Gaszner Veronika: Borsodi Fecske
A hét film fejenként 30-40 percet tett ki, amit két blokkra bontottak szét, így maratoni hosszúságú, 5 órás vetítés kerekedett belőle. Az estét Vincze Máté Artur Elválasztva című diplomamunkája kezdte: a történet középpontjában 5 testvér áll, akiket a problémás anyától nevelőszülőkhöz szállítanak a gyermekvédelmisek. A film egyidejűleg mutatja be az új környezethez egyre inkább hozzászokó kicsiket, akiket szeretetben nevelnek az ideiglenes szülők, és az édesanyát, aki összetörve várja a havi alkalmakat, hogy újra láthassa a gyerekeit. A rendező végig egyensúlyban tartja mindkét oldalt – nincsenek jó és rossz szülők, nincsen számonkérés az anyán, aki nem megfelelően nevelte a kicsiket, de a kedves és odaadó nevelőanyát sem teszi meg a történet pozitív hősének. Mindkét oldalra betekint, és közelebbről mutat meg egy folyamatot, ami napi szinten lezajlik az ország különböző pontjain.
Szakonyi Noémi Veronika Mesék rabjai című filmjében, animációs betétekkel kiegészülve mutatja be három börtönben lévő édesanya vezeklését, akik ún. meseterápiával próbálják meg feldolgozni a múltbeli hibáikat és bűntudatukat. Egy terapeuta segítségével ugyanazt a mesét megtanulják, majd a saját képükre formálják és átértelmezik a végét, miközben számolják a szabaduláshoz vezető napokat, remélve, hogy odakint a gyerekeiktől is megbocsátást nyernek majd. Mese és rideg valóság keveredik egymással – a bent megtapasztalt fájdalom és a bűntudatból születő animációs elemek líraivá varázsolják a vezeklésüket.
Szakonyi Noémi Veronika: Mesék rabjai
A Borsodi Fecske Gaszner Veronika rendezése, aki egy hátrányos helyzetű község általános iskolájának igazgatónőjét követi. A kitartó pedagógusnak kemény munkával és egy különleges tanítási technikával 100%-os továbbtanulási arányt sikerült elérnie, egy olyan környezetben, ahol sok a halmozottan hátrányos helyzetből érkező gyerek. Az érdekes felütés után, a film sokáig nem tudja eldönteni, hogy igazából kire is szeretne koncentrálni: adott az igazgatónő, akinek a diákokkal való mindennapos teendők mellett, a férjével való humoros pillanataiba is belelátunk, és mellette egyenrangú félként közelebbről is megismerünk egy hátrányos családból származó, de okos és talpraesett diáklányt, akit felkarol az iskola vezetője. Míg az ő kapcsolatuk lehetne a történet kulcsa, helyette inkább a kettőjük élete közt ingázunk, miközben a lényeget pont nem ismerjük meg, hogy tulajdonképpen mi ez az elképesztően sikeres módszer, amivel az egész ország továbbtanulási rátáját, és hanyatló iskolarendszerét fel lehetne támasztani.
Meggyes Krisztina Azok című filmje Vámosszabadit, egy valaha békés kis falut mutat be, amit 2013-ben teljesen felforgatott, a mellé telepített menekülttábor. Az idegenek jelenléte kettészakítja a falu közösségét: a tábor ellen tiltakozók és támogatók különböző fórumokon hallatják a hangjukat, ki-ki a saját eszközével küzd az igazáért. A történetet egy kedves hangú, öreg bácsi meséli – ez az adalék a Mesék rabjaihoz hasonlóan stilizálja és felpuhítja, az amúgy döbbenetes közhangulatot, amit a menekültek jelenléte okoz egy-egy lakóban. A SZFE mozitermében összegyűlt közönség is csak egyre fokozódó nevetéssel tudta feldolgozni az idegenek iránti elfogult, ellenszenves és felháborító mondatokat, amik mostanra már teljesen hétköznapi módon, az utcán kihelyezett óriásplakátokról is visszaköszönnek. Fontos film, ami jóval tovább nyúlik Vámosszabadi határánál.
Haragonics Sára: Szembenézés
A második blokkot Haragonics Sára, személyes hangvételű dokumentumfilmje, a Szembenézés nyitotta meg. Az édesanyját három évvel ezelőtt elveszítő rendező, apjával és öccsével próbálja meg feldolgozni a családi tragédiát, és egy közös nyaralás során tisztázni a bennük lévő bánatot és bűntudatot. A családi archívok és a jelen nyugodt képei finoman váltakozva mutatnak be egy gyászoló családot, mellettük csak a lány külföldi szerelme van jelen, aki velünk egyszerre ismeri meg a kapcsolatokat és a végzetes betegség részleteit. Különösen érzékeny és szép megoldás, hogy a rendező csak a film utolsó pillanataiban mutat fotókat és videókat az édesanyjáról, egészen odáig az archív töredékekből és emlékekből formáljuk meg őt, a saját benyomásaink szerint.
Molvay Norbert Ha nem segít a Mindenható című filmjének főhőse az 56 éves lakatosmester és helyi jótevő, Sándor. A pécsi férfinak sűrűk a napjai: 24 órás szolgáltatása miatt éjjel-nappal hívogatják a pórul járt kliensek, kempingbiciklijére felpókozva hordja szét a hajléktalanoknak a szeretetszolgálat ételeit, miközben egy nyaksérült barátjának segít az evésben és a háztartási feladatokban. A külföldi munka és a nyugati kényelem azonban őt is csábítja, ezért munkaközvetítőhöz fordul, hogy Pécset hátrahagyva, újrakezdje az életét. Sándor a tökéletes dokumentumfilmes alany – egy egészen elképesztő figura, aki mindenkinek önzetlenül segít, és akinek nagy igényei nincsenek, de álmai még vannak. Az egyik pillanatban saját molinójával beáll a tüntetők közé, a másikban a kínai étterem alkalmazottját tanítja mosogatni, majd a munka törvénykönyvének százezredik paragrafusából idéz az egyik kliensének. Olyan ember, aki tartása és lélekjelenléte miatt egyáltalán nem sajnálatra méltó, mégis szívfacsaró minden vele töltött pillanat.
Az este záródarabja Dömötör Tamás Magyar Thriller című munkája volt, ami a leginkább kilógott a többi vizsgafilm közül, lévén, hogy hivatásos színészekkel rekonstruált egy ismert rendőrségi ügyet. Az ‘Anett-ügy’ a néhány évvel ezelőtt lezajló, máig számos kérdést tisztázatlanul hagyó aktát nyitja fel: egy pesti éjszakán, öt rendőr megállítja egy fiatal lány autóját, majd egy félreeső helyen megerőszakolják. A felháborító este ábrázolása mellett, az öt gyanúsított évekkel később a kamerába beszélve meséli el a történetet – ezek a sokszor egymásnak ellentmondó vallomások, és a rekonstruált jelenetsorok is az eredeti jegyzőkönyv alapján készültek. A történet minden eleme felháborító és sokkoló, a lány mostani álláspontja azonban hiányzik a rekonstruálásból – rendőrök megszólaltatása mellett, legalább olyan fontos lett volna ‘Anett’ álláspontját is megismerni, az ő oldaláról is belelátni ebbe a pokoli éjszakába.
Címlapfotó: Meggyes Krisztina - Azok
