvel később 1948-ban tért vissza a gyerekek sztorijához.
Ez vezetett végül a Narnia-sztorik megírásához, amelyet a szerző maga illusztrált. Ám végül az 1950-ben megjelent Narnia krónikái: az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény című kötethez egy fiatal rajzoló, Pauline Baynes - aki pontosan ráérzett az író világára - készített képeket. A szerző 1953-ban fejezte be a sorozat utolsó epizódját, a The Last Battle-t, amely megkapta a Carnegie Medalt, amellyel legkiválóbb gyermekeknek szóló irodalmi művet jutalmazzák. Az olvasók először 1956-ban vehették kézbe a történetzáró hetedik könyvet.
Fedezd fel Lewist és a filmet!
Pauline Baynes Narnia-illusztrációja |
Egy fantasy-regényhez és -filmhez illően a film website-ja is rengeteg megfejteni való titkot, felfedezésre váró dolgot rejt. A Narnia-mozinak fenntartott oldalon (http://adisney.go.com/
disneypictures/narnia/index.html) látványos, interaktív felület fogadja a látogatókat. Ezen akár jó pár órán keresztül bolyonghatunk a télbe fagyott tájon, ahol különböző lényekre, tárgyakra klikkelve megismerkedhetünk a szereplőkkel, mint a Fehér Boszorkány és annak kastélyával, a különleges mágikus tárgyakkal, valamint több ügyességi játék is vár a kalandozókra.
Akinek ez sem elég, irány a Narnia fansite - http://www.narniafans.com - , ha inkább a könyvek érdekelnek, tájékozódj a http://books.narnia.com címen, Lewis magyarul megjelent könyveit pedig itt találod: http://www.harmat.hu/iro/a31.htm.