Produceri kritika az MMK-ról

A törvény szerint a Közalapítványnak ki kell dolgoznia egy olyan elosztási rendszert, amely a nemzedékek, műhelyek és irányzatok esélyegyenlőségen alapul. Meg kell határoznia a részterületek közötti arányokat és egyensúlyt teremtenie a gazdasági és művészi érdekek között. Ugyancsak fontos kérdés a Közalapítvány alapítói körének újragondolása, mellyel kapcsolatban - hogy a helyzetet jellemezze - Cirkó József a filmhu február 24-én megjelenő, Muhi Andrással a filmreformról készített interjújából idézett egy részletet:

„Az alapítói kör egy jogi faktum: ha valaki már nem valós szereplője a magyar filméletnek, nem

Erkel András

producer

lehet kényszeríteni arra, hogy jogosultságát átadja élőbbnek ható szervezetnek. Én például úgy lehetek jelen az alapítói üléseken, hogy a BBS-t képviselem. A BBS-ben nagyvonalúan belátták, hogy nincsenek a korábbi súllyal jelen a filmgyártásban, így átadták a szavazati jogot nekem. Ugyanezt az összes, éppen nem a csúcson lévő szervezet megtehetné, de erre több példa nem akad.

A legutóbbi alkalommal, amikor a Játékfilmes Szakkollégium tagjainak újraválasztásáról szavaztak, a két produceri szövetség vezetője nem szavazhatott. A Madzag sem (mert meghívott vendégként voltak jelen, mivel nem alapítók). Én pedig nem értettem egyet az egésszel, így tartózkodtam a szavazástól. Ugyanakkor ez a négy szervezet az idei filmszemle játékfilmes termésének 75%-át adta. A ténylegesen szavazó, 12 szavazati jogosultsággal bíró szervezetek pedig összesen 1 játékfilmet tudtak kiállítani ezen a Szemlén. Arról van szó tehát, hogy akik az utóbbi időben a filmeket ténylegesen készítik, nem voltak befolyással a pályájuk alakulása szempontjából legfontosabb szakkollégium megválasztására.”

A Szövetség szerint a folyamatok lelassultak. A Közalapítványnak is sajtótájékoztatót kellene tartania arról, hol tartanak a reform ügyében, ugyanakkor például egy május elején megrendezett szakmai konferencián az MMK képviselői részéről a reformról csak olyan hangzott el, amiről már egy éve is lehetett tudni.

Külföldön tartanak a magyaroktól

Cirkó József, aki szerint Cannes-ban a magyar producerek „szellemi exportot” teljesítenek, elmondta, hogy 5 nap alatt 18 tárgyalása volt, ahol egyetlen (egy brazil) partner kivételével mindenki azt kérdezte aggódva: mi történik Magyarországon a filmgyártás körül.

Erkel András ugyancsak negatív külföldi hangokat közvetített. „Egyre nagyobb az elképedés”, állítja Erkel. Így például amikor az angol producerek szövetsége meghívására előadást tartott a filmtörvényről, állítása szerint olyan visszhangokkal találkozott, hogy az angolok Magyarországon jogbizonytalanságot érzékelnek: nem szeretnének együttműködni a magyarokkal. Egy varsói konferencián pedig a Sorstalanság egyik (volt) külföldi koproducere azt propagálta, ne menjenek Magyarországra filmet csinálni, mert pórul fognak járni.

Sorstalanság: válaszra várva

A Szövetség tagjai ugyancsak választ várnak a Közalapítványtól a Sorstalanság ügyeit illetően. Leginkább a következő kérdések foglalkoztatják őket: mennyi a költségvetése a filmnek, meddig és milyen forrásokból finanszírozza az MMK a filmet, illetve hogy kik és milyen szempont szerint döntöttek az új producer személyéről és díjazásáról.

Mint újságírói kérdésre Sipos Áron elmondta, a nyilvánosság mellett szakmai fórumokon is megkeresik a Közalapítványt, és az ünnepek után tárgyalni fognak a Kuratóriummal a fenti kérdésekben.