A Szövetséget képviselő hat producer (Sipos Áron, Cirkó József, Erkel András, Kálomista Gábor, Berger József és Kántor László) kifejtette, hogy céljuk nem a harc és az „árokásás”, hanem a szakmai konszenzus és a konstruktív véleményezés, ugyanakkor a nyilvánosság előtt is hallatni kívánják „figyelemfelkeltő kiáltásukat”.
Miként az említett nyílt levélben is megfogalmazták, a Szövetség úgy látja, hogy az állami források fő letéteményesévé kinevezett Magyar Mozgókép Közalapítvány önmagára nézve nem tekinti kötelezőnek az április 1-jén hatályba lépett Filmtörvényt. (A levélre a "Szeles magyar filmtavasz" című cikkben Grunwalsky Ferenc reagált a Népszabadságnak.) A producerek arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy be kell tartani a törvényt, melyet december 22-én egyhangúlag fogadott el a Parlament. A Közalapítvány a törvény előkészítésében folyamatosan részt vett, tehát "nem úgy érte őket a jogszabály, mint derült égből a villámcsapás". A december óta eltelt 5 hónap alatt azonban az MMK-nál nem tapasztalható előremutató magatartás, állítják a producerek, így például már a legutóbbi pályázati kiírásban figyelembe kellett volna venniük a Filmtörvény által előírtakat.
Nem teljesülnek a támogathatóság szempontjai
A Filmtörvény 14.§-ára hivatkozva a Szövetség tagjai kiemelték, hogy az MMK tevékenysége törvényileg megkérdőjelezhető, ugyanis nem részesülhetne közvetlen vagy közvetett támogatásban az, akit a Filmiroda nem vett nyilvántartásba, akinek köztehertartozása van, aki a köteles példány szolgáltatási kötelezettségének nem tesz eleget, vagy aki nem számolt el a támogatóval a felhasznált támogatást illetően vagy azt a támogató szervezet nem fogadta el.
Ezzel szemben a Filmiroda nem állt fel, csupán az NKÖM Audiovizuális Főosztályán lehet ideiglenesen regisztrálni – de ennek a pályázók 90%-a a legutóbbi MMK-pályázat kapcsán nem tett eleget, állították a jelenlévők. A producerek nem látnak változást abban a rendszerben sem, amely az elmúlt évek során végül államilag
| Kántor László |
| Új Budapest Filmstúdió |
A filmhu tudósítója hozzáfűzte, hogy lapunk információi szerint a Filmiroda ideiglenesen az NKÖM épületében már két hete megnyitott és ellátja az alapvető feladatokat. (Hamarosan olvasható lesz a filmhun Zachar Balázs NKÖM-főosztályvezetővel készített interjú) A producerek reakciója változó volt, így például volt, aki még nem értesült erről, volt, aki csak nemrég tudta meg, Berger József pedig hozzátette: akkor lesz ténylegesen Filmiroda, ha az angol producer otthon a Filmiroda honlapjáról angol nyelven letöltheti a végrehajtási rendelkezéseket. Addig is ígéretekkel nem tudnak gazdálkodni.
Az elosztás alapelvei sem működnek
Ugyancsak kifogásolja a Szövetség, hogy a legutóbbi játékfilmes döntésnél nem teljesültek a Filmtörvényben lefektetett támogatási elvek. Ez olyan célokat jelöl meg az elosztási rendszer működtetésében, mint a filmek számának növekedése, a finanszírozás tervezhetőbbé tétele, az elkészülés és a közönséghez eljutásának biztosítása, a normatív és szelektív támogatási arányok megteremtése.
Ugyanakkor Kálomista Gábor szerint ugyanolyan szubjektív alapon születnek továbbra is a döntések, mint eddig. Nincs normatív támogatás, de még ennek az alapelveit sem dolgozták ki az MMK-ban. Nem a produkciók megvalósíthatósága a szempont, hanem – ahogy eddig is – tíz ember egyéni ízlése szabja meg, milyen irányba tartson a magyar filmgyártás. Kálomista szerint a Szakkollégium eredményes működése nem igazolható és
| Kálomista Gábor |
| Megafilm |
Berger József hozzátette, hogy a játékfilmes pályázaton olyan koprodukciós terveket utasítottak el, melyek a külföldi pénzeiket megszerezték, és már csupán az 50-60 milliós MMK-támogatásra vártak. Ezzel szemben 80 millió forintokat szavaztak meg olyan filmeknek, ahol a költségvetéshez még jelentős források hiányoznak. Berger szerint is azt jelenti ez, hogy az MMK számára nem a filmek megvalósíthatósága a legfőbb szempont. Pedig a koprodukciók az európai forgalmazásba is bekerülnek és a fesztiválokra is nagyobb eséllyel jutnak el. Másrészt ha egy producer 80 milliós támogatást kér a Közalapítványtól, „az nem vicc”, valóban ennyi pénzre van szüksége, 25 millió nem oldja meg a problémáját, állítja Berger. Azt is
| Berger József |
| Mythberg Film |
Kántor László ezt megerősítette, szerinte egyesek úgy számolnak, mintha 10 évvel ezelőtt lennénk. A producer szerint nem lehet a támogatásokat 20-30 milliós részletekbe szétaprózni, mert így nagyon sok film nem tud elkészülni. Kántor szerint inkább kevesebb filmnek kellene készülnie - de normális mennyiségű pénzből.
Az MKK lassítja a reformot
A törvény szerint a Közalapítványnak ki kell dolgoznia egy olyan elosztási rendszert, amely a nemzedékek, műhelyek és irányzatok esélyegyenlőségen alapul. Meg kell határoznia a részterületek közötti arányokat és egyensúlyt teremtenie a gazdasági és művészi érdekek között. Ugyancsak fontos kérdés a Közalapítvány alapítói körének újragondolása, mellyel kapcsolatban - hogy a helyzetet jellemezze - Cirkó József a filmhu február 24-én megjelenő, Muhi Andrással a filmreformról készített interjújából idézett egy részletet:
„Az alapítói kör egy jogi faktum: ha valaki már nem valós szereplője a magyar filméletnek, nem
| Erkel András |
| producer |
A legutóbbi alkalommal, amikor a Játékfilmes Szakkollégium tagjainak újraválasztásáról szavaztak, a két produceri szövetség vezetője nem szavazhatott. A Madzag sem (mert meghívott vendégként voltak jelen, mivel nem alapítók). Én pedig nem értettem egyet az egésszel, így tartózkodtam a szavazástól. Ugyanakkor ez a négy szervezet az idei filmszemle játékfilmes termésének 75%-át adta. A ténylegesen szavazó, 12 szavazati jogosultsággal bíró szervezetek pedig összesen 1 játékfilmet tudtak kiállítani ezen a Szemlén. Arról van szó tehát, hogy akik az utóbbi időben a filmeket ténylegesen készítik, nem voltak befolyással a pályájuk alakulása szempontjából legfontosabb szakkollégium megválasztására.”
A Szövetség szerint a folyamatok lelassultak. A Közalapítványnak is sajtótájékoztatót kellene tartania arról, hol tartanak a reform ügyében, ugyanakkor például egy május elején megrendezett szakmai konferencián az MMK képviselői részéről a reformról csak olyan hangzott el, amiről már egy éve is lehetett tudni.
Külföldön tartanak a magyaroktól
Cirkó József, aki szerint Cannes-ban a magyar producerek „szellemi exportot” teljesítenek, elmondta, hogy 5 nap alatt 18 tárgyalása volt, ahol egyetlen (egy brazil) partner kivételével mindenki azt kérdezte aggódva: mi történik Magyarországon a filmgyártás körül.
Erkel András ugyancsak negatív külföldi hangokat közvetített. „Egyre nagyobb az elképedés”, állítja Erkel. Így például amikor az angol producerek szövetsége meghívására előadást tartott a filmtörvényről, állítása szerint olyan visszhangokkal találkozott, hogy az angolok Magyarországon jogbizonytalanságot érzékelnek: nem szeretnének együttműködni a magyarokkal. Egy varsói konferencián pedig a Sorstalanság egyik (volt) külföldi koproducere azt propagálta, ne menjenek Magyarországra filmet csinálni, mert pórul fognak járni.
Sorstalanság: válaszra várva
A Szövetség tagjai ugyancsak választ várnak a Közalapítványtól a Sorstalanság ügyeit illetően. Leginkább a következő kérdések foglalkoztatják őket: mennyi a költségvetése a filmnek, meddig és milyen forrásokból finanszírozza az MMK a filmet, illetve hogy kik és milyen szempont szerint döntöttek az új producer személyéről és díjazásáról.
Mint újságírói kérdésre Sipos Áron elmondta, a nyilvánosság mellett szakmai fórumokon is megkeresik a Közalapítványt, és az ünnepek után tárgyalni fognak a Kuratóriummal a fenti kérdésekben.
