Kapcsolódó anyagok
Szeptember elsején még akkor is görcsbe rándul a gyomrunk, ha már sok-sok éve nem hallottuk a júniusig véget nem érő kínszenvedés kezdetét, a tanévnyitást jelző éles berregést. Mivel szeptember másodikára mindenki megfeledkezik a padban sínylődő nebulókról, összeszedtünk öt magyar iskolás filmet, hogy bebizonyítsuk, lehetnének rosszabb helyen is. Például egy kegyetlenül tréfás Kosztolányi-adaptációban.
Baradlay Rómeó nem a kőszívű ember eltitkolt gyermeke, hanem Ámbár tanár úr, a nyugalmazott matek-fizika szakos tanár, akit nyugdíjazása után helyettesítő tanárként alkalmaz a Bajza gimi. Egy németórán esedékes vendégszereplése olyan emlékezetesre sikerül, hogy osztályfőnöki címmel jutalmazzák. Nem csak a diákoknak, de Rómeónak is emlékezetes volt az a bizonyos németóra - első látásra beleszeretett a 4/C legszebb lányába, ám végül nem őt, hanem egy korban hozzáillő asszonyt vezetett az oltár elé. Fő-, cím- és rendezői szerepben Koltai Róbert pedagóguskodott 1998-ban.
Gárdos Péter 2009-es Kosztolányi-feldolgozásának láttán nem lesz több kétségünk - a gyerekek gonoszak. Az első világháború kitörésére ugyan még két évet várni kell, de a vidéki kisváros diákjainak körében már elkezdtek felbukkanni az egyre férfiasabb játékok. Egy papok által vezetett felekezeti iskolában a jó és a gonosz csap össze az új tornatanár, és az osztályfőnök képében, akit sokkal jobban érdekel, hogy volt-e magyar utas a Titanicon, mint az, hogy a rábízott gyerekek szép lassan túl messzire merészkednek. Egészen a pengevillogásig.
A legrosszabb dolog, ami egy pesti lánnyal történhet az, hogy vaskalapos, szigorú árkodi lánynevelő intézetbe száműzik. Pedig a látszat ellenére a Matula nem is olyan szomorú hely. Az ember lánya például évente váltogathatja a házastársát, legyen az a világatlasz, a terrárium, vagy a tanterem sarkában megbújó csontváz. Vitay Georginának nem megy épp könnyen a beilleszkedés, de a végén az egész intézmény az ő oldalára áll - Torma Piroskástól, Horn Micistől, Kőnig tanárurastól. Szabó Magda Abigéljának filmváltozatát tanévenként egyszer ajánlott megtekintetni.
Válogatásunk végén elérkeztünk az egész iskolai hercehurca legszebb napjához, a Ballagáshoz. Almási Tamás 1980-as filmjében a negyedik cések lázadnak fel a rendszer ellen, bár ehhez nem épp a legszerencsésebb időpontot választják – alig három hónappal az érettségi előtt véletlenül felgyújtanak egy osztálytermet. Úgy döntenek, nem érettségiznek le, mert az egész csak egy felesleges ceremónia, az iskolai vezetésről pedig megvan a nem túl hízelgő véleményük. Ám miközben gondolatban megváltják a világot, hamar rájönnek, hogy lassan itt az ideje felnőtté válni. A háttérben közben diszkréten üvölt a Neoton és az Edda.
Még több magazin
magazin
Heni 36 éves, Barcelonában él és látványtervezőként dolgozik. Heni nagyon szeretne anyuka lenni, de nem talált olyan párt, akivel szívesen alapított…
továbbmagazin
A dokumentumfilm-nézés élményét új szintre emelő Kinedok két társalapítója és szakmai koordinátora, Zurbó Zsófia és Szirony Szabolcs a Kreatív…
továbbAz alkoholbetegség, a sehová sem tartozás témakörét járja körbe Till Attila harmadik nagyjátékfilmje, az És mi van Tomival?, ami október 31-én kerül a mozikba
Közelebb hozni a periférián élő embereket – Így készült az És mi van Tomival?
Ezt a napot kéne valahogy túlélni pia nélkül
Október végén érkezik a mozikba Till Attila új filmje
a teljes dossziéOktóber 29-én indul az első BIFF, azaz a Budapest International Film Festival a Corvin moziban. A november 3-ig tartó eseményen olyan filmeket láthat először a magyar közönség, mint a Velencében körülrajongott The Brutalist, Andrea Arnold legújabb könnyfakasztója, a Bird vagy épp a német Oscar-nevezés, A szent füge magja.
Horváth Kristóf: Ez egy tiszta lappal induló fesztivál
Keményen dolgozó kisemberek a BIFF-en
A brutalistát is elhozza nekünk a Budapesti Nemzetközi Filmfesztivál
a teljes dossziéSzimler Bálint első nagyjátékfilmje a hazai poroszos oktatási rendszer hétköznapi kudarcain keresztül mutat rá azokra a beidegződésekre és komplexusokra, amik össztársadalmi szinten is nehezítik az életünket.
Ha a szolidaritás tantárgy lenne, biztosan megbuknánk belőle
Mészöly Anna: Csendes, különös lázadásaim voltak
Filmhu podcast #98: Szimler Bálint és Osváth Gábor
a teljes dossziéRendezőnők a magyar filmtörténetben
Nők, akik áttörték az üvegplafont, és rendezőkké tudtak válni a sokáig férfiak uralta magyar filmszakmában. Honnan jöttek ezek az úttörő nők? Hogyan jutottak el az első filmjükig? És hogyan folytatódott a pályájuk? Szederkényi Olga exkluzív portrésorozata a kezdetektől a rendszerváltásig új megvilágításba helyezve vizsgálja a magyar filmtörténetet.
Dr. Balázs Mária, aki öt percig gondolkodhatott, hogy lesz-e ő az első magyar filmrendezőnő
Filmhu podcast #88: Szederkényi Olga és a magyar filmrendezőnők
Riedl Klára, a filmrendezőnő, aki “magyar népi filmmel” futott be 1939-ben
a teljes dosszié