"Láthatóan meghatott és boldog volt a 85 éves Zsigmond Vilmos, amikor körbevezette a sajtót a Ludwig Múzeumban nyílt fotókiállításán. A képek előtt felidézte élete egy-egy történetét, mint mondta, képei fénnyel festett naplók, hiszen írás helyett ő mindig a fényképezést választotta. Fontos volt számára, hogy Magyarországon mutassa be először fotóit, bár az ötlet nem tőle, hanem barátjától és munkatársától Romwalter Bélától származik, és először nem is volt meggyőződve arról, hogy elég anyaga lesz a kiállításhoz. A tárlat jó alkalom arra, hogy elgondolkozzunk az Oscar-, BAFTA- és Emmy-díjas operatőr művészi útjáról, amely egyértelműen a fényképezéstől indult el a film felé." - írtuk, amikor legutóbb találkoztunk a mesterrel kiállításának sajtóbemutatóján.

Zsigmond Vilmost a San Franciscótól délre fekvő Big Sur településen, álmában érte a halál január elsején, kevéssel éjfél előtt - mondta el az MTI-nek Romwalter Béla, az elhunyt Oscar-díjas operatőrrel közösen indított Sparks vállalat vezetője. Hozzátette: Zsigmond Vilmos valószínűleg veseelégtelenség következtében halt meg a Csendes-óceánhoz közel fekvő kaliforniai házában, ahová karácsonykor ment fel. Az operatőr élete utolsó időszakában két filmterv látványvilágán dolgozott, köztük egy Kemal Atatürk török politikus életéről szóló alkotáson - mondta Romwalter Béla, hangsúlyozva, hogy Zsigmond Vilmos élete utolsó évében rengeteg szeretetet, elismerést kapott Magyarországon. A fővilágosítóként ismert filmes szakember kiemelte: Zsigmond Vilmos nagyon szeretett tanítani, fontos volt számára, hogy továbbadja a tudását. A Budapesten kétévente rendezett operatőri mesterkurzusokra számos neves szakembert hozott magával az Egyesült Államokból, köztük a szintén magyar származású Kovács Lászlót, vagy a nemrég elhunyt Haskell Wexlert is.

A világhírű operatőr 1930. június 16-án született Szegeden. A legenda szerint gimnazista korában egy betegség miatt nyomta az ágyat, amikor a kezébe került egy fotós könyv, ekkor szeretett bele a képekbe. Később a családi fényképezőgéppel próbálkozott, így indult el a mozgókép felé. 1955-ben a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskolán, Illés György tanítványaként végzett operatőrként. Több főiskolai társával megörökítette az 1956-os forradalom eseményeit, majd 1956 novemberében Kovács László operatőrrel - táskájukban csaknem tízezer méternyi filmfelvétellel - elhagyta Magyarországot.

Első jelentősebb munkája a Peter Fonda rendezte Bérelt kezek volt, majd Robert Altman rendező következett, aki teljes mértékben rábízta a McCabe & Mrs. Miller című, 1971-es westernjének képi megvalósítását. Dolgozott az új hollywoodi rendezők nagyjaival, többek között Robert Altmannal, John Boormannel, Michael Ciminoval, vagy Steven Spielberggel és a későbbiekben Woody Allennel is. Ismertebb alkotásai közé tartozik a Harmadik típusú találkozások, A szarvasvadász, a Fekete dália, az Az eastwicki boszorkányok, a Sztálin, vagy a Kasszandra álma.

Zsigmond Vilmos 1977-ben nyerte el a filmművészet legrangosabb elismerését Steven Spielberg Harmadik típusú találkozások című filmjének operatőreként, mert "sajátos technikájával a digitális effektusok korát megelőzve volt képes meghökkentő látványt nyújtani".