Lichter Péter A dolog a koporsóban című experimentális horrorfilmje kizárólag régi vámpírfilmek digitális és analóg nyersanyagából építkezik. Az alkotók több tucat Drakula-adaptáció képanyagát használták fel – köztük 35 mm-es és Super 8-as szalagokat –, amelyeket különféle roncsolási eljárásokon – például filmrohasztáson, nyersanyagfestésen, glitch-effektek alkalmazásán, digitális torzításon, újranyomtatáson és újrafilmezésen – keresztül alakítottak át. Az így létrejött absztrakt képfolyam egyedi, érzéki értelmezést nyújt Bram Stoker klasszikus regényéhez, miközben felnagyítja annak gótikus erotikáját és kísérteties esztétikáját. A dolog a koporsóban a klasszikus némafilmek formanyelvét idézve, szöveginzerteken keresztül bontja ki történetét, melyet Kovács-Vajda Bence és Bölöni Anna különleges zenéje kísér.
A Drakula halála a sematikus Drakula-legendát fogalmazza újra, és az autentikus népi hiedelemvilágot figyelembe véve (például az Európa szerte ismert halott vőlegény legendáját beépítve), egy anti-Drakula történetet hoz létre. A száz évvel ezelőtti, némafilmes módszerek alkalmazásával, de fiatal filmesek kreativitását felhasználva, hozzá az európai zene sokféleségének ötvözésével. Az Erdélyi Magyar Filmszövetség programja a Drakula mítosz körüli tévhiteket hivatott tisztázni, felmutatván az ezek mögött álló valós néprajzi szellemi értékeket. A Bram Stokertől eredő, Erdélyre kivetített Drakula mítosz sokakat zavar, az erdélyi magyarokat főleg azért, mert a történelmi Erdélyt Romániába helyezi el, és egy havasalföldi uralkodóval ruházza fel, a románokat meg azért, mert az ördöggel asszociálja Romániát. A dolog pikantériája, hogy a vámpírmítosznak valóban vannak néprajzi gyökerei Erdélyben, de ezek nem azonosak a Drakula filmek által propagált mítosszal.
Az eredeti némafilm, amely magyar-osztrák-francia koprodukcióban, a marosvásárhelyi származású Lajthay Károly rendezésében, Budapesten 1921-ben készült (egy évvel Murnau Nosferatu című filmje előtt – amit sokáig az első Drakula filmként tartottak számon), a második világháború alatt elveszett. A film forgatókönyvét, amelynek Lajthay mellett Kertész Mihály, azaz a Casablanca című filmjével világhírűvé vált Michael Curtis is társforgatókönyvírója volt, egy Pánczél Lajos (temesvári származású filmkritikus és újságíró) által írt azonos című filmregény alapján rekonstruáltuk.
A történetnek, amelyben Drakula egy elmegyógyintézet lakója, és amely horrortörténet ugyan, de semmi köze a Bram Stoker-féle Drakula-regényhez. A Kolozsvári Egyetem docense, Dr. Lakatos Róbert vezetésével minden egyes epizódot másik filmes hallgató (Gödri Attila, Buzási Gyopár, Kovács Flóra, Benedek Szabolcs, Orbán Orsolya, Farkas Boglárka, Miklós Nóra, Makkai Zsófia) rendezett. A szereplők közt a legkiválóbb romániai magyar színészekkel találkozunk, köztük Pálffy Tibor, Varga Enikő, Salat Lehel, Dimény Áron, Váta Lóránd, Szűcs Ervin.
A vetítés után beszélgetés az alkotókkal: Lichter Péter, Buzási Gyopár, Varga Enikő
A filmeket magyar nyelven, felirat nélkül vetítik.
Bővebb információ és jegyvásárlás.
