Homoki Nagy István 1953-as klasszikusa, a Gemencről szóló Gyöngyvirágtól lombhullásig talán még ma is az egyik legismertebb hazai természetfilmnek számít. Több mint hat évtized után most ismét filmvásznon látható a ártéri vadon, amelyről fiatal, elsőfilmes rendező, Olma Frigyes készített pazar látványvilágú természetfilmet.
A Gemenci-erdő, Közép-Európa legnagyobb kiterjedésű és kimagasló fajgazdagságú ártéri erdeje a Duna mentén, a Sió torkolatától Báta községig tartó szakaszon terül el a Duna mentén. A 180 négyzetkilométeres erdőség 1977-ben került természetvédelmi oltalom alá, jelenleg a Duna–Dráva Nemzeti Park része. Ezt a hatalmas területet időről időre elönti a Duna, ami egyszerre épít és pusztít, véd és fenyeget. Ez a folyamatos változás az, ami élteti a tájat és meghatározza az ott élő állatok és növények mindennapjait. Az erdő és a folyó találkozása kitűnő élőhelyet biztosít lakóinak: a Gemenci-erdő a szarvascsordák, vaddisznókondák, réti sasok, aranysakálok, hódok, gémek és jégmadarak mellett a védett fekete gólyák egyik legnagyobb populációjának ad otthont - nem véletlen, hogy a hazai természetfotósok egyik legkedveltebb zarándokhelye.
Ebbe a tájba szeretett bele 10 évvel ezelőtt Olma Frigyes is, aki főállásban könyvvizsgálóként dolgozik és szenvedélyes hobbifotósként barátaival rendszeresen járta az erdőket, mezőket az ártéri vadonban. Az egyik ilyen természetjáró túra alkalmával született meg a film ötlete. Ennek részeként két gólyafészek került bekamerázásra, a helyi erdőgazdaság, a nemzeti park és madarász szakértők együttműködésében. A gólyacsalád mindennapjait több évig élőben lehet követni az interneten. A kis létszámú, ám annál lelkesebb stáb munka mellett, javarészt saját pénzből készítette el a filmet, a Gemenc Zrt., a Duna-Dráva Nemzeti Park és a gemenci Bárka Pihenőház támogatásával. Öt év alatt több, mint 230 napot forgattak az időközben beszerzett professzionális eszközökkel, drónokkal, víz alatti kamerákkal és természetfilmezéshez elengedhetetlen, speciális teleobjektívekkel.
A kitartó munkának és a különleges technikai megoldásoknak köszönhetően a WWF Magyarország ajánlásával mozikba kerülő természetfilm olyan különleges felvételekkel gazdagodott, mint a fekete gólyapár fészekrakása és a fiókák felnevelése, a méltóságteljes gímszarvasbikák harca a szarvasbőgés idején, az eperfa gyümölcséből falatozó vaddisznókonda vagy a 2013-as nagy dunai árvíz idején a menekülő állatokról rögzített drámai képsorok. Az élővilág bemutatása mellett a film nagy hangsúlyt fektet az ártéri erdő különleges hangulatának ábrázolására is, párában úszó hajnali tájképekkel és sok légifelvétellel, miközben a háttérben Strauss, Vivaldi, Verdi, Puccini, Mahler és Bartók örökzöld dallamai csendülnek fel. A klasszikus zenei betétek egy részét a szombathelyi Savaria Szimfonikusok előadásában rögzítettek.
A minden korosztálynak ajánlható, egyórás természetfilm a Pannonia Entertainment forgalmazásában május 18-tól és az azt követő hetekben országszerte közel 40 moziban kerül műsorra, a legtöbb helyszínen kedvezményes jegyárral. A vetítési helyszínek egyre bővülő listája a film Facebook-oldalán olvasható. A vetítések alkalmával a film előtt két különleges kisfilmet is láthatnak a mozinézők: a tavaly nagy sikerrel bemutatott Vad Kunságot is jegyző Mosonyi Szabolcs és Bagladi Erika legújabb, jelenleg is készülő filmjének exkluzív előzetesét és a WWF Magyarország két kisfilmjét, amelyek fennállásuk 25. évfordulója alkalmából készültek, és amelyek közül az egyik a Filmdzsungel Stúdió munkáját dícséri.
Forrás: Pannonia Entertainment
