Az utóbbi hetekben a magyar filmszakma a három állami filmstúdió privatizálásával kapcsolatos kritikáktól volt hangos. Összefoglalónk az eddigi történésekről itt olvasható. Úgy tűnik, filmszakmai konszenzus született az ügyben, amelynek lényege, hogy a szakma egyöntetűen azt tartaná a legjobb megoldásnak, ha a stúdiók végelszámolással, jogutód nélkül szűnnének meg. A Filmszövetség a szakma nevében tájékoztatta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t a konszenzus eredményéről - a döntés a Vagyonkezelő kezében van.
A Filmszakmai Kerekasztal január 20-án ülésezett, hogy újratárgyalják a három állami stúdió (Budapest Filmstúdió, Hunnia Filmstúdió, Objektív Filmstúdió) privatizálásával kapcsolatos filmszakmai álláspontot. A Kerekasztal intézménye a Filmtörvény megalkotásakor jött létre, gyakorlatilag az egész filmszakmát lefedi. A január 20-i ülésnek meghívottja volt a Kerekasztal, - filmszakmai szövetségek képviselői, Filmszövetség szakosztályainak vezetői - mintegy 42 fő, az MMKA Alapító tagjai, valamint az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) képviselői. Bár a három állami stúdió jelenlegi vezetői is kaptak meghívót az egyeztetésre (ők is az Alapító tagok közé tartoznak), csak Kántor László volt jelen, a Budapest Filmstúdió képviseletében.
A Magyar Filmművészek Szövetsége (MFSZ) már kezdeményezett a héten két találkozót a magyar producerekkel, illetve rendezőkkel - az ezeken a fórumokon született megállapodást tárták a Kerekasztal elé. Szomjas György, az MFSZ főtitkára elmondása szerint a viták nyomán egy olyan megoldás született, amellyel mindenki egyetért. "Módosítva korábbi határozatunkat azt az egyhangú határozatot hoztuk, hogy a stúdiókat ne privatizálják, hanem végelszámolással, jogutód nélkül szűnjenek meg." - mondta Szomjas György, összefoglalva a konszenzus lényegét.
Ezzel megoldódna az a probléma, hogy az MMKA Alapítókhoz kötődő jogokat privatizálni lehessen, hiszen a végelszámolás következtében a három filmstúdió automatikusan törlődne az Alapítótagok sorából. Ez Szomjas György elmondása szerint azért kiemelkedően fontos, mert olyan az MMKA működési konstrukciója, hogy az egész filmszakmát megbéníthatná, ha olyasvalaki kerülne az Alapítók közé, aki valamilyen okból kifolyólag akadályozni akarná az Alapítvány működését, hiszen minden lényeges kérdésben, amelyben az alapítóknak szavazati joga van, csak egyhangú határozat hozható.
Szomjas György hangsúlyozta azt, hogy ez egy javaslat a filmszakma részéről, a döntést az MNV Zrt. fogja meghozni. Az MFSZ már megfogalmazta a filmszakmai viták során kialakult egységes álláspontot, és ezt elküldte az MNV Zrt. vezetőjének és az OKM-nek. A Filmművész Szövetség főtitkára az előző egyeztetések alapján bizakodó abban a kérdésben, hogy a Vagyonkezelő elfogadja-e majd a szakma döntését. "Novemberben, a pályázat kiírásakor bizonyos dolgokat megfogadtak, másokat nem, de hozzá kell tenni, hogy az egy bonyolultabb konstrukció volt. Én úgy érzem, hogy ez egy egyértelmű állásfoglalás - amennyiben a Vagyonkezelő figyelembe kívánja venni a filmszakma véleményét, egyetlen lehetősége, hogy elfogadja a határozatunkban foglaltakat. Ez egy tiszta helyzetet teremtene a privatizációs ügyben." - érvelt Szomjas György.
Szomjas szemmel láthatóan bizakodó az ügyben, megjegyezte, hogy sok felesleges kört 'megspórolhatott' volna a filmszakma, ha már az ősz folyamán lefolytatott viták során (a Kerekasztal korábbi ülésén és a Kulturális Bizottság Albizottsági ülésén) felvetődnek a stúdiók privatizációjával kapcsolatban azóta felszínre került problémák.
A másik egyelőre megoldatlan ügy, hogy a Filmtörvény rendelkezése értelmében a három állami stúdióból kivont filmjogokat át kellett volna adni a Magyar Nemzeti Filmarchívumnak, ám a jogok átadása több, mint két éve húzódik. "Itt nyilvánvaló mulasztás zajlik, és nem tudjuk, mi áll ennek hátterében. Az a képtelen helyzet állt elő, hogy a negyedik stúdiónál, a Dialógnál vannak összevonva a jogok pillanatnyilag. Elhangzott már több határidő a filmjogok átadásával kapcsolatban, de egyelőre lépés nem történt. A Filmszövetség igyekszik kommunikálni ezt a mulasztást különböző fórumokon, de sajnos ennél többre nincs jogosultságunk a kérdésben." - mondta Szomjas György.
A Kerekasztal ülésén megfogalmazódott az az igény, hogy a korábban a három említett stúdióban készült filmek alkotói előnyt élvezhessenek a forgalmazási pályázatnál, amelyet a későbbiekben a Magyar Nemzeti Filmarchívum ki kell, hogy írjon, a 203/2006. (X.5.) Kormányrendelet értelmében. "Biztosítani kell annak lehetőségét, ha az alkotók saját filmjeiket ki akarják adni valamilyen formában, akár szövetkezve egymással. A rendezők tudják leginkább megválasztani azt, hogy milyen feltételekkel, milyen körülmények között kívánják piacra dobni saját alkotásaikat - mint filmrenrendező is mindenképpen a mellett foglalok állást, hogy a kollégák beleszólhassanak ebbe." - foglalt állást a kérdésben Szomjas György. Ehhez természetesen újabb egyeztetésekre lesz szükség a szakmával és a Filmarchívummal, valamint a vonatkozó Kormányrendeletet is módosítani kell ahhoz, hogy ez az igény realizálódhasson, hiszen a rendelet jelenlegi szövege szerint a pályázat elbírálásakor a filmek eredeti filmelőállítója, illetve annak jogutódja élvez előnyt, amelyeket a szakmai akarat megvalósulása esetén jogutód nélkül fog felszámolni az MNV Zrt.
