2023. 07. 03. filmhu

Lázadó volt, nem elegáns szalonművész – Rényi András és Veiszer Alinda a Caravaggio árnyékáról

Elindultak a Nagylátószög stúdióbeszélgetései

Az európai festészet nagy megújítójáról, a korai 17. századi Róma botrányhőséről szól a Caravaggio árnyéka című kosztümös dráma, aminek kapcsán Rényi András művészettörténészt Veiszer Alinda kérdezte a Mozinet újonnan induló stúdióbeszélgetéseinek első adásában. A Nagylátószög a forgalmazó filmjeivel kapcsolatos témákat fogja rendszeresen körbejárni, az első epizód a cikkben megtekinthető.

Renitens bűnöző, polgárpukkasztó, meleg vagy biszexuális” – fontos-e tudni Caravaggio művészete kapcsán mindezt, kérdezi elsőként Veiszer Alinda a festő filmbéli ábrázolása kapcsán. Rényi András szerint Caravaggio élete szorosan összefonódott a művészetével, bizonyítottan megjelennek benne önéletrajzi elemek. Erre példaként hozza, hogy a festő karrierje mindössze 18 évet tett ki, és ebben az időszakban pont fegyverviselési tilalom volt érvényében Romában, de képein a szúróvágó eszközök mégis nagy szerepet játszottak. Rényi szerint renitens, önfejű ember volt, de nem ettől lett nagy művész. „Lázadó karakter volt, fantasztikus nagy újítója az európai művészetnek.

Köztörvényes bűnöző volt-e Caravaggio, akinek gyilkosság miatt kellett menekülnie Rómából? A művészettörténész nem nevezné őt bűnözőnek, a festő számláján a gyilkosságot megelőzően csak olyan „apróságok voltak, mint kocsmai verekedés”. Bizonyos értelemben tagja volt a római elitnek, egyházi és tehetős személyektől kapott megbízásokat, ismert embernek számított. Rényi szerint a film ezt egy kicsit ki is színezi. „Nem volt egy elegáns szalonművész”. A gyilkosságot nem tervezte el előre, egy utcai verekedés eredménye volt. Utána sokan próbáltak közbenjárni az érdekében a pápánál.

Caravaggio árnyéka / Fotó: Mozinet

A film egyik jelenetében az akadémiai festők, élükön Giovanni Baglione kritizálja Caravaggio személyét és alkotásait. Baglione egyik képén ördögként is megfesti Caravaggiót. „Az akadémiai ízlés megtestesítője volt, ami ellen Caravaggio lázadott” – jellemzi a rivális művészt Rényi. A filmből is kiderül, mennyire botrányosnak tarották Caravaggio Diadalmas Ámor című festményét annak nyers erotikája miatt. Ámort a hagyományos ábrázolásmód szerint egy nemtelen puttóként volt szokás elképzelni. Érosz, a szerelemisten nem lehet szerelmes, ő csak összenyilazza a szerelmeseket.

Caravaggio ebből az Ámorból egy érzéki, szexuális, kívánatos testet formál”. A kép nem a profán jellege miatt erotikus, hanem „a felületek miatt minden, ami érinthető, tapintható, az erotikushoz hasonló érzetet kelt.” A művészettörténész szerint erotikáról csak ott lehet beszélni, ahol, „szexuális tiltás van, tilos az érintés.” A kép legendáriumához tartozik, hogy művészi kvalitásai miatt nem semmisítettek meg, de elfüggönyözve tárolták.

A fény-árnyék alkalmazásán kívül mi volt még szokatlan az akkori festői iskoláknak és a közízlésnek Caravaggio képein?” A festő azt állította, hogy: „Az én képeimen mindent a természet festet”. A művészettörténész szerint viszont a művészetben nincs olyan, hogy természetes, hiszen mindent a művész állít elő. Ugyanakkor Caravaggio képein olyan közvetlenség jelent meg, amit előtte más nem volt képes létrehozni. Caravaggio képeihez nem kell magyarázat, maguktól fejtenek ki erős hatást a nézőre. A festő kockázatot vállalt azzal, Szent Pétert egy koldusról mintázta, a halott Szűz Máriát pedig a Tiberisből kifogott holttestről – Rényi szerint azonban ez nem polgárpukkasztás volt, hanem szintén a közvetlenséget szolgálta. „A hatása abból fakad, hogy egy holttestet hullaként ábrázol, nyers tárgyszerűségében.”

Mindennek ellenére miért tartozott a megrendelői közé az egyház? A szakértő szerint nagy konkurencia harc zajlott a festők között a megbízásokért, Caravaggio pedig egyszerűen jobb volt a többieknél. Az ellenreformáció idén próbálták visszacsábítani a népet a templomba, a hatásos festmények pedig ebben nagy szerepet játszottak.

Caravaggio árnyéka július 6-tól látható a hazai mozikban a Mozinet forgalmazásban. A Nagylátószög sorozat korábbi, vetítések előtti beszélgetései elérhetőek a YouTube-on.

A cikk a Mozinettel együttműködésben született.
Megosztás

Még több magazin

magazin

Bart Schrijver: Olyan szabadságérzetem volt, amihez hasonlót sosem tapasztaltam

Interjú a Messzi észak című film rendezőjével

Június második felében kerül a magyar mozikba a Messzi észak című film, amelyben két jó barát 600 km-es útját követhetjük végig a festői…

tovább

magazin

Megalakult a Magyar Producer Unió

Az elnökségi tagokkal beszélgettünk

Közel száz taggal megalakult a Magyar Producer Unió. Az elnökségi tagokkal a Filmreform kezdeményezésben is részt vevő új szervezet céljairól,…

tovább

Filmreform2026

„Bizalom, türelem és konzultáció. Ha ez megvan, működni fog a rendszer” – megkezdődött a közös gondolkodás egy új filmfinanszírozási struktúráról. A Filmreform2026 kerekasztal-beszélgetéseken a szakmai résztvevők közös javaslatcsomagon dolgoznak a hazai filmfinanszírozás és filmgyártás jövőjéről.

A magyar filmszakma megújulásáról egyeztetett a Filmreform2026 és Nagy Ervin

Filmhu podcast #124: Elindult a mozgóképes rendszerváltás

Filmhu podcast #125: Így építi a magyar mozgókép jövőjét a Filmreform csapata

a teljes dosszié

Cannes 2026

A politikai thrillertől a neonfényes horroron át az önreflexív melodrámáig idén is egészen szélsőséges világok találkoznak a cannes-i vörös szőnyegen május 12. és 23. között.

Cristian Mungiu filmet csinált arról, miért nem akarok külföldre költözni

Léa Seydoux egy szörnyeteget szeret, és nincs ezzel egyedül

Rendkívüli női alakítások ragyogják be idén Cannes-t

a teljes dosszié
 
hirdetés
 
hirdetés
 

Ma a pokolban alszol.

Kurgan / Hegylakó

Oszd meg! Az összes idézet