- Műfajilag, tematikailag és formailag is rendkívül változatos nemzetközi programot láthattunk. Egyik sem publicisztikai dolgozat, hanem technikailag és időben jól kidolgozott igazi film volt. Külföldön a játékfilmipar kommercializálódásával,- néha úgy érzem, - a  alkotói dokumentumfilmek átvették a szerzői filmek szerepét. Kreatívabbak, személyesebbek, merészebbek. Sok híres játékfilmrendező fordul a műfaj felé, például Werner Herzog mozi-dokumentumfilmjének az Idő kerekének hamarosan Torontóban lesz a premierje. Amíg nálunk a szociografikus tradíciók hatására inkább tv-s publicisztikák készülnek, máshol nem az újságírás, hanem a film nyelvén beszélnek a nem fikciósok. Sokkal szituatívabbak, nagyobb szerepe van képeknek és a zenének. – mondta a rendező.

A fődíjat egy 35 milliméterre forgatott moziformátumú spanyol-kubai alkotás, a Balseros (Carles Bosch - Josep M. Domenech.) nyerte el, amely nyolc éven keresztül követte az USA-ba bevándorolt kubaiak életét. Különdíjban részesítették Herz Frank saját életére és klasszikussá vált munkásságára visszatekintő Flashback című munkáját. A zsűri életműdíjnak szánta az elismerést.

- A fesztivál a feszült közel keleti háborús helyzet ellenére zökkenőmentesen kitűnő légkörben zajlott. Eleve szimpatikus a DocAvivban, hogy amíg más fesztiválok olykor csak premierként fogadnak el filmeket, itt már díjazott alkotások is versenyeztek. Igazából nem is a nemzetközi mezőny a hangsúlyos, mert az szinte csak promóciós felületül szolgál az izraeli filmeknek.

Noha Izrael kisebb, mint Magyarország, a dokumentumfilmes szakma működése sokkal egészségesebb, kidolgozottabb, nagyobb az összetartás, nagyobb az érdeklődés, több a pénz. A filmesek destruktivitás helyett szolidárisak egymással, örülnek egymás sikereinek, erős a szakmai lobby, így a politika szinte hozzájuk se mer nyúlni. A dokumentumfilmek teltházakkal mennek, s külön kulturális csatorna gondoskodik a tévében való vetítésükről.

- Beszélgettem az ottani producerekkel rendezőkkel és filmes döntéshozókkal is. Elmesélték, hogy egy videóra készülő, nem túl komplikált módon forgatott film költsége körülbelül 2000 dollár percenként. Az gyors fejszámolást követően 22-23 millió forintos összköltségre jön ki egy ötvenperces film estében. Az Új Izraeli Film Alap körülbelül másfél millió dollárral rendelkezik dokumentumfilmek számára évente, de emellett léteznek más alapítványok és források is, és a televíziók is részt vesznek a dokumentumalkotások megvalósításában. Nem ritkák a nemzetközi koprodukciók sem.  Egy folyamatos konfliktushelyzetben élő ország mindennapjai rengeteg témát adnak a filmeseknek és a közönség is nagyon fogékony ezekre az igazán igényesen elkészített munkákra. Bárcsak mi is itt tarthatnánk.

Az ötvenedik fesztiválszereplésen is túljutott Gyerekek – Koszovó 2000 című film rendezője egyébként ismét dolgozni készül, s bár a következő munkájáról nem árult el közelebbit, azt már biztosra ígéri, hogy egy versenyképes, nem csak itthon érthető filmet fog forgatni, noha nem ez az egyetlen, amit az EU-csatlakozás kapcsán érdemes végig gondolni.