Mint arról korábban beszámoltunk , a módosítás a másfél éves szakmai tapasztalatok, a további uniós jogharmonizáció, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó problémák miatt vált szükségessé.
Az egyik legfontosabb változás a filmalkotások magyar részvételt illető besorolására vonatkozik. Létrejött az egyéb filmalkotás kategória, így nevezik azokat a műveket, ahol a magyar részvétel nem éri el a 15 pontot. Megváltozott maga a pontrendszer is: a filmelőállító (producer) eddigi 15 pontja kettéoszlott: a cég 10-et, a producer személye 5-öt ér, eközben feljebb kúszott a szerzőkre jutó arány: a rendező 10-ről 12-re, a forgatókönyvíró 7-ről 8-ra, a zeneszerző 3-ról 4-re. A művészeti és technikai munkatársak esetében is történt 1-2 pontos elmozdulás. A törvény módosítása immár tartalmazza a dokumentumfilmekre érvényes táblázatot is.
Az állami támogatás mértékének megállapítása kissé összetettebb lett: a korábbi 80-ról a költségvetés 50%-ára csökkent, ugyanakkor pontosították az ennél magasabb arányban részesülők körét. 100%-os támogatást kaphatnak a más módon nem finanszírozható, a kulturális sokszínűséghez hozzájáruló, 50 millió Ft-nál nem drágább filmalkotások. A magyar nyelven gyártott filmek esetében 90%-os lehet ez az arány, ha az 500 milliót nem haladja meg a költségvetés. Egy másik lehetőség a 90%-os maximumra, ha valószínűsíthető, hogy a film nem térül meg, de fontos kulturális értéket hordoz. 70%-os mértékben támogatható az a nem magyar nyelven készült film, amely hozzájárul a magyar kultúra külföldi népszerűsítéséhez.
Egy másik fontos módosítás az összeférhetetlenség kérdésében igyekszik rendet teremteni. A törvény többek között kimondja: "Nem nyújtható közvetlen támogatás a támogató szervezet támogatásokról döntő tisztségviselőinek, valamint ezek a Ptk. 685. § b) pontjában felsorolt közeli hozzátartozóinak, továbbá olyan pályázó szervezetnek, amelyben a fenti személyek képviseletre jogosult vezető tisztségviselők, vagy abban a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény szerint jelentős befolyást biztosító tulajdoni részesedéssel rendelkeznek."
A Filmirodát érintő újdonság, hogy a Korhatár Bizottság létszámát 5-ről 7-re emelik, az eddigi összetételhez hozzájön még "kettő, a média gyermekek fejlődésére gyakorolt hatására vonatkozóan szakmai tapasztalattal rendelkező felsőfokú végzettségű személy".
A Filmirodában immár nyilvántartásba vételét nem csak a magyar, hanem az egész "Európai Gazdasági Térség tagállamának bármely állampolgára, a Magyarországon székhellyel vagy az Európai Gazdasági Térség tagállamában székhellyel és ezzel egyidejűleg Magyarországon telephellyel rendelkező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság kérheti, amennyiben közvetlen vagy közvetett állami támogatást kíván igénybe venni."
Végül a filmvagyonra és a filmjogokra vonatkozó szabályok is módosulnak, ezek azonban már érvénybe léptek a kihirdetést követő 8. napon. Eszerint „A nemzeti filmvagyonba tartozó filmalkotások többcsatornás és hatékony terjesztésének részletes szabályait, valamint a terjesztésből befolyt bevétel felosztásának módját" a korábbi miniszteri rendelettel szemben kormányrendelet szabályozza, valamint - erről korábban már beszámoltunk - a Mafilm és a Filmlaboratórium MMK részére történő vagyonátadásról is tartalmaz egy bekezdést a módosítás.
Itt elolvashatod a Filmtörvény módosítását
