A Fantazma nevű új versenyprogram azokat a meglepő, zavarba ejtő, formailag vagy gondolatilag merész filmeket fogja csokorba, amelyek kimozdítják a nézőt a megszokott filmes komfortzónájából. A szervezők ígérete szerint ,,ez a szekció a fordulatokkal teli, meglepő, esetenként misztikumot, sci-fi vagy horror elemeket sem nélkülöző történeteké.”
A nem túl távoli jövőben játszódik a legendás japán alkotó, Hirokazu Kore-eda új filmje, A bárány, akit akarsz. A házaspár Otone és Kenszuke úgy döntenek, egy humanoid robotot a saját fiukként nevelnek fel. A film Saint-Exupéry A kis herceg című művének bárányára utal, és ahogy azt Kore-edától megszokhattuk (Anyátlanok, Bolti tolvajok, Szörnyeteg), ezúttal is szociálisan érzékeny történetet prezentál, provokatív kérdésfelvetésekkel.
Kép A bárány, akit akarsz című filmből
A görög-spanyol-holland-angol koprodukcióban készült Az ünnepelt története a hetvenes évek végén, valahol a Földközi-tenger térségében játszódik. Marcos Timoleon hajómágnás – Willem Dafoe alakításában – fényűző és pazarló születésnapi ünnepséget rendez exkluzív magánszigetén egyetlen örökösének, a lányának, Sofiának. Marcos ahhoz szokott, hogy irányítson mindent és mindenkit maga körül, és úgy érzi, a lánya jövőjéről is dönthet. Ahogy érkeznek a vendégek és leszáll az éj, apa és lánya hatalmi harca elkerülhetetlen tragédia felé sodródik.
Nicolas Winding Refn visszatért a Cannes-i Filmfesztiválra Neonpokol című, tőle megszokott módon gyönyörűen fényképezett, ugyanakkor rendkívül megosztó filmjével. A beszámolók szerint a közönség egyik fele hosszú perceken át tapsviharban részesítette a vetítés végén a látottakat, a másik fele viszont már a film közben elhagyta a termet. A Drive – Gázt!, a Csak Isten bocsáthat meg és a Neon démon rendezője ezúttal egy futurisztikus metropoliszba kalauzol. Elle (Sophie Thatcher) eltűnt apja nyomába ered a rejtélyes ködbe burkolózó városban. Útja összefonódik egy amerikai katonáéval (Charles Melton), aki pedig a lányát igyekszik megtalálni.
Kép a Neonpokol című filmből
A francia Pierre Salvadori rendezése, a Szikrázó csók 1928-ba, Párizsba repít. Az ünnepelt festő, Antoine alkotói válságba kerül. Hogy előrelendítse pályáját, kétségbeesett műkereskedője felbérel egy mutatványosnőt, aki médiumnak adva ki magát kapcsolatot teremt a festő és elhunyt felesége között. A kegyesnek szánt csalás azonban váratlan fordulatot vesz, amikor a két idegen között valódi érzelmek szövődnek. Hogy az idei Cannes-i Filmfesztivál nyitófilmje miért is került a Fantazma programba? Ez legyen olyan meglepetés, amit a film nézői fejthetnek meg.
A finn Hanna Bergholm A keltetés című munkájával sok rajongót szerzett, angol nyelven forgatott új rendezése, Az éjszaka szülötte pedig szintén provokatív horrornak ígérkezik. A tökéletes családi idill reményében a finn Saga és brit férje, Jon visszatérnek a nő gyerekkori otthonába, egy eldugott házba az erdő mélyén. Miután gyermekük születik, Saga a környezete megnyugtatása ellenére is érzi, hogy valami nagyon nincs rendben a csecsemővel, és a baljós jelek egyre inkább szaporodnak. A férfi főszerepet Rupert Grint alakítja, aki a Harry Potter-filmek Weasley-jeként vált ismertté.
Szintén a képzelőerőt és a kreativitást ünnepli a Hidden Gems nevű szekció, amely kevés pénzből készült forradalmi műveket, elfelejtett kultfilmeket és/vagy bűnösen szórakoztató mozikat kínál. A válogatásnál fontos szempont, hogy a bemutatott alkotások tematikájukban kapcsolódjanak a ma nagy dilemmáihoz.
Idén a CineFest az 1980-as évekből mutat be három sci-fit, amelyek a mesterséges intelligenciával és a robotikával foglalkoznak: vajon hogyan képzelték el a jövőt negyven évvel ezelőtt? Olyan filmeket láthatunk végre-valahára nagyvásznon, amelyeket sokan a hangalámondásos VHS-ek korszakából ismerhetnek. Közülük a legnagyobb karriert Paul Verhoeven RobotZsaruja futotta be: a félig ember, félig gép detroiti rendőr története számos folytatást megélt, volt belőle tévé- és rajzfilmsorozat, képregény, videójáték és újrafeldolgozás is. De természetesen a folytatások nem érhetnek a később az Elemi ösztönt, Showgirlst és a Csillagközi inváziót jegyző Verhoeven jövőre negyvenéves eredetijének nyomába, amely még akkor is megér egy újbóli mozis megtekintést, ha rengetegszer láttuk már.
Kép a RobotZsaru című filmből
Michael Crichton-t a legtöbben a Jurassic Park (1993), a Gyilkos nap (1993), a Kongó (1995), a Zaklatás (1995), a Twister (1996) és A gömb (1998) írójaként ismerik, valamint a Vészhelyzet sorozat (1994) szellemi atyjaként. Pedig rendezői munkássága is említésre méltó: a Michael Douglas főszereplésével készült Kóma (1978) és később a Westwood tévésorozat alapjául szolgáló Feltámad a vadnyugat (1973) mellett ő jegyzi a Gyilkos robotok (1984) című sci-fi akciót, amiben mindenki Magnumjának, azaz Tom Selleck-nek ezúttal a címszereplő gépekkel gyűlik meg a baja a nem is oly távoli jövőben. Ha pedig ez még nem lenne elég, a filmben Gene Simmons, azaz a KISS rockzenekar magyar származású frontembere is fontos szerephez jut.
Simon Wincer csak a legelvetemültebb filmrajongóknak csenghet ismerősen: olyan elfeledett iparos ő, akinek a neve a Harley Davidson és a Marlboro Man (1991), a Szabadítsátok ki Willy-t! (1993), a Jack, a villám (1994), a Dumbo hadművelet (1995) és A fantom (1996) stáblistáján olvasható rendezőként. Míg ezeken a filmeken egy generáció nőtt fel, addig a D.A.R.Y.L. – A múlt nélküli fiú (1985) című családi sci-fit biztos, hogy itthon aránytalanul kevesen látták. A gyerektelen Richardson házaspár örökbe fogadja az erdőben talált, magára hagyott kisfiút. Daryl csak a nevére emlékszik a korábbi életéből, ám rendkívüli szellemi képességével mindenkit ámulatba ejt. Beláthatatlan fordulatokhoz vezet, amikor Daryl fotója megjelenik a helyi lapban.
A CineKids nevű új szekció igyekszik a mozizás örömét megismertetni a család legfiatalabb tagjaival is. Dargay Attila generációk számára emlékezetes klasszikusa, a Vuk örök és megunhatatlan sláger marad, amit most nagyvásznon láthatnak a nézők. Fekete István regényét az idén elhunyt Henrik Irén adta férje kezébe egy tengerparti nyaralás előtt – a többi már filmtörténet. Az életrevaló rókakölyök vidám kalandjait több mint kétmillióan látták a magyar mozikban bemutatása után, Vuk, Karak, Csele, Vahúr és a többiek népszerűsége évtizedek óta töretlen. A film vetítésével egyben Henrik Irénre emlékezik a fesztivál, aki a magyar animáció legígéretesebb fiatal alkotójának odaítélt Dargay Attila-díj megálmodójaként, zsűrijének elnökeként haláláig aktív résztvevője és meghatározó alakja volt a fesztiválnak.
Kép a Vuk című rajzfilmből
A CineKids egy igazi különlegességet is tartogat, ugyanis a Csibefutam és a Wallace és Gromit készítői, a többszörös Oscar-díjas Aardman stop-motion animációs stúdió legújabb filmjének világpremierje a CineFesten lesz. A Shaun, a bárány és Moszatvég szörnye hősei izgatottan készülnek Halloweenre, ám egy szerencsétlen balesetben a gazda véletlenül tönkreteszi a titokban nevelgetett tökföldet. Hogy megmentse az ünnepet, Shaun veszélyes kísérletbe kezd. Kisvártatva a gazda rejtélyes körülmények között eltűnik, és egy különös, csupaszőr vadállat jelenik meg a kertben. Shaunra és a nyájra minden eddiginél nagyobb kaland vár a farm és a Halloween megmentéséért.
Bár az új film önálló történet, a programban látható lesz a sorozat előző, Shaun, a bárány és a farmonkívüli című, 2019-es mozifilmje is. A CineKids retrospektív előadásai – tehát a Vuk és a Shaun, a bárány és a farmonkívüli – a terem befogadóképességéig ingyenesen látogathatók.
A fesztivál zárófilmje, a francia-belga-amerikai De Gaulle – Az ellenállás hajnala tovább erősíti azt a népszerű második világháborús filmes vonalat, amit a versenyszekcióból Az oslói csata képvisel. 1940 júniusában Franciaország fegyverszünetet kötött a náci Németországgal. Az akkor még szinte ismeretlen tábornok, Charles de Gaulle Londonba menekült, hadsereg és politikai támogatás nélkül is megpróbálta meggyőzni a világot arról, hogy még nem veszítették el a háborút. A nagyszabású, két részesre tervezett film első felvonása de Gaulle és a köré szerveződő Szabad Francia Erők történetén keresztül mutatja be, miként született meg a francia ellenállás. Antonin Baudry rendezése nem csak az év, hanem minden idők legnagyobb költségvetésű francia filmje – a két rész együtt 74 millió eurót emésztett fel.
A 22. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivált 2026. szeptember 4. és 12. között rendezik meg. Az elővételes jegyvásárlás már elindult a fesztivál weboldalán.
