A szemlére idén 88 film érkezett, több mint 16 órányi anyagból válogattak a szervezők, végül 56 alkotás került a programba.
A szervezők sajtóközleménye kiemeli: a rendezvény nem verseny, azaz nincs zsűri, nincsenek díjak. A szemle elsősorban találkozási lehetőséget szeretne teremteni alkotók és nézők között. Ezért minden vetítési blokkot beszélgetés követ, ahol az alkotók személyesen is mesélhetnek filmjeik születéséről, inspirációikról.
Kép a Leszbikus terek – Józsefváros című filmből
A programban professzionális alkotások, diákfilmek, vizsgamunkák, amatőr és teljesen egyedi filmes kísérletek egyaránt helyet kaptak.
„A válogatás során fontos volt számunkra, hogy olyan művek kerüljenek a programba, amelyek valamilyen módon eltérnek a megszokott filmes nyelvektől: formában,
látásmódban, szerkezetben vagy gondolkodásban. Nem rangsort szeretnénk felállítani, hanem találkozási lehetőséget teremteni alkotók és nézők között” – mondja Formanek
Csaba, a szemle művészeti vezetője.
A szemle minden programja és vetítése ingyenesen látogatható. A rendezvény működését a közönség önkéntes adományaival is segítheti.
Láthatatlan Budapest – városi történetek szokatlan nézőpontból
Idén először külön szekcióként jelenik meg a Láthatatlan Budapest, amely a főváros személyes, rejtett vagy kevésbé ismert arcait mutatja be filmes megközelítésekben.
A kategóriába 32 alkotást neveztek, amelyek közül 19 került a szemle programjába. A válogatásban találhatók dokumentarista munkák, lírai városfilmek, animációk és
performatív alkotások is, amelyekről Füzi Izabella filmtörténésszel is fogunk beszélgetni.
A szekció egyik különleges filmje Roger Deutsch Ricercare című alkotása, amely egy amerikai alkotó több éven át készített budapesti filmnaplója. A programban szerepel
többek között a Leszbikus terek – Józsefváros, amely egy közösségi és városi térhasználati nézőpontból vizsgálja a főváros egy részét, valamint a Hold Water, amely
sajátos filmes eszközökkel gondolkodik a vízhez való viszonyunkról és a víz megőrzésének kérdéséről.
Szirtes András öröksége – filmen és színházban
A szemle névadója, Szirtes András filmrendező, költő és alkotó különleges alakja a magyar kísérleti film történetének. A rendezvény az ő szellemiségéhez kapcsolódva nem
emlékművet szeretne építeni, hanem továbbvinni azt a szabadságot és játékosságot, amely munkáit jellemezte. A megnyitón levetítik a Vándorszem című önéletrajzi regényének 2005-ös könyvbemutatóját, amelyben Szirtes András többek között a magyar filmtörténet meghatározó alkotóival, Jancsó Miklóssal és Szabó Istvánnal beszélget.
Szirtes András
Kép forrása: II. Szirtes András Kísérleti Filmfesztivál
A Kettőspont Színház alkotói ehhez kapcsolódva egy különleges színházi kísérletet is bemutatnak: azt vizsgálják, hogyan lehet – vagy éppen hogyan nem lehet – egy alkotói
életutat és egy személyiséget színpadra fordítani. A szemle napjai alatt rövidebb improvizatív etűdök is kapcsolódnak majd egyes vetítési blokkokhoz.
Szakmai beszélgetés a magyar kísérleti film helyzetéről
A szemle kísérőprogramjaként kerül sor „A magyar kísérleti film helyzete és finanszírozása – lehetőségek egy nehezen kategorizálható műfajban” című
beszélgetésre Gelencsér Gábor filmtörténésszel és Lichter Péter filmrendezővel, amely a Balázs Béla Stúdió hagyományának tükrében azt járja körül, milyen helye és milyen
lehetőségei vannak ma Magyarországon a kísérleti filmnek.
A szemle zárónapján, július 5-én vasárnap vetítik Szirtes András 1983-ban készített A pronuma bolyok története című kísérleti nagyjátékfilmjét – a Filmarchívum által digitalizált, javított minőségben.
Bővebb információ és vetítési időpontok a Kettőspont Színház honlapján.
