Kapcsolódó anyagok
Szeptember elsején még akkor is görcsbe rándul a gyomrunk, ha már sok-sok éve nem hallottuk a júniusig véget nem érő kínszenvedés kezdetét, a tanévnyitást jelző éles berregést. Mivel szeptember másodikára mindenki megfeledkezik a padban sínylődő nebulókról, összeszedtünk öt magyar iskolás filmet, hogy bebizonyítsuk, lehetnének rosszabb helyen is. Például egy kegyetlenül tréfás Kosztolányi-adaptációban.
Baradlay Rómeó nem a kőszívű ember eltitkolt gyermeke, hanem Ámbár tanár úr, a nyugalmazott matek-fizika szakos tanár, akit nyugdíjazása után helyettesítő tanárként alkalmaz a Bajza gimi. Egy németórán esedékes vendégszereplése olyan emlékezetesre sikerül, hogy osztályfőnöki címmel jutalmazzák. Nem csak a diákoknak, de Rómeónak is emlékezetes volt az a bizonyos németóra - első látásra beleszeretett a 4/C legszebb lányába, ám végül nem őt, hanem egy korban hozzáillő asszonyt vezetett az oltár elé. Fő-, cím- és rendezői szerepben Koltai Róbert pedagóguskodott 1998-ban.
Gárdos Péter 2009-es Kosztolányi-feldolgozásának láttán nem lesz több kétségünk - a gyerekek gonoszak. Az első világháború kitörésére ugyan még két évet várni kell, de a vidéki kisváros diákjainak körében már elkezdtek felbukkanni az egyre férfiasabb játékok. Egy papok által vezetett felekezeti iskolában a jó és a gonosz csap össze az új tornatanár, és az osztályfőnök képében, akit sokkal jobban érdekel, hogy volt-e magyar utas a Titanicon, mint az, hogy a rábízott gyerekek szép lassan túl messzire merészkednek. Egészen a pengevillogásig.
A legrosszabb dolog, ami egy pesti lánnyal történhet az, hogy vaskalapos, szigorú árkodi lánynevelő intézetbe száműzik. Pedig a látszat ellenére a Matula nem is olyan szomorú hely. Az ember lánya például évente váltogathatja a házastársát, legyen az a világatlasz, a terrárium, vagy a tanterem sarkában megbújó csontváz. Vitay Georginának nem megy épp könnyen a beilleszkedés, de a végén az egész intézmény az ő oldalára áll - Torma Piroskástól, Horn Micistől, Kőnig tanárurastól. Szabó Magda Abigéljának filmváltozatát tanévenként egyszer ajánlott megtekintetni.
Válogatásunk végén elérkeztünk az egész iskolai hercehurca legszebb napjához, a Ballagáshoz. Almási Tamás 1980-as filmjében a negyedik cések lázadnak fel a rendszer ellen, bár ehhez nem épp a legszerencsésebb időpontot választják – alig három hónappal az érettségi előtt véletlenül felgyújtanak egy osztálytermet. Úgy döntenek, nem érettségiznek le, mert az egész csak egy felesleges ceremónia, az iskolai vezetésről pedig megvan a nem túl hízelgő véleményük. Ám miközben gondolatban megváltják a világot, hamar rájönnek, hogy lassan itt az ideje felnőtté válni. A háttérben közben diszkréten üvölt a Neoton és az Edda.
Még több magazin
magazin
Transzgenerációs minták megtöréséről, az apaság átalakuló szerepéről és a bennünk feszülő destruktív ösztönökről mesél a Universal…
továbbmagazin
Lilja Ingolfsdottir első egész estés filmje a Karlovy Vary Filmfesztiválon vett repülőrajtot, majd több nemzetközi elismerés mellett a miskolci…
továbbMegérkezett magyar mozikba a Lakos Nóra Véletlenül írtam egy könyvet című rendezése, ami a gyerekek és a családok életéről és problémáiról szól játékos, elemelt hangvételben.
Újjászületett a magyar ifjúsági film, és ebben nincs semmi véletlen
Ahol a Bauhaus és a tinilányos hangulat találkozik
Együtt mozizhatnak kicsik és nagyok – 7 magyar családi filmet ajánlunk
a teljes dossziéA Filmhu és az NFI közreműködésében készültő Filmgyár podcast adásaiban a hazai mozgóképipar, a filmfinanszírozás és a filmgyártás szakterületeiről beszélgetünk filmesekkel és a Filmintézet szakembereivel.
Filmgyár podcast #23: Stratégia a magyar animáció fejlesztésére
Filmgyár podcast #19: Reformkori város díszlet épült Fóton
Filmgyár podcast #21: Filmklub hálozat
a teljes dossziéRendezőnők a magyar filmtörténetben
Nők, akik áttörték az üvegplafont, és rendezőkké tudtak válni a sokáig férfiak uralta magyar filmszakmában. Honnan jöttek ezek az úttörő nők? Hogyan jutottak el az első filmjükig? És hogyan folytatódott a pályájuk? Szederkényi Olga exkluzív portrésorozata a kezdetektől a rendszerváltásig új megvilágításba helyezve vizsgálja a magyar filmtörténetet.
Dr. Balázs Mária, aki öt percig gondolkodhatott, hogy lesz-e ő az első magyar filmrendezőnő
Filmhu podcast #88: Szederkényi Olga és a magyar filmrendezőnők
Riedl Klára, a filmrendezőnő, aki “magyar népi filmmel” futott be 1939-ben
a teljes dossziéSuzuval társalogni olyan volt, mint sajtreszelővel rejszolni, enyhén szórakoztató, de leginkább fájdalmas.