Amint az joggal elvárható egy százéves filmfelvételtől, csomó érdekes figura és helyszín bukkan fel az 1925. februári filmhíradóban is. Zukor Adolf amerikai filmmogult a mai Intercontinental előtti Duna-parti korzón fényképezte le az operatőr, csakhogy akkor még egy másik szálloda, a Ritz állt a mai brutalista épület helyén, ez látható a háttérben is. Zukor magyar mozgóképen való megjelenése valóságos szenzációnak számított már akkor is, hiszen ő és amerikai útitársai szinte mindenkitől elzárva töltötték napjaikat a 100 év előtti Budapesten. Nagy európai körútjukon Párizs és Berlin mellett azért álltak meg a magyar fővárosban is, hogy sikergyanús színpadi és filmtémákra vadásszanak, amiből akkoriban bővelkedett a magyar drámairodalom. Minden estéjüket színházban töltötték és csaknem az összes akkori magyar íróval tárgyaltak, azonban Jókai Mór születésének századik évfordulóját már nem várták meg, hanem 10-én tovább utaztak Rómába.

Zukor Adolf

A hónap közepén Budapest mellett Komáromban zajlottak még nagy Jókai-ünnepségek, ám a határon ekkor csak körülményesen lehetett átjutni. A híradó képkockáin a trianoni határátkelő látható, ami akkor még egészen friss jelenség volt. A kanadai Armstrong kapitánynak az volt a célja, hogy minél több határon átkeljen, a lehető legtöbb országba és városba eljusson és a lehető legtöbb kilométert tegye saját építésű Ford túrakocsijába. Az amerikai automobilklub még 1919-ben írta ki hét évre szóló versenyét, amelynek finise vészesen közelgett már 1925-ben, amikor váratlanul megjelent Budapesten a hatalmas jármű. A megbízhatósági verseny fődíja 25 ezer dollár volt. A 34 éves pilóta, aki korábban már részt vett egy másfél éves déli-sarki expedícióban is, Budapesten a Ford képviseletéhez is elgurult különleges kocsijával.


A száz évvel ezelőtti Katolikus bálon készült filmriport két érdekes arcot is megőrzött az utókornak. Mindketten a bál rendezői voltak, életútjuk azonban meglehetősen ellentétes irányba fordult. Dr. Lassner Zoltán első világháborús frontharcos, majd a belügyminisztérium főosztályvezetője volt, akiből a nyilasok alatt Budapest rendőrfőkapitánya és légoltalmi parancsnoka lett, ezért később Nyugatra szökött. A mellette álló, táncban megizzadt úr, Dr. Joannovich Emil negyedszázaddal később a budapesti ügyvédi kamara elnökeként lett ismert, de felmerült két egyházi koncepciós per, a Mindszenty- és a Grősz-per kapcsán is, ahol a fővádlottak védelmét látta el. Megszállott Krúdy-rajongóként sikerült megmentenie az enyészettől a nagy író kiadatlan kisregényfüzérét, amely „Flóták és lugasok” címmel többek között Rezeda Kázmér egy öregkori kalandjával ajándékozta meg az irodalomtörténetet.

Bővebben a sorozatról a Filmarchívum oldalán lehet olvasni. 

Forrás: NFI Filmarchívum