„Az idei magyar filmekben erősen jelen van a személyesség. Az alkotók saját családjukból, közösségükből vagy egy hosszú időn át követett szereplő életéből indulnak ki, de a történetek túlmutatnak önmagukon. A filmekben azt látjuk, hogyan tágul egy nagyon személyes történet közös üggyé. Megmutatják, hogyan működik körülöttünk az oktatás, a kulturális emlékezet vagy a siker gépezete, és azt is, mit tehet az egyén azokkal a körülményekkel, amiket nem ő választott” – mondja Gyureskó Enikő, a Verzió fesztiváligazgatója.
Családtörténetből az idősellátás útvesztőihez
Ponczók Attila Papa című első egész estés rendezése egy személyes családi helyzetből indul: a rendező hirtelen haragú nagyapjának otthont kell találni. A négy éven át forgatott film alatt feltárul a magyar idősellátás rendszere, megjelennek a generációkon át öröklődő patriarchális családi minták is. A korábban producerként dolgozó Ponczók filmje 2026-ban elnyerte a Magyar Filmszemle legjobb dokumentumfilmnek járó díját - egyúttal a 23. Verzió nyitófilmjeként a fesztivál idei fókuszát, a roma közösséget bemutató filmeket és alkotókat is reprezentálja.
Ha gyorsan jön a siker
Tóth Olivér Márk akkor kezdett forgatni Szirmai Marcellről, azaz Pogány Indulóról, amikor a rapper még távol volt az arénakoncertektől. Az Ez így volt szép három éven át követi, hogyan lesz egy vidéki gimnazistából generációja egyik legnagyobb zenei sztárja. A hirtelen jött siker, a teljesítménykényszer, az elszakadás és a függőség következményei rajzolják ki egy mai húszéves felnövéstörténetét.
A korábban négyrészes HBO-sorozatként bemutatott történet egész estés filmváltozatát a rangos, prágai központú dok.incubator nemzetközi dokumentumfilmes fejlesztőprogramban fejlesztették. A film elnyerte a Krakkói Filmfesztivál legjobb zenei dokumentumfilmjének járó Golden Hejnał-díját.
Akikről az iskola már lemondott
Fődi Kitti, a 444 újságírójának első dokumentumfilmje, a Bakpakk tizennégy kamasz teljes tanévét követi. A diákok közül sokan éveken át kirekesztést, kudarcokat éltek át, majd egy olyan különleges középiskolai programba kerülnek, ahol a hagyományos tantárgyak helyett kommunikációval, önismerettel, együttműködéssel és felelősségvállalással foglalkoznak.
Fődi kilenc hónapon át követte az osztályt. A Bakpakk azt figyeli meg, mi történik a korábban „problémásnak” tekintett gyerekekkel, amikor figyelmet, időt és bizalmat kapnak. A projekt a Biografilm olasz filmfesztivál szakmai programjában is bemutatkozott, és itthon először a Verzión látható.
Titkos fogvatartás a ház alatt
Timár Sára Alattunk dobog című első egész estés dokumentumfilmjének helyszíne az a budapesti villa, ahol a rendező gyerekkorában él. Édesapja az idén elhunyt Timár Sándor Kossuth-díjjal is elismert koreográfus és táncpedagógus. A ház a család és a néptánc otthona, pincéjét azonban a kommunista diktatúra idején koncepciós perek vádlottainak titkos fogva tartására használták. A családi múlt utáni kutakodásból a kollektív emlékezet és a magyar huszadik század feldolgozatlan örökségének vizsgálata válik.
A magyar–francia koprodukció részt vett többek között az EURODOC, az IDFAcademy és a Verzió DocLab programjában, támogatta a Sundance, a DOK Leipzig koprodukciós fórumán pedig Unifrance Doc Awardot kapott.
Egy színház és közössége
K. Kovács Ákos Színház sárból című filmje a vajdasági Tanyaszínház alapításának 45. évfordulóján hozza újra össze két legendás alapítóját, Hernyák György rendezőt és Kovács Frigyes színművészt. Egy új előadás próbafolyamatán keresztül elevenedik meg a vándorló társulat története és az a vajdasági közösség, amely több mint négy évtizede tartja életben. A film azt is vizsgálja, mit jelent ma közösségben alkotni, kultúrát továbbadni és ragaszkodni a szabad művészi megszólaláshoz.
A Színház sárból 2026-ban a Bangkok Movie Awards dokumentumfilmes díját is elnyerte.
Kilépni egy nagy költő árnyékából?
Bartha Máté Ha költő akarsz lenni című filmje egy különleges apa-fiú történeten keresztül közelít az emlékezethez és a művészi örökséghez. Bertók Attila azért küzd, hogy a 2020-ban elhunyt Kossuth- és József Attila-díjas költő, Bertók László életműve ne merüljön feledésbe, miközben saját helyét és hangját is meg kell találnia apja örökségének árnyékában.
A kortárs magyar költőket is megszólaltató film kísérleti képi és zenei eszközökkel bontja ki Bertók László verseinek világát. Bartha Máté fotográfusként Robert Capa-nagydíjat és a Rencontres d’Arles Louis Roederer Discovery Awardját is elnyerte, dokumentumfilmes munkáiban a megfigyelést, a megrendezett helyzeteket és a kísérleti formákat kapcsolja össze.
Rövidfilmek
A magyar alkotók a rövidfilmes versenyben is erős mezőnnyel érkeznek: öt film sűrít személyes történetekbe generációkon átívelő társadalmi kérdéseket. Az Üzenet a szerkesztőknek (r. Márton Dorottya) a Nők Lapja egykori olvasói levelein keresztül ütközteti a szocializmus évtizedeinek női tapasztalatait a jelennel, az Omama (r. Herr Martin) egy filmes unoka és 88 éves nagymamája intim, kedves humorú találkozása, az Emlékszel még? (r. Benkó Bernadett) egy apa és lánya eltávolodását és a közeledés lehetőségét keresi. A kiállítás (r. Dáša Raimanová, Váradi Béla) egy Londonban élő queer roma fotóművész hazatérésén keresztül beszél identitásról, önreprezentációról, míg az Emlékek kirakója (r. Ora Dekornfeld) egy százéves holokauszt-túlélő múltját próbálja darabról darabra összeilleszteni.
A 23. Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivált 2026. november 16–25. között rendezik meg Budapesten és nyolc vidéki városban. A vetítéseket alkotókkal, szereplőkkel és szakértőkkel zajló beszélgetések és közönségtalálkozók egészítik ki.
Az idei Verzió mottója, a „Hiszem, ha látom?” a deepfake-ek, a mesterséges intelligencia és a manipulált tartalmak korában arra kérdez rá, hihetünk-e még annak, amit látunk, és milyen szerepe lehet ebben a dokumentumfilmnek. A több mint 80 filmet felvonultató program a jelen meghatározó kérdéseit járja körül.
A fesztivál részletes programja október közepén lesz elérhető.
