MAGYAR MŰHELY

Gelencsér Gábor: Varió egy témára (Sára Sándor képi világa) 

Sára Sándor (1933-2019) életműve a kisebbségek melletti kiállásról szól – filmképeiből viszont egyfajta nagyság, monumentalitás, felfokozott retorika árad. A kettő eredője a társadalmi elkötelezettség és az alkotói szenvedély, ahogy azonosul a vert helyzetben élőkkel, s bemutatja világukat.

Pólik József: Az elrabolt emlékezet (A Rákosi-korszak történelmi filmjei 2. rész)

A szocreál történelmi filmjeinek sugallata szerint a magyar történelemnek egyetlen célja és értelme volt: a proletáriátus forradalma. Dérynétől Semmelweis Ignácig mindenki ezért a célért küzdött.

Zalán Márk: „Közfeladatot látunk el” (Beszélgetés Ráduly Györggyel a Filmarchívumról) 
Kránicz Bence: Dr Jekyll és Mr Hyde az erdélyi havasokban (Beszélgetés Bagota Bélával) 
Benke Attila: Hóba temetett bűnök (Bagota Béla: Valan – Az angyalok völgye) 

Herczeg Zsófi: „A képzés a hallgatókért van” (Beszélgetés Kiss Melindával a METU-ról) 

A magyar animációfilmes képzés fontos színhelye a Metropolitan Egyetem. Sikerét a hallgatók fesztiváldíjai is bizonyítják.

VESZÉLYES GYEREKKOR

Soós Tamás Dénes: Beszélnünk kell Benniről (Beszélgetés Herczog Máriával és Dr. Máté Gáborral) 
Schubert Gusztáv: Örvényben (Nora Fingscheidt: Kontroll nélkül) 

A Berlinben Ezüst Medvével díjazott elsőfilm hőse, Benni agresszív, „kezelhetetlen gyerek”, de ez a rejtélynek nem a megfejtése, hanem csak a kiindulópontja. Az igazi kérdés: milyen okok miatt lett Benni „ámokfutó”, és hogyan lehet segíteni rajta?

FILM/SZÍNHHÁZ

Darida Veronika: Kegyetlenség és provokáció (Pasolini és Fassbinder színháza) 

Pasolini és Fassbinder művei színpadra állítva csak akkor fejthetik ki valódi hatásukat, ha valós vitákat provokálnak és megbotránkoztatóak lennének. De vajon akarjuk, hogy botrányok történjenek? Mire meddig lehet eljutni ezzel a radikalizmussal a színház többnyire konformista világában?

BŰNFILMEK

Kovács Patrik: A lázadó mester (Hitchcock és az európai modernizmus) 
Szíjártó Imre: Zárt rendszerek (Lengyel bűnfilmek és a politika) 

A suspense mestere korukat messze megelőző remekműveiben (Hátsó ablak, Szédülés, Psycho, Madarak) olyan tematikai, narratív és formanyelvi leleményeket kristályosított ki, amelyek már a hatvanas évek hajnalán zászlót bontó európai modernista tendenciákat előlegezték.

KÉPREGÉNY-LEGENDÁK

Huber Zoltán: Bűnös jellemek (Ed Brubaker: Criminal) 

STREAMLINE MOZI

Pernecker Dávid: Befejezetlen valóság (Raphael Bob-Waksberg–Kate Purdy: Undone) 

FESZTIVÁL

Schubert Gusztáv: Hatalmas nagy hazugságok (Velence) 
Baski Sándor: Fények az éjszakában (Cinefest) 

KRITIKA

Kolozsi László: A hegyek ura (Alejandro Landes: Monos) 
Szalkai Réka: Lélekrablók (Hans Petter Moland: Lótolvajok) 

KÖNYV

Kovács Patrik: Bergman beájulna (Kránicz Bence – Lichter Péter: Kalandos filmtörténet) 

A címlapon: Hlynur Palmason: A legfehérebb nap (Ída Mekkín Hlynsdóttir és Invar Sigurdsson) – A Cirko Film novemberi bemutatója

Kérünk mindenkit, aki szereti a filmet, fizessen elő a Filmvilágra, az egyetlen magyar filmművészeti folyóiratra itt. Egy évre csak 4740 forint. Jövőre drágább lesz.