Szász Attila író-rendező és Keményffy Tamás operatőr évfolyamtársak voltak a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. Hidasi Dalma producer két évvel utánuk végzett ugyanott. Ők hárman az Extreme Film égisze alatt készítik elő Szász Attila első játékfilmjét, a Zoe-t, amelynek első szinopszisa még 2006-ban íródott.
„Természetfeletti thriller, ami a hangulatát illeti, a történetet tekintve pedig családi dráma” - mondta a film műfajával kapcsolatban Szász Attila, aki a Most látszom, most nem látszom című 30 perces thrillerrel mutatkozott be a 36. Magyar Filmszemlén. A kisfilmhez hasonlóan a Zoe is „félős film lesz”, amelynek történetét egy titok lengi át. „A Most látszom.... egy lelkiállapotról szól, miközben a Zoe történetközpontú film - ez persze nem azt jelenti, hogy nincsenek benne nyomasztó jelenetek” - beszélt az alapvető különbségről a rendező. „Reményeink szerint erről is sírva kéne, hogy távozzanak a nézők” - mondta Szász Attila a készülő thrillerről, amely egy ponton megrázó drámává alakul át. „Bár nagyon szeretem a horrort és a thrillert, nem emlékszem, mikor láttam olyan filmet ezekben a műfajokban, amiknél igazán érdekelt a főszereplő sorsa, tudtam őt félteni. A Kör és társai lenyűgöző ötleteket vonultatnak fel, de nem vonnak bele a karakterek életébe, nem érintenek meg érzelmileg. Ezért mi a család felől közelítettünk, az emberi konfliktusok irányából, a feszültség, titokzatosság, félelmetes elemek ezeket a kapcsolatokat mélyítik el vagy feszítik szét” - magyarázta a Zoe rendezője.
Létay Dóra és Fekete Ernő a Most látszom, most nem látszom-ban
A Zoe történetének középpontjában egy anya-lánya kapcsolat áll. A címszereplő kislány egy gyógyíthatatlannak tűnő autoimmun betegségben szenved, és a kezelések során válogatott kínokat kell átélnie nap mint nap. A történet főszereplője Zoe kutató-orvos édesanyja, aki szeretné kislánya gyógyítására felhasználni a pszichiátria terén tett felfedezéseit, egy olyan újfajta hipnózissal, amelynek segítségével emberek tudata összekapcsolható. Keményffy Tamás elmondása szerint az ELTE pszichológia szakán zajlik egy egyedülálló tudományos kutatás, amely a hipnózis során egyszerre vizsgálja a pácienst és a hipnötizőrt. A kísérletek izgalmas eredményeket szültek, amelyek az alkotókat is megihlették. „Ezt a tudományos alapot előszeretettel használjuk 'csalinak' a film prezentálásakor, noha egy szakértő a forgatókönyv kapcsán azt mondta, lehetséges, hogy egy nap valósággá válik ez a metódus, ma még fantasztikum” - beszélt a tudományos háttérről Kerményffy. „A hipnózis eszköze lehetőséget ad nekünk arra, hogy telepakoljuk a történetet megmagyarázhatatlannak tűnő dolgokkal, rémálmokkal, és a nézők idegeit felborzoló képsorokkal, hiszen az emberi tudatban bármi megtörténhet, és ezek teljesen valóságosnak tudnak hatni” - tette hozzá a rendező.
Az Extreme Films első játékfilmje a Mázli volt
(rendező: Keményffy Tamás)
„Amíg nem voltak gyerekeim, más típusú történetek izgattak, a csavaros thrillerek leginkább, de ezek túl mesterséges sztorik lettek, hiszen nem volt bennük érzelmi érintettség” - mondta Szász Attila, akinek az apaság olyan érzelmeket hozott be az életébe, melyek hatással vannak a benne megszülető történetekre. „Az első két draftot egyedül írtam, és 200 oldalas lett, ezután találtam rá egy kanadai íróra, Keith Davidsonra, akinek a segítségével szinte az elejétől átdolgoztuk az egész forgatókönyvet.” Ez a verzió már elég erős volt ahhoz, hogy bevonzza a külföldi partnereket. Davidsont egy másik író, Rob King váltotta, őt már a kanadai producer hozta a produkcióba. „A kanadai producerek köszönés helyett adnak egy írót” - mondta Keményffy Tamás, és ez kapóra is jött az alkotóknak, akik szerint rengeteget csiszolódott a script az első verziókhoz képest. „Minden a könyvön múlik. Amíg nem érzem, hogy tökéletes az alapanyag, nincs értelme snitteken agyalni” - mondta a rendező. Szász és Keményffy szerint most 90%-os a Zoe forgatókönyve, amely a szereplőgárda és a helyszínek egyeztetése után nyerheti el végleges formáját.
Szász Attila, Hidasi Dalma és Keményffy Tamás Cannes-ban
A forgatókönyv fejlesztését és a nemzetközi partnerek bevonását nagymértékben megkönnyítette, hogy a MEDIA fejlesztési pályázatán a Zoe maximális támogatást nyert. Az indoklásból kiderült, hogy főleg az eredeti történetben rejlő lehetőség győzte meg az európai döntéshozókat. A scriptre az MMKA kuratóriumától is egyöntetű pozitív visszajelzés érkezett, amely azóta anyagi támogatásban is megnyilvánult: az idei szelektív gyártási pályázaton 25 millió, a tavaly őszi koprodukciós pályázaton pedig 60 millió forintot nyert a film. A döntéseket már az új kuratórium is jóváhagyta. „Attól, hogy kétfenekű a történet, az a benyomásom, hogy mindenki azt látja bele, amit ő igazán szeret - ki thrillerként, ki drámaként olvassa” - mondta Hidasi Dalma, a film producere. „A thrilleren és az emberi drámán kívül megjelenik benne egy szociális dráma is, és sok nő erre a legfogékonyabb: ez a család kontra karrier kérdéskör. Már csak az a feladat, hogy ezek az elemek úgy kerüljenek bele a filmbe, hogy erősítsék egymást, és minden nézői elvárás beteljesedhessen.”
A Zoe is „félős film lesz” (Jelenetfotó a Most látszom....-ból)
„Két évbe telt, amíg megtaláltuk azt a három producert, akik ugyanolyan lelkesen kezdtek el dolgozni a filmterven, mint mi, és megvan a kapcsolati és anyagi tőkéjük, illetve sokéves tapasztalatuk, hogy közösen össze tudjuk rakni ezt a nemzetközi koprodukciót” - mondta az Extreme Film producere. „Kanadai, norvég és horvát producer játszik ebben a csapatban. Ilyen négyes koprodukcióra azt hiszem még nem volt precedens a filmtörténelem során, ez egy szinte lehetetlen konstrukció, de éppen ettől olyan izgalmas, hiszen egyrészről európai koprodukciónak kell maradnunk, hogy tudjunk pályázni például az Eurimages felé, ugyanakkor itt egy viszonylag nagynevű kanadai partner, aki hozza magával azt a piacközpontú szemléletet és forgalmazói, illetve finanszírozói hátteret, ami itt Európában teljesen ismeretlen” - tette hozzá Hidasi Dalma. Az alkotók elmondása szerint nehéz megtartani az egyensúlyt, hogy piacközpontú legyen a film, ugyanakkor képviselje azokat a művészi értékeket, amelyek miatt az európai alapítványok ráharapnak majd. A nemzetközi koprodukciós követelmények miatt négy országból kell összerakni a stábot és a szereposztást, ezért magyar színész a főbb szerepekben nem lesz látható, viszont az alkotógárda fontosabb posztjait magyar szakemberek töltik be. Az író-rendezőn, az operatőrön és a produceren kívül a vágó is magyar lesz, Hargittai László személyében.
„A koprodukcióban nincs többségi producer, bár természetesen a mi irányításunk alatt készül a film, mi mozgatjuk a szálakat” - mondta Hidasi. A magyar részvétel a legnagyobb (30%), a norvég a legkisebb (20%), a horvátok és a kanadaiak 25-25%-ban érdekeltek. Mind a négy producer hoz be a financiális részén kívül kreatív energiákat a filmbe. „Norvégiából megkerestük a legnagyobb nevet, megkörnyékeztük a két legnagyobb horvát színészt is, Kanadából legalább 4-5 színészre számítunk, a főszerepre pedig elsősorban az angol sztárok között keresgélünk” - mondta a rendező, aki a címszereplő kislány megtalálására is Angliában látja a legnagyobb esélyt, hiszen angol anyanyelvűnek kell lennie.
Bergman egykori múzsája, Liv Ullmann lesz Zoe nagymamája
Az alkotók a színészekkel való szerződéskötés előtt nem akartak konkrét nevekkel dobálózni, annyit azért elárultak, hogy a norvég húzónév Liv Ullmann, aki legnagyobb meglepetésükre lelkesen reagált a megkeresésükre, noha színészként az elmúlt tizenhat évben összesen kétszer állt kamera elé, és olyan hírek jártak, hogy a visszavonulást fontolgatja. „Faxon tudunk vele kapcsolatot tartani, és az egyik faxra azt írta rá, hogy tetszett neki a forgatókönyv és a kisfilmem is, és szívesen elvállalná a szerepet, ha meg tudunk egyezni a részleteket illetően” - mondta a bizakodó rendező, aki Zoe nagymamájának szerepét osztaná Bergman egykori múzsájára. A film jelenlegi tervezett költségvetése 3 millió euró, de ezt az összeget nagyban befolyásolhatja az, hogy kit tudnak megnyerni a film főszerepére – az angol színésznővel kapcsolatban egyelőre nem akartak részletekbe bocsájtkozni az alkotók, annyit elmondtak, hogy a kanadai producer biztatására sztárokban gondolkodnak. „Amióta Liv Ullmann jelezte részvételi szándékát a filmben, érezhetően megnőtt a project iránt a nemzetközi érdeklődés, és a partnereink egyre biztosabbak abban, hogy sikerül egy világsztárt megnyerni a főszerepre.“ – mondta Hidasi Dalma. „Reméljük, igazuk lesz.“
A Most látszom, most nem látszom előzetese
A napjainkban játszódó cselekmény javarészt két fő helyszínen zajlik, ezek egyike egy tóparti ház, a másik pedig egy kórház. A jelenlegi tervek szerint a külső jelenetek többsége Kanadában forog, egy héten keresztül, a tópartot Szlovéniában találták meg - itt három hétig dolgozik majd a stáb, négy hétig pedig Magyarországon forgatják a belsőket: kórházban, egyetemen, lakásokban. Az utómunka Norvégiában fog zajlani, és a zeneszerző is norvég lesz. A producerek szerint a legfontosabb, hogy egy olyan minőségi film szülessen, amely kielégíti, sőt, felülmúlja a közönség igényeit, s ezáltal megállja a helyét a nemzetközi piacon is. „Nem célunk a hollywoodi kommersz majmolása – tette hozzá Szász Attila. „A Zoe eredeti és egyéni hangvételű mozi lesz, amelyben az európai érzékenység a műfaji filmek eszköztárával párosul. Pillanatnyilag úgy néz ki, hogy ehhez minden feltétel adott lesz, már csak tudnunk kell élni a lehetőséggel.“
Ízelítő Szász Attila és Keményffy Tamás reklámfilmes munkáiból
A Filmhu és az NFI közreműködésében készültő Filmgyár podcast adásaiban a hazai mozgóképipar, a filmfinanszírozás és a filmgyártás szakterületeiről beszélgetünk filmesekkel és a Filmintézet szakembereivel.
November 15-én kilencedik alkalommal rendezik meg az Inkubátor Program pitchfórumát. Mi pedig szokásunkhoz híven egyenként bemutatjuk az alkotókat és filmterveiket.
Nők, akik áttörték az üvegplafont, és rendezőkké tudtak válni a sokáig férfiak uralta magyar filmszakmában. Honnan jöttek ezek az úttörő nők? Hogyan jutottak el az első filmjükig? És hogyan folytatódott a pályájuk? Szederkényi Olga exkluzív portrésorozata a kezdetektől a rendszerváltásig új megvilágításba helyezve vizsgálja a magyar filmtörténetet.
Október 29-én indul az első BIFF, azaz a Budapest International Film Festival a Corvin moziban. A november 3-ig tartó eseményen olyan filmeket láthat először a magyar közönség, mint a Velencében körülrajongott The Brutalist, Andrea Arnold legújabb könnyfakasztója, a Bird vagy épp a német Oscar-nevezés, A szent füge magja.