A tartalomból:
JANCSÓ MIKLÓS
Jancsó Miklós (1921-2014) a XX. század legnagyobb hatású magyar filmrendezője volt. Történelemszemlélete és az emberi história véres káoszával szembenéző, örökmozgó kamerájának hosszú snittjei világszerte iskolát teremtettek. Egy 1968-as, publikálatlan életműinterjú első részletével búcsúzunk tőle. Életművéről következő számainkban emlékezünk meg.
- Szekfű András: Kötések és oldások (Beszélgetés Jancsó Miklóssal – 1. rész)
MAGYAR MŰHELY
- Schreiber András: Két szűk esztendő (Beszélgetés Havas Ágnessel)
MELODRÁMA
A negyed évszázaddal ezelőtt elhunyt John Cassavetes filmjeit mint a klasszikus hollywoodi műfajiság, stílus és ideológia tagadását méltatják a teoretikusok, pedig a rendező legalább annyira merített az álomgyári hagyományokból, mint amennyire eloldódott tőlük. Munkáiban rendre kimutathatók az Ó-Hollywoodban nagy presztízsű, de az ötvenes-hatvanas évek fordulójától tekintélyét vesztő melodrámaműfaj elemei.
- Pápai Zsolt: Pátosz és realizmus (Cassavetes modern melodrámái)
Denis Diderot (1713-1784) kalandos sorsú regénye, Az apáca, Suzanne Simonin szenvedéseiről szól: hogy megőrizzék törvénytelen származása titkát, a fiatal lányt a szülei kisemmizik és kolostorba kényszerítik. Suzanne megpróbáltatásai, amelyeket hatásos regényben örökített meg a felvilágosult író, már több mint két évszázada foglalkoztatják az olvasókat és a nézőket. A témáról két jelentős francia film is készült, és külön érdekessége a kétféle megfilmesítésnek, hogy az új adaptáció rendezője, Guillaume Nicloux abban az évben (1966) született, amikor az új-hullám azóta mesterként tisztelt, de akkor még kevéssé ismert alkotója, Jacques Rivette filmjét betiltották. Mivel már az író halála után megjelent regény körül is nagy viharok támadtak, érdemes megvizsgálni azt a kérdést, vajon a téma maga, vagy a feldolgozás módja-e az igazi botránykő, és hogy a változó társadalmi viszonyok hogyan alakították át a regény és a filmek fogadtatását.
- Kovács Ilona: Ha a botrány elmarad (Apácasors Diderot-tól napjainkig)
LATIN BŰNÖK
A dél-amerikai bűnfilm nem a kriminalisztikai rejtélyek körül pörög, a nyomornegyedekben dúló erőszak teszi robbanásveszélyessé. Hosszú út vezetett az 1990-es években forgatott, zsigerekre ható, mosdatlanul realista, városi erőszakfilmektől a csiszolt esztétikájú thrillerekig, a dokumentarista rekonstrukció igényétől a kimunkált fikcióig, és a kisköltségvetésű, de újszerű latin-amerikai horrorig.
- Géczi Zoltán: Latin bűn (A latin-amerikai thriller evolúciója)
- Sepsi László: Foggal-körömmel (Latin-amerikai horrorfilmek)
VERHOEVEN
Verhoeven amerikai filmjeiben továbbgondolta holland műveit: történelmi, életrajzi filmjeit a sci-fi műfajában mesélte újra. Verhoeven amerikai zsánerfilmjeiben nincs happy end, hősei nem üdvözülnek, de nem is bűnhődnek, záróképeiben az élet megy tovább.
- Csiger Ádám: Hús+fém (Paul Verhoeven – 2. rész)
- Andorka György: Engedelmes test (José Padilha: Robocop)
BALKÁN EXPRESSZ
- Szíjártó Imre: Csonka napok (Új szerb filmek)
FILMZENE
- Pernecker Dávid: Ki ölte meg Bambit? (Julian Temple Sex-Pistol-filmjei)
TELEVÍZIÓ
- Gáncsos Kármen: Éjjel-nappal fikció (Televíziós dokurealizmus)
FESZTIVÁL
- Gellér-Varga Zsuzsanna: Én és énke a filmvásznon (Amszterdam)
FILM/REGÉNY
- Kolozsi László: A börtönből jött királyfi (Joyce Maynard: Nyárutó)
- Baski Sándor: Családi pótlék (Jason Reitman: Nyárutó)
KRITIKA
- Pályi András: Kérdések a múlthoz (Andrzej Wajda: Walesa – A remény embere)
- Huber Zoltán: Variációk kanapéra (Dyga Zsombor: Couch Surf)
- Nagy V. Gergő: Vissza a kamaszkorba ( Herczeg Attila: Megdönteni Hajnal Tímeát)
- Muhi Klára: Azok a régi hengergőzések (Sós Ágnes: Szerelempatak)
A Filmvilággal januártól féláron mehetsz a Cirkó Moziba! (Részletek a Krónika rovatban.)
Legyél a Filmvilág mecénása: Vedd meg, védd meg!
A Filmvilág már az interneten (dimag.hu) is előfizethető és olvasható!
