2008. november 18-án a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. nyilvános kétfordulós pályázatot hirdetett a Budapest Filmstúdió Kft., a Hunnia Filmstúdió Kft. valamint az Objektív Filmstúdió Kft. értékesítésére. A három állami stúdió ezt megelőzően átadta a nemzeti filmvagyonba tartozó filmjogokat a Magyar Nemzeti Filmarchívumnak, a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény értelmében. 

A három privatizáció előtt álló filmstúdió a bennük legnagyobb értéket képviselő filmjogok kivonása miatt alacsony minimáláron került meghirdetésre (a Budapest Filmstúdió Kft. esetében ez 30 millió forint, az Objektív Filmstúdió Kft. esetében 11 millió forint, a Hunnia Filmstúdió Kft. esetében pedig szintén 11 millió forint), a 203/2006-os Kormányrendelet kimondja, hogy a nemzeti filmvagyonba tartozó filmalkotások terjesztésére vonatkozó pályázat elbírálásakor "előnyként kell értékelni, ha a pályázó a felhívásban érintett filmalkotások eredeti filmelőállítója vagy annak jogutódja." E-szerint a stúdiók leendő tulajdonosai nagy eséllyel vehetik majd vissza az adott stúdióban készült filmek terjesztési jogait.

Száraz Gábor, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. szóvivője a filmhu megkeresésére elmondta, hogy a pályázati kiírás előtt az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) egyeztetett a filmszakmai szervezetekkel - az ezeken a fórumokon kialakult véleményeket, javaslatokat juttatták el a MNV Zrt.-nek, ez alapján írták ki a pályázatot a három állami stúdió privatizálására. Szomjas György, a Magyar Filmművészek Szövetségének főtitkára filmhunak tett nyilatkozata is ennek a szakmai konszenzusnak a létrejöttét erősítette meg. Szomjas szerint az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottsága Ellenőrző albizottsága elé terjesztett anyag egy „kétéves egyeztetésen alapuló szakmai konszenzus végeredménye”.

Az MNV Zrt. december 15-én visszavonta a három állami kézen lévő filmstúdió értékesítésére kiírt pályázatot. Száraz Gábor szóvivő filmhunak adott nyilatkozata szerint ennek oka, hogy a meghirdetést követően több filmszakmai szervezettől érkeztek észrevételek az MNV Zrt.-hez a pályázati feltételekkel kapcsolatban. Ezek egyike volt Kálomista Gábor, a Magyar Producerek Szövetsége elnökének november 26-án kelt levele, amelyet az MNV Zrt. elnökének címeztek. A levélben tudomásunk szerint főként azt sérelmezték, hogy a pályázati felhívás feltételeiben foglaltak indokolatlan előnyhöz juttatják a három állami stúdió jelenlegi vezetőit. Az MNV Zrt. tehát a pályázat visszavonása mellett döntött. "Át kell nézni és újra kell gondolni a pályázati kiírás tartalmát, hiszen annak filmszakmai konszenzuson kell alapulnia" - mondta a társaság szóvivője.

A filmszakmai konszenzus hiányát támasztja alá az ügy kapcsán megfogalmazódó nyílt levelek hada. Elsőként Kálomista Gábor, a Magyar Producerek Szövetségének elnöke intézett nyílt levelet a Szövetség nevében 2008. december 16-án a magyar filmszakmához, amelyet eljuttatott az MMKA kuratóriumának tagságához, több sajtóorgánumhoz valamint politikai pártok képviselőihez és Hiller István Oktatási és kulturális miniszterhez.

Ebben lemondásra szólították fel Grunwalsky Ferencet, a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMKA) Kuratóriumának elnökét. Az MPSZ ezen igényét azzal indokolta a levél írója, hogy az Országgyűlés Kulturális Ellenőrző albizottságának ülésén a Grunwalsky Ferenc által előterjesztett, a stúdiók privatizációját érintő szakmai vélemény nem egy valós filmszakmai konszenzus eredménye, hiszen az MPSZ „a pályázati kiírás tartalmának megismerése után azonnal a pályázat megtámadása mellett döntött.” (Ennek folyományaként keletkezett a korábban említett, az MNV Zrt. elnökének címzett levél.) 

Szomjas György a Filmszövetség képviseletében a levélre reagálva azt nyilatkozta a filmhunak, hogy az emlegetett Ellenőrző Albizottsági ülésén érdemi vita nem volt a stúdiók privatizációjának ügyében, csupán egyetlen felszólalás volt, az sem a producer részéről. „Kálomista Gábor jelen volt, de nem szólalt fel. Kósa Ferenc (az Objektív Filmstúdió képviseletében- a szerk.) kifogásolta, hogy a jelenlegi kiírás szerint az első fordulóban még szakmai szempontok szerint választják ki az új tulajdonosokat, a második fordulóban azonban már csak a megajánlott összeg dönt.”

A nyílt levélre 2008. december 31-én válaszlevelet fogalmazott meg a  magyar filmszakma tagjainak egy csoportja, amelyben elhatárolódtak annak lehetőségétől, hogy nyílt levélben lemondásra lehessen felszólítani „egy olyan embert, aki a szakmáért annyit tett, mint Grunwalsky Ferenc.” A levél aláírói ugyan hozzátették, a kérdéses privatizációs üggyel ők sem értenek egyet, ugyanakkor sérelmezték azt, hogy az MPSZ elnöke „a politikai kommunikáció szintjén, valódi egyeztetések nélkül” osztja meg a szakma erőit.

Hutlassa Tamás producer január elején szintén nyílt levelet tett közzé, amelyben elhatárolódott a Kálomista Gábor levelében foglaltaktól, továbbá sérelmezte annak stílusát, valamint azt, hogy ezek a nyilatkozatok a producer szakma egésze nevében szólnak a nyilvánossághoz - azokhoz is, akik a filmszakma belső rendszerét nem ismerik - és ezzel ártanak a szakma megítélésének.

Eközben a Népszabadság hasábjain Halász János (Fidesz) képviselő, a kulturális bizottság alelnöke bejelentette: „pártja törvénymódosítást kezdeményez, hogy maradjanak állami tulajdonban a stúdiók.” A képviselő a hivatkozott cikkben ezt azzal indokolta, hogy a három érintett stúdió az MMKA Alapítói köréhez tartozik, a jelen helyzetben, a privatizáció után új tulajdonosaik gyakorolhatnák az alapító jogköröket (többek között a Kuratórium tagjainak megválasztása) a Magyar Mozgókép Közalapítványban.

Száraz Gábor szóvivő elmondta, a MNV Zrt.-nek továbbra is célja, hogy a három állami stúdiót privatizálja. Ehhez azonban újabb szakmai egyeztetésre van szükség, hiszen az a legfontosabb, hogy a stúdiók a lehető legjobb kezekbe kerüljenek, és továbbra is értékes alkotásokkal gyarapítsák a magyar filmet.

A napokban ülésezik a Játékfilm Szakosztály, első napirendi pontjuk a filmstúdiók privatizációja lesz. A tervek szerint január folyamán összeül a Filmszakmai Kerekasztal is, hogy ezen a fórumon újratárgyalja a szakma a stúdióprivatizáció ügyében felmerült vitás kérdéseket. 

Folytatjuk.