Hollósi Frigyes
Hollósi Frigyes Jászai Mari-díjas színművészt, Érdemes Művészt, a Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztjének kitüntetettjét 2012. december 5-én vesztettük el. Színházi szerepei mellett számtalan játékfilmben és tévéfilmben láthattuk, többek között a Feri és az édes életben, a Portugálban, a Kutya éji dalában, vagy a Sose halunk meg című alkotásban. Kovakövi Frédi, Darth Veder és Rubeus Hagrid is az ő hangján szólalt meg a magyar nézők számára.
Gombos Katalin
Életének 84. évében meghalt Gombos Katalin színésznő, érdemes művész. Sinkovits Imre, a Nemzet Színésze özvegyét hosszan tartó betegség után érte a halál. A Vidám Színpad társulatának tagja volt 1956-57-ben, majd a következő években a Fővárosi Operettszínház Kamaraszínházában lépett fel. A Madách Színház tagja 1958-ban lett. 1995 végén úgy döntött, visszavonul a színpadtól. Az Iszony, a Változó felhőzet és a Galilei című filmek szereplője volt.
Vallai Péter
Vallai Péter Jászai Mari-díjas színművész, a Vígszínház tagja november 6-áról 7-ére virradó éjjel, életének 66. évében váratlanul hunyt el. Mintegy húsz filmben és tévéjátékban szerepelt, köztük Enyedi Ildikó Bűvös vadászában, a Szerelem első vérigben, az Anna filmjében, a Sorstalanságban, a Rokonokban, és a Casting mindenben. 1981-ben Jászai Mari-díjat, 1989-ben és 2006-ban pedig Ajtay Andor-emlékdíjat kapott.
Xantus János
A Balázs Béla-díjas filmrendezőt 59 éves korában érte a halál, az Eszkimó asszony fázik és a Rocktérítő című klasszikussá vált filmek rendezője súlyos betegségben hunyt el. Makk Károly osztályában 1979-ben végezte el a Színház- és Filmművészeti főiskolát és utána is a legendás rendező munkatársa maradt. Xantus János 1990 óta főleg kísérleti- és dokumentumfilmeket készített, 1992 óta volt a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára.
Luttor Mara
Koza Dezsőné Luttor Mara 2012 október 22-én, 90 éves korában hunyt el. 1944-ben végzett a Színház és Filmművészeti Akadémia színész szakán, a háború után pedig tanulmányait a Színház- és Filmművészeti Főiskola filmrendezői szakán folytatta. Ő volt az első diplomás filmrendező nő Magyarországon. Rövid ideig a Hunnia Filmgyárban világosítói, majd fotó-laborasszisztensi feladatokat látott el. 1951-1959 között a Pannónia Filmstúdióban dolgozott, mint szinkronrendező. 1959-től a MAFILM-ben rendezőasszisztens, majd rendező munkatársaként, számos nagy feladatot jelentő film első asszisztense volt. Széles körű tapasztalata, magas szintű rendezőasszisztensi képességei miatt őt nevezték ki a MAFILM Rendezői Iroda filmgyári asszisztenseinek vezetőjévé, közben tanársegédként tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán is, írt és rendezett dokumentumfilmeket a Magyar Televízió számára. Önálló rendezése a Jelbeszéd című játékfilm. Rendező munkatársi, első asszisztensi kiemelkedő teljesítményei miatt 1983-ban Balázs-Béla díjat kapott. Munkásságát a szakma a 2003-as Filmszemlén Életmű díjjal ismerte el.
Kozma Károly
Hosszan tartó, súlyos betegség után hunyt el Kozma Károly, a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének főtitkára, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) ügyvivője. Emellett tanított az Eszterházy Károly Főiskolán és a Szent István Egyetemen, továbbá film- és videoügyekben igazságügyi és szakoktatási szakértői munkát végzett.
Foky Ottó
Nyolcvanöt évesen, hosszan tartó súlyos betegség után halt meg Foky Ottó animációs filmrendező, bábtervező, reklámgrafikus, a többiekközt a Mirr-Murr-sorozat, a Tévémaci és Misi Mókus figurájának megalkotója. A Pannónia Stúdióban 1956 és 1962 között tervező, 1962-től animációs rendező volt. Tevékenységét 1964-ben Munkácsy-díjjal, 1970-ben Balázs Béla-díjjal, 1977-ben érdemes művész, 1982-ben kiváló művész kitüntetéssel és mintegy 25 nemzetközi díjjal is elismerték.
Dr. Keszi Kovács László
Életének 105. esztendejében hunyt el Dr. Keszi Kovács László néprajzkutató, filmoperatőr. 1939-től a Néprajzi Múzeum muzeológusaként útjára indította a hazai néprajzi filmezést, saját maga is operatőrként, szerkesztőként dolgozott, emellett olyan híres magyar filmek néprajzi szakértője volt, mint például a Talpalatnyi föld. 2008 márciusában a Magyar Néprajzi Társaság szervezésében ünnepelhettük Keszi-Kovács László születésének 100. évfordulóját. Erre az alkalomra készült el a Néprajzi Múzeum Filmarchívumában ırzött filmjeit és a róla készült portrékat tartalmazó dupla DVD. Ebben az éven részesült magas állami kitüntetésben, a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjének polgári fokozatát vehette át.
Tóth Zsuzsa
Életének 72. évében, hosszú betegség után elhunyt Tóth Zsuzsa Balázs Béla-díjas forgatókönyvíró, dramaturg. Tóth Zsuzsa pályáját a Hunnia Filmgyárban berendezőként kezdte 1959-ben, majd övidesen Sándor Pál alkotócsoportjának állandó tagja lett, rendezőasszisztensként és forgatókönyvíróként dolgozott a szakmában. Részt vett a Bohóc a falon, a Szeressétek Ódor Emíliát, a Sárika, drágám, a Herkulesfürdői emlék, a Régi idők focija, a Ripacsok, a Szabadíts meg a gonosztól, a Szerencsés Dániel és a Noé bárkája című filmek elkészültében. Olyan sikeres magyar filmek forgatókönyve is kapcsolódik Tóth Zsuzsa nevéhez, mint a Kis Valentino, A legényanya, az N.N. a halál angyala, és a Skorpió megeszi az Ikreket reggelire.
Hernádi Tibor
Hernádi Tibor animációsfilm-rendező, grafikusművész hosszú betegség után, 61 éves korában hunyt el. A rendező pályafutása során sok népszerű animációs filmhez adta tehetségét, közreműködött többek között A Mézga család különös kalandjai, a Kérem a következőt!, és a Gusztáv című sorozatokon, valamint a Hugó, a víziló, a János vitéz és Az idő urai című egész estés filmeken. Rendezőként két egész estés filmet jegyez, A hetedik testvér és a Sárkány és papucs című meséket. Orosz István búcsúzott a rendezőtől, amely ITT olvasható el.
Márkus Éva
Dr. Márkus Éva Balázs Béla-díjas, Érdemes Művész szinkronrendező, életének 93. évében hunyt el. Számos filmklasszikus magyar szinkronjának rendezője volt, például George Cukor Gázláng, Elia Kazan Édentől keletre, Lewis Milestone Lázadás a Bountyn, Marco Ferreri A méhkirálynő, Claude Lelouch Egy férfi és egy nő, Franco Zeffirelli Rómeó és Júlia, Woody Allen Manhattan című filmje fűződik a nevéhez. Az első Csillagok háborúja-trilógia magyar nyelvű változatainak elkészítésében is közreműködött.
Varga Csaba
A nemzetközileg elismert művészt 67 éves korában érte a halál. Első filmműhelyét 1972-ben hozta létre Pécsett, majd megalakította az Yxilon Filmstúdiót, amelyből 1979-ben a Pannónia Filmstúdióval közösen megszervezte a filmstúdió Pécsi műtermét, aminek egy ideig igazgatója volt. 1985-ben Budapestre költözött, 1988-ig volt a Pannónia Filmstúdió munkatársa. A Varga Filmstúdiót Erkel Andrással együtt alapította 1989-ben. Varga Csaba első hivatalosan jegyzett filmje, az Időben elmosódva 1977-ben készült, A szél című alkotását 1998-ban Krakkóban a filmtörténet legjobb 10 animációs filmje közé sorolták. Fontosabb munkái közé tartozik még az 1980-ban készült Ebéd, az Auguszta etet 1984-ből, az 1987-es Szekrénymesék és az 1999-ben született Don Quijote. Animációs filmes munkássága mellett festészettel, költészettel, szobrászattal és zeneszerzéssel is foglalkozott, valamint több könyvet írt és tanított. Filmes pályafutásáért 1988-ban Chicagóban életműdíjat kapott, 2002-ben szülőfaluja, Mezőcsokonya, majd 2006-ban Pilisszentiván díszpolgárává választották. 2003-ban elnyerte a Magyar Köztársasági Érdemrend Arany Érdemkeresztjét.
Stork Csaba
Az Aglaja, a Szomorú vasárnap és a Látogatás díszlettervezője életének 57. évében tragikus hirtelenséggel hunyt el. Stork Csaba építészeti tanulmányai után a Mafilmnél helyezkedett el, 1987-ben Sándor Pál Miss Arizonájának díszletét tervezte. Számos játékfilmben dolgozott, nevéhez fűződik például Rolf Schübel Szomorú vasárnap, Pejó Róbert Látogatás és Deák Krisztina Aglaja című filmjének a díszlete. Dolgozott a részben Magyarországon forgatott Underworld-ön és Hellboy 2-őn, valamint az év eleje óta a jelenleg Budapesten forgó Die Hard - Drágább, mint az életed című szuperprodukcióban is közreműködött. Legutolsó munkái közé tartozott az HBO Terápia című, most készülő sorozatának díszlete. Stork Csabától a Filmhu-n Deák Krisztina búcsúzott.
Gere Mara
Gere Mara Balázs Béla-díjas dramaturg, a Magyar Filmszemle Életműdíjasa életének 80. évében hunyt el. Gere Mara 1958-ban, a főiskola befejezése után kezdte filmes pályafutását, 1973-tól nyugdíjazásáig stúdióvezető-helyettesként és fődramaturgként tevékenykedett. Számos dokumentumfilmes és játékfilmes rendező filmjében dolgozott, többek között Wiedermann Károly, Várkonyi Zoltán, Rényi Tamás, Mészáros Márta, Sándor Pál, Huszárik Zoltán, Fehéri Tamás, Csőke József, Bódy Gábor, Gárdos Péter, Moldován Domonkos, Rózsa János munkatársaként. Több filmet készített Gyarmathy Líviával Gyöngyössy Imrével – Kabay Barnával, Magyar Józseffel.
Csőke József
Csőke József rendező 2012. május 3-án, 85 éves korában hosszú betegség után hunyt el. A rendező 1950-ben került a Magyar Filmhíradóhoz, elvégezte a MUOSZ újságíróiskoláját majd a Színház- és Filmművészeti Főiskolán szerzett diplomát. Érdeklődésének középpontjában a sport jelentős eseményeinek, alakjainak megörökítése, dokumentálása állt. A sport- és filmes terület számos díjjal ismerte el munkásságát: Balázs-Béla-díj, érdemes művész, MOB – médiadíj, Magyar Sportért, Olimpiai Érdemérem, A Magyar Köztársaság Érdemrend Tiszti keresztje, MUOSZ Aranytoll-díj, a Magyar Filmszemle Életmű-díja.
Palásthy György
Életének 82. évében meghalt Palásthy György filmrendező, a Hahó, Öcsi!, A szeleburdi család és az Égigérő fű című film alkotója. A Balázs Béla-díjas rendező egy interjúban kijelentette: sohasem akart sem főrendező, sem elnök lenni, csak rendező, ezért hagyták békén és ezért dolgozhatott mindig nyugodtan. A Balázs Béla-díj és az Érdemes művészi cím mellé 2001-ben megkapta a 32. Magyar Filmszemle életműdíját.
Jávor Lóránd
Jávor Lóránd díszlettervező, a Hanussen, a Találkozás Vénusszal, az Üvegtigris munkatársa 2012. április 1-én hunyt el.
Hazai Attila
Áprilisban tragikus hirtelenséggel hunyt el Hazai Attila író, forgatókönyvíró. 1995-től a Link Budapest című internetes folyóirat szerkesztője volt, tagja a József Attila Körnek és a Szépírók Társaságának, ez utóbbinak 2000-től 2004-ig alelnöke. 1999-ben Móricz Zsigmond-ösztöndíjban részesült. Zenekarban játszott (Pepsi Érzés, Hazai Íz), filmforgatókönyvet írt (Rám csaj még nem volt ilyen hatással, 1993), fordított. Hazai Attiláról bővebben a Literán olvashatsz!
Sík Igor
Életének 85. évében hunyt el Sík Igor Balázs Béla-díjas operatőr, a Magyar Televízió örökös tagja. Munkáinak száma több mint ezerre tehető. Mások mellett olyan nagy rendezőkkel dolgozott együtt, mint Zsurzs Éva, Horváth Ádám, Keleti Márton, Szinetár Miklós és Ádám Ottó. Főbb művei közé tartozik a Férjhez menni tilos (1963), a Rab Ráby (1964), Az ember tragédiája és a Bánk bán (1968), a Bob herceg (1972), az És mégis mozog a föld (1973), valamint a Szomszédok című teleregény (1987-99). Szakmai, művészi munkásságát Balázs Béla-díjjal (1965), érdemes művészi (1976) és kiváló művészi (1984) címmel ismerték el.
Pintér Tamás (Oroszlán)
Pintér Tamás (Oroszlán) kaszkadőr, öttusaedző, vívó szakedző, a Magyar Kaszkadőr Szövetség elnöke, a Színház- és Filmművészeti Egyetem nyugalmazott egyetemi docense 70 éves korában hirtelen, ereje teljében, de nagyon súlyos betegségben hunyt el. Meghívott előadóként Amerikában a Cornisch és a Washington Egyetemen is oktatott. A Magyar Köztársasági Arany Érdem Kereszt tulajdonosa és Belváros-Lipótváros Díszpolgára volt. Több mint 400 filmben szerepelt és az ország szinte valamennyi színházában dolgozott mint mozgástervező, akciórendező. Szerepelt többek között az Égi bárány, a Beszterce ostroma, a Temetetlen halott című filmben, valamint a Bors, a Rózsa Sándor, a Kántor, a Linda vagy a T. I. R. című sorozatban.
Szőnyi G. Sándor
Szőnyi G. Sándor, érdemes és kiváló művészt, kétszeres Balázs Béla-díjas rendezőt 83 éves korában, hosszas betegség után érte a halál. Az 1960-as évektől számos tévés produkció fűződött nevéhez, a műfaj fénykorában csaknem 80 tévéfilmet és tévéjátékot rendezett, de játékfilmeket is forgatott, többek közt ő rendezte a Ráktérítő és a Csak semmi pánik című filmet. A 2004-ben megalakult Televíziós Művészek Társasága alelnökévé választotta, 2007-től a szervezet tiszteletbeli alelnöke volt. Munkásságát két alkalommal ismerték el Balázs Béla-díjjal (1964, 1973), 1975-ben megkapta az érdemes művész címet, 1988-ban kiváló művész lett. 1997-ben a Magyar Televízió alkotói által életre hívott Új Múzsa Alapítvány életműdíjával tüntették ki, 2009-ben életműdíjat vehetett át a 40. Magyar Filmszemlén.
Hazai György
Hazai György Balázs Béla-díjas szinkronrendező 2012. februárjában hunyt el. Pályáját a 40-es évek végén kezdte, a magyar szinkronfilmgyártás születése óta ezen a területen dolgozott, induláskor a filmgyárban, majd a Pannónia Filmstúdióban, előbb rendezőasszisztensként, majd szinkronrendezőként. Több mint 130 film illetve sorozat szinkronrendezése fűződik a nevéhez: olyan sorozatok, mint pl. a Derrick, Dallas, Petrocelli, Knight Rider. Ugyanakkor szinkronizálta a legnagyobb neves külföldi rendezők (mint pl. Wajda, Bergman, Forman és mások) filmjeit, de az ő nevéhez főződik a Tűz van babám, Üzlet a korzón, Trapéz, Kallódó emberek, Kés a vízben, A párduc, A domb, Olsen és bandája szinkronrendezése is. Munkáját 1972-ben Balázs Béla-díjjal ismerték el.
Garas Dezső
Garas Dezső, Kossuth-díjas színművész, a Nemzet Színésze, a Nemzeti Színház társulatának tagja múlt év december 30-án, 77 éves korában hunyt el. Filmes pályafutása 1954-ben az azóta legendává vált Liliomfival kezdődött, amelyben az ifjú Schnapsot alakította. A továbbiakban közel száz játékfilmben és tévéfilmben formált meg felejthetetlen karaktereket. Olyan mozgóképek kötődnek a nevéhez, mint a Vasvirág (1958), a Kölyök (1959), Két emelet boldogság (1960), a Két félidő a pokolban (1961), a Régi idők focija (1973), a Szabadíts meg a gonosztól (1978), a Ripacsok (1981), a Szerencsés Dániel (1982), a Szamárköhögés (1986), vagy a Hanussen (1988). 1989-ben filmrendezőként is bemutatkozott a Legényanyával. Utoljára mozivásznon a 2006-ban, Sándor Pál Noé bárkája című alkotásában láthattuk. Díjai között van a teljesség igénye nélkül: Jászai Mari-díj, Érdemes művész díj, Kossuth-díj, Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje, Nemzet Színésze, Budapest díszpolgára, Prima Primissima díj.
