Vannak ötletek, amelyek csak jól sülhetnek el. Vannak olyanok, amelyek bár ígéretesnek tűnnek, de a megvalósítás valahol félrecsúszik. És végül van olyan is, amiről messziről látszik, hogy csak katasztrófa lehet a vége. Az utóbbi halmazból dolgoz fel egyet a Rozgonyiné: mi történik, ha a menyasszony is elmegy a legénybúcsúba? Ennél többet bűn lenne elárulni a történetből, legyen elég annyi, hogy rendkívül izgalmas a dinamika a férfi (Göndör Laci) és a nő (Törőcsik Franciska) között, a kamera szinte mindig ott van az arcuk közelében, hogy pontosan láthassuk a kibukó feszültséget, az érzelmeket, az egy este alatt végbemenő változásokat.
Törőcsik Franciska és Göndör Laci a Rozgonyiné forgatásán (fotó: Podányi Dániel)
Tulajdonképpen csatát vív egymással a menyasszony és a vőlegény: tesztelik egymást és a kapcsolatukon belüli helyzetüket. Tényleg olyan vagány ez a srác? Tényleg olyan szolid ez a piros sapkás lány? Ismerjük mi elég mélyen a másikat? Tényleg az lesz a legjobb, ha mi együtt maradunk? A Rozgonyiné frappánsan összesűrített és emlékezetes feldolgozása annak a sok kérdésnek és kételynek, ami felmerülhet egy párkapcsolatban, mielőtt azt a következő szintre emelik.
A filmet a Friss Hús jóvoltából most egy héten át, április 3-ig meg lehet nézni. Az élmény úgy lesz a legjobb, ha először megnézed a Rozgonyiné-t, és utána olvasod el a rendezővel készült interjúnkat.
Tényleg a Rozgonyiné című ballada adta a kezdő lökést? Vagy volt egy filmötleted, amit a vershez igazítottál?
Ez a film a Színház- és Filmművészeti Egyetemen egy feladatra készült, Janisch Attila tanárunk szervezésében adaptációkat készítettünk az Arany János emlékév kapcsán. Dobány Péter forgatókönyvíróval közösen választottuk ki ezt a balladát, mert megfogott minket Rozgonyiné, aki egyébként egy valós történelmi személyiség volt. Nekem ez egy jó lehetőség volt, hogy filmet csináljak egy olyan témáról, ami régóta foglalkoztatott.
Mi fogott meg Rozgonyiné alakjában?
Igazából a ballada ragadott meg, azon belül is az, hogy a történet végén Rozgonyiné tökéletesen megdicsőül, arról azonban már nem mesél a költő, hogy mindez milyen hatással volt a házasságára. Rozgonyiné ugyanis a balladában fogta magát és elment a férjével a háborúba teljes fegyverzetben, ahol aztán leverte a törököt, és ezen kívül megmentette nem csak a férje, de a király életét is. Dobány Péterrel azt gondoltuk, hogy ez mind szép és jó, de mit szól ehhez a férje? Vajon a házasságukkal mi lesz ezek után?
Szeleczki Rozália a Rozgonyiné forgatásán
Ciki dolognak tartod a legénybúcsút? Én legalábbis ezt olvastam ki a filmből.
Nem tartom cikinek, bár sokszor elég erőltetettnek tűnik. Egy olyan keretet kerestünk a mai adaptációhoz, ami ahhoz hasonlít, mint amilyen egykor a háború lehetett, ahol a nőknek tényleg semmi keresnivalója nem volt. Nyilván van abban irónia, hogy ez a nagyon férfias közeg ma a legénybúcsú lett. Amúgy egy jó legénybúcsúba szívesen elmennék, nem értem miért nem hívtak még meg.
Érdemes itt önéletrajzi ihletést keresni? Mentél már olyan buliba, ahol nem vártak, és kezdetben kellemetlen volt a jelenléted?
Konkrétan ilyen élményem nem volt. De nem egyszer éltem át azt, hogy ha sok fiú verődik össze, és ott mondjuk csak egy lány van, akkor a fiúk stílust váltanak. Falka hangulat alakul ki, elhangzanak olyan dolgok, amik máskor nem hangzanának el, és az ember szembesül vele, hogy egymás között hogyan szoktak beszélgetni. Lehet persze, hogy ezt csak képzelem, de ez már elég ahhoz, hogy film legyen belőle.
A film hitelesen adja vissza azt a sajátos humort, amikor részeg férfiak bunkó beszólásokkal szórakoztatják egymást. Figyelted a környezetedet és jegyzeteltél?
Igen, van egy ilyen rossz szokásom. Minél nagyobb disznóságot mond valaki, annál jobban örülök, mert legalább leírhatom. De Dobány Petinek már eleve sok ilyen volt a tarsolyában, és a szereplők is jó párat hozzátettek. A fiútársaságot alakító színészekkel (Lazók Mátyás, Baki Dániel, Georgita Máté Dezső, Laboda Kornél) többször impróztunk a forgatás előtt, amiből aztán Peti sok mindent beleírt a forgatókönyvbe.
Ez a film a párkapcsolatokban rejlő alá- és fölérendeltségi viszonyokról szól, és hogy ezeken milyen nehéz változtatni. A menyasszony későn, a vőlegénye legénybúcsúján küzdi fel magát egyenrangú féllé, és ezt a srác nehezen viseli. Mennyire áll közel az én értelmezésem a tiédhez?
Szerintem ez is benne van a filmben. Számomra egyrészt arról szól ez a történet, hogy sokszor nehéz egy kapcsolatban azt kezelni, ha a másik jobban teljesít. Pláne, ha a saját területünkön teszi azt, vagy összemosódnak ezek a területek. Ez ma egy nagyon aktuális probléma a nemi szerepek kapcsán.
Másrészt személy szerint engem ez a kérdés foglalkoztatott: lehetek-e határozott, belevaló vagy akár vicces úgy, hogy közben vonzó maradok, mint nő? Ezt egy ellentmondásnak éreztem sokáig, és ez feszültséget okozott bennem, erről szerettem volna filmet csinálni. Elárulom, hogy nem egy lány jött oda hozzám, miután a filmet látta, aki azt mondta, hogy pontosan ezt szokta átélni. De lehet, hogy ugyanez fordítva is igaz: egy fiú meg akkor érezheti ezt a feszültséget, ha gyengének vagy túl érzelmesnek éli meg magát, amiket hagyományosan nőies vonásoknak gondolunk. Ő meg éppen attól fél, hogy ezáltal nem elég férfias, és ezért el akarja nyomni ezeket az érzéseket magában. Azt hiszem, hogy ezeken a félelmeken túl lehet lépni, nekem például segített, hogy megcsináltam ezt a filmet.
Szeleczki Rozália (fotó: Podányi Dániel)
Miután Laci elhajtja a sztriptíztáncosnőt, Franciska miért ül le elé és kéri meg a nőt, hogy neki táncoljon?
Addigra Juli karaktere (Törőcsik Franciska) már többször le lett nyomva a vőlegénye által. Bence (Göndör Laci) többször kifejezte, hogy inkább vissza kéne fognia magát, egyáltalán nem értette, hogy mi történik a lánnyal. Ott Juli már átesik a holtponton, nem próbál a normáknak megfelelően viselkedni. Az is benne van, hogy valami megfogja abban a kiégett sztriptíztáncosnőben, aki tulajdonképpen hoppon marad, amikor Laci visszautasítja. Így Juli a férfi helyébe léphet, tényleg átveszi az ő szerepét. És a két nő között valami női szolidaritás alakul ki. Ez pedig rímel arra a kis jelenetre, amikor a film elején Juli találkozik a látomásszerű középkori Rozgonyinéval, akit Pokorny Lia alakított a filmben.
Korom Anna rendező, egy osztályba jártatok az SZFE-n. Ehhez képest sztriptíztáncosnőt alakít a filmben, még hozzá kitűnően. Hogy jött ő a képbe?
Megkértem, hogy játssza el, a sztriptíztánc a saját koreográfiája. Egyébként a diplomafilmemben, a Mióta velem jár-ban is feltűnik egy epizódszerepben. De ha már itt tartunk, a másik, néhány másodpercre felvillanó sztriptíztáncosnőt Nagy Lili alakítja, aki szintén az osztálytársam volt. Amúgy Korom Anna azt ígérte, hogy majd egyszer jól visszaszadizik minket a Lilivel, cserébe azért, hogy folyton hiányos öltözetben kellett szerepelnie nálunk.
Szerintem ez egy természetes dolog, hogy ha valakiben meglátok egy jó karaktert, akkor megkérem, hogy hadd csináljak vele egy próbafelvételt. Van más amatőr szereplő is a Rozgonyiné-ban: Vándor Ádám, aki a késes támadót alakítja, eredetileg a film coloristja volt. Az ő castingját sem bántam meg.
A Rozgonyiné stábja
Törőcsik Franciska és Göndör Laci párosát a köztük lévő feszültség kifejezetten izgalmassá tette. Rögtön érzékelted, hogy ők jók lesznek együtt? Milyen volt velük forgatni?
Franciskát az Utas és holdvilág című előadásban láttam, lenyűgözött, hogy milyen sokrétű a játéka. Egy olyan nőt alakít, aki csakis az elvárások szerint él, miközben több van benne, mint azt a környezete, vagy akár ő maga gondolná. Ettől végig van benne egy vibrálás, ami jól összecsengett az általam elképzelt Rozgonyiné karakterrel. Laci korábban a Dzsenderológia című egypercesemben szerepelt, ahol annyira természetes tudott maradni, hogy talán emiatt is sokan elhitték, hogy egy valódi utcai interjút látnak. Vele az ott megszületett karaktert vittük tovább ebben a filmben. Azt gondoltam, hogy ez egy izgalmas párosítás lesz. Sokat próbáltunk a forgatás előtt, többször impróztak is ketten ezekre a helyzetekre, és sokat beszélgettünk a filmről. Egészen más fajta színészek ők ketten, más tapasztalattal, háttérrel és ez szerintem jót tesz, mert ez a különbség hozzáad a köztük lévő filmbéli feszültséghez.
Nekem nagyon fontos élmény volt ez a forgatás, és lehet, hogy a végeredményen nem látszik, de ez egy nagyon kemény menet volt, végig küzdöttünk az elemekkel. A legnagyobb hideg akkor volt, amikor külsőket vettük, -10 fok volt bizonyos jeleneteknél. Nagyon hálás vagyok a színészeknek és az egész stábnak, hogy ezt végigcsinálták velünk, egyetemistákkal. Ez a 6x7-es osztály másodéves vizsgafilmje volt, Podányi Dániel operatőr, Kovács Domonkos vágó, Marity Bianka gyártásvezető, Mészáros Gábor hangmester és Dobány Péter forgatókönyvíró mind az évfolyamtársaim voltak.
Göndör Laci és Törőcsik Franciska
Mesélsz kicsit Franciska piros svájci sapkájáról? Honnan, kitől, miért? Irgalmatlanul jól állt Franciskának, számomra az a sapka volt a harmadik főszereplő.
Örülök ennek a kérdésnek! A jelmez és a látvány Bobor Ágnes és Gelsi Zoltán munkája. Mivel a filmben a Franciska által alakított karakter fokozatosan felszabadul és egy saját belső forradalmat él át, ezért ehhez kerestünk olyan motívumokat, amivel ezt alá tudjuk támasztani. A sapkán kívül még Delacroix A szabadság vezeti a népet című festménye egy ilyen motívum, ami néhány másodpercig látszik a házibuli helyszínén, Franciska vet is rá egy pillantást. Egyébként a piros svájci sapka az én saját sapkám, ami ráadásul eredetileg anyukámé volt. Régen sokat hordtam, de azt hiszem pont a film óta szoktam le róla, ez most már Rozgonyiné sapkája lett.
