Szabó István életművében a 90-es évek elején új korszak kezdődött, filmjei sokban különböznek korábbi alkotásaitól, de felfogásukban nem távolodnak el drámaian tőlük. Legutóbbi, Szembesítés című filmje például a Bizalom kamaradarab-jellegével áll párhuzamban. A német komponista, Furtwängler valós történetén alapuló, alig fél tucat helyszínen, de túlnyomórészt egyetlen kihallgatószobában-irodában játszódó munkája a Mephisto-történetre reflektál: mintha Höfgen háború utáni sorsába pillantanánk bele. Szabó lebegtet: nem ad tanulságot, hanem empátiára késztet, mérlegelni tanít. A történelmi kihívás, e sikerbe, alkuba, boldogulásba öltöztetett, sorsfordító tényező jelenik meg e filmben is. A döntése következményeivel szembenéző ember eszmélését látjuk, aki egyszerre rádöbben, miféle játszmák áldozata lett. A jelen idő, melyből visszatekint, már megadja számára a rálátást, a választ a „honnan jövünk?” kérdésére. A „kik vagyunk?” kérdésére sokkal keservesebb felelni.