filmhu: A Jumurdzsák jórészt Eger látványára épül. A városnak mi a szerepe a történetben: látványos díszlet, vagy Egert és rajta keresztül az országot is népszerűsítő turistacsalogató eszköz is egyben?
P.: Nem titkolt cél, hogy a Jumurdzsák gyűrűje kapcsán felhívjuk a potenciális turisták figyelmét Eger látványosságaira, és ezen túl Magyarország történelmi, kulturális gazdagságára. Azonban a város nem csak látványos díszlet. A történet kulcsfontosságú elemei mind a városhoz kötődnek, érintve a török hódoltság korát, a századfordulót és napjainkat. Életre kel egy legenda, amely összeköti a legtöbb látnivalót a lehető legtermészetesebb módon - a mű nem kíván egyszerű várost népszerűsítő multimédia kiadványként funkcionálni.
filmhu: Lesznek más helyszínek is a filmben? Úgy tudom, hogy most Budapesten forgattok. Pontosan milyen részeket veszte itt fel?
P.: Budapesti helyszínek nem lesznek, viszont van két, a várostól független szín, amelyet műteremben, épített díszletek között rögzítünk. Ezekről egyelőre nem árulnék el többet.
Az igazi(?) Jumurdzsák visszatér
filmhu: A történet alapja a szinte mindenki számára óriási élményt jelentő Egri csillagok, amihez kapcsolatot teremt Ábray figurája, felteszem ő kitalált figura, igaz?
P.: Ábray állítólag élt. Állítólag feltaláló volt, és később nyomtalanul eltűnt. Ez az egyik elvarratlan legenda-szál, amelyet szemtelenül felhasználtam, és összekötöttem más hasonlókkal, hogy egy alternatív történelmi helyzetet teremtsek. A sztoriban túlnyomórészt valóságos elemekkel találkozunk, amelyek akár összefüggésben is lehetnek egymással, ha elfogadunk bizonyos alaptéziseket. Akár így is lehetett volna. Vagy így is volt...?
filmhu: Van valami jelentősége annak, hogy Samuel és/vagy Jonathan Hunt félig magyar származású? Ő az, aki rácsodálkozik az itteni dolgokra?
P.: Ennek a döntésnek három oka van. Egyrészt ismeretlenként sokkal kevesebbet tud, és sokkal többet kérdez olyan dolgokról, amit elvileg mi magyarok jól ismerhetünk Egerről a történelmünkről, szokásainkról, kultúránkról. (Persze ezeket általában mégsem ismerjük, de így, Jonathan által könnyebb bevallanunk.) Másrészt vonzóbb lehet egy idegen származású főszereplő azoknak, akik esetleg a külföldi megjelenés során jutnak a játékhoz: nem titok, hogy megpróbálkozunk ezzel a lehetőséggel is. Harmadrészt pedig a történet közvetlen módon kapcsolódik a Private Moon Studios által fejlesztett másik műhöz, az Agon kalandjáték-szériához is, amelynek a főhőse Samuel Hunt, azaz Jonathan dédapja, a British Museum egykori professzora.
filmhu: Ganxta Zolee az „Ügynök”-figura lesz az „akadály”. Van-e ezen kívül plusz szerepe? Például kikacsintás egyéb filmekre, mint a Mátrix.
P.: Az Ügynök figurája igen speciális. Titokzatos alak, aki valóban fenyegető, de nem ultra-agresszív. Róla több film is eszünkbe juthat, de kikacsintás egyik felé sem történik. Akkor már inkább egy hasonszőrű, ismeretterjesztő, filmes elemekkel feldúsított játék, a méltatlanul elfeledett Byzantine: The Betrayal, amelyet sok évvel ezelőtt a Discovery Channel készített.
filmhu: Bárdy György, aki annakidején az Egri csillagokban Jumurdzsákot játszotta, most annak a bizonyos Jámbor Zsigmondnak a leszármazottja, aki az időben visszarepülve Jumurdzsák lett, igaz? Vagyis a két történetet összekapcsolva önmaga utódja!
P.: Valóban. Bárdy György kettős szerepben tűnik fel. Ő játssza Jámbor Mihályt, és a tulajdon nagyapját is.
Interaktív film készül
filmhu: A filmes részek megvalósítása mennyi időt vett igénybe?
P.:Eddig tizenöt napot forgattunk, nagyjából huszonöt órás forgatott anyaggal rendelkezünk. A munka utolsó húsz százaléka még hátra van, de már most látszik, hogy a hasznos anyag is eléri majd a 60-70 percet. Ebből persze egy átlagos játékos a választott/elhagyott útvonalak arányában nagyjából 45-50 percet élvez majd bizonyosan. A játék maga nagyjából húsz órás szórakozást nyújt majd.
filmhu: Mennyi pénzből jött ki a projekt?
P.:Szemtelenül kevésből. Köszönhető ez a megértő, érdeklődő és lelkes stábnak, a kiváló szervezésnek, és sok önfeláldozó, türelmes segítőnek, akik mind szívesen vettek részt egy ilyen kísérleti vállalkozásban. Mindez reményt ad arra, hogy a produkció sikere esetén elgondolkodjunk a folytatáson is.
 |
| Megértő, érdeklődő, lelkes stáb valamint Jordán Adél és Görög László |
filmhu: Ehhez tudtatok-e állami vagy önkormányzati pénzt szerezni, vagy teljesen magántőkéből jön létre a Jumurdzsák?
P.: A produkció pályázati úton nyert pénzekből készül el, finanszírozója lényegében az egri önkormányzat.
filmhu: Milyen eladási számokra számítotok a Jumurdzsáknál a hazai piacon?
P.:A produkció nem piac-orientált, de felettébb érdekelt abban, hogy minél nagyobb példányszámban kerüljön a nézők/játékosok elé. Ennek érdekében mindent meg fogunk tenni, bár a konkrét lépésekről majd csak később határozunk. Még van idő - meg rengeteg munka is - márciusig, a tervezett megjelenésig.
Átjárás virtuális terek és konkrét piacok között
filmhu: Az előző játékotok, az Agon mekkora eladást ért el? Az hogyan értékelhető a hazai piacon?
P.: A néhány százas példányszámú hazai eladásokkal az Agonnal kapcsolatban elégedett vagyok (ez a dobozos megjelenésekre vonatkozik), hiszen nem is várhattunk többet a piac ismerete mellett. Az internetes eladások azért ennél jóval többet mutatnak, de összességében nem érdemes ilyen összehasonlításokat tenni. A Jumurdzsák gyűrűjének a tervek szerint máshogy, máshová kell hatnia.
filmhu: Van valami átjárás az Agon és Jumurdzsák között - Samuel és Jonathan Hunt esetén kívül?
P.: A történeti- illetve családfa-kapcsolódáson túl nem sok. Legfeljebb még annyi, hogy a Jumurdzsák gyűrűje is az Agon motorját, illetve annak továbbfejlesztett, speciális változatát használja majd. A legfontosabb különbség az, hogy az Agon egy tizennégy részes kalandjáték-sorozat, amelynek a negyedik epizódján dolgozunk éppen, a Jumurdzsák gyűrűje pedig egy önálló történet, amely mintegy háromszor akkora, mint egyetlen Agon epizód. Az Agon széria The Lost Sword of Toledo c. részének megjelenése is a tavasz folyamán várható.
filmhu: Egyáltalán mennyire érdemes ma Magyarországon magyarnyelvű interaktív film/számítógépes kalandjáték fejlesztésével foglalkozni?
P.: Ez nem elsősorban üzleti vállalkozás. Egy kísérlet, lehetőség egy másfajta médium bevonására az általános szórakoztatásba. Természetesen a felhasználók között szelektál az a tény, hogy nem mindenki rendelkezik számítógéppel és azon belül is DVD lejátszóval, de az ismert adatok bíztató eredményt sejtetnek.
Elgondolkodnak a folytatáson
filmhu: Szeretnétek külföldön is piacra dobni?
P.: Igen, tervben van, hogy a Jumurdzsák gyűrűje külföldön is piacra kerül. Egy ilyen megjelenés esetén azonban teljesen más szempontok lesznek a mérvadók a siker tekintetében. Nem számít majd, hogy Görög László, Ganxsta Zolee, Bárdy György vagy épp Vallai Péter tűnik fel a képernyőn, a játéknak erősnek, okosnak, érdekesnek és látványosnak kell lennie. Emellett az újdonság varázsára azért a határokon túl is számíthatunk, mert a kalandjátékok ezen nehezen kezelhető alműfajában az elmúlt évtizedben talán mindössze féltucat produkció született, és azok is csak távoli rokonai a Jumurdzsák gyűrűjének.
