A 39. Magyar Filmszemle megnyitója

A nyitófilm nélkül maradt megnyitón a Hollywoodo zenekar csapott a húrok közé: nyitányként a Taxidermia főcímdalát adták elő a jól öltözött fimeseknek. Később Koltai Lajos is utalt rá beszédében: "kevesen vagyunk, de ilyen szűk körben ünnepelünk egymás közt."

Grunwalsky Ferenc a Magyar Mozgókép Közalapítvány elnöke nyitóbeszédében elmondta: az évértékelés sosem lehet helytálló. "Egy folyamatban vagyunk: a kultúra működik, néha jobban, néha kevésbé jobban." Az értékeléssel azonban a Filmszemlét meg kell várni: akkor lehet elmarasztaló, vagy dícsérő kijelentésekbe bocsátkozni. Az MMK szeptember óta keresi a megoldást a kialakult helyzetre, folyamatos a tanácskozás, ennek egyik fontos pillérköve a szemle keretében megrendezésre kerülő Filmírás Napja, amelyen való részvételre mindenkit buzdított Grunwalsky.

Az évértékelés sosem lehet helytálló Grunwalsky Ferenc a szemle megnyitóján

Az EU eközben vizsgálja a magyar filmtörvény támogatási rendszerét: a tanácskozás jelenlegi stádiumában Brüsszel nem akarja elfogadni a 20%-os visszatérítési rendszert. "A magyar filmipar azonban nem maradhat védtelen. Van egy határ." - zárta le beszédét Grunwalsky.

Mannhertz Károly szakállamtitkár a filmet ünnepelte: az idén készült 335 magyar filmet és a 25 magyar résztvételű koprodukciót. A Filmtörvény gazdasági hatásait azzal a példával világította meg, hogy minden, magyar filmre elköltött állami forrásokból származó forint 5 forintnyi magántőkét mozgatott meg. A magyar filmek össznézőszáma a tavalyi évben egymillió négyszázezer volt, ami a szakállamtitkár szerint nem mondható kifejezetten rossznak.

Herendi Gábor, a Szemletanács elnöke elmondta, hogy nincs ma Budapesten olyan középület, ami alkalmas lenne a Filmszemle megrendezésére, ám hozzátette, a Közraktár helyén épülő Kulturális Központ talán majd erre a problémára is megoldást nyújt. Herendi Gábor bemutatta az Arany Orsó díjat, amelynek eredetijét a legjobb filmnek fogják odaítélni, a szobor kicsinyített mását azonban minden díjazott alkotó megkapja majd. A zsánerfilmeket nem a kettős fődíj rendszerében honorálják, hanem külön, Moziverzum elnevezésű díjban részesülnek. A közönség is elmondhatja a véleményét a versenyben lévő magyar filmekről: a szemle.film.hu oldalon idén is megszavazhatják a legjobb filmet. A közönségdíj átadására a szemle záróeseményén kerül sor.

A Filmszemle Tanács a nevezések során szembesült azzal, hogy új műfaj született: a dokumentumfilm és a játékfilm határán álló műfajt külön szekcióba sorolták és kreatív dokumentumfilm elnevezéssel illették. A filmeket kiemelten kezelik, a sajtó és a külföldi kritikusok számára is levetítik. Herendi reméli, hogy annak ellenére, hogy a díjak egészen a záróünnepségig nem kerülnek nyilvánosságra, nem fog érdektelenségbe fulladni a díjátadó, hanem éppen ellenkezőleg, ez adja meg a rendezvény rangját.

Herendi Gábor a megnyitón

Sós Mari és Molnár György a Magyar Rendezők Céhének képviseletében adták át az Árvai Jolán díjat. A nem művészeti tevékenységet végző kollegák számára adható díjra idén Tréfás Imre, fővilágosító, Csermely Ákos fesztiválszervező, Petrovszky Zoltán filmszerkesztő, Erdei Zoltán főszervező kapott nominációt. Az Árvai Jolán-díjban Ormos Ferenc speciális effektekért felelős szakember részesült, akinek ars poeticája szerint csak arra szabad költeni a filmben, ami meg is látszik rajta.

A 39. Magyar Filmszemle életműdíjasai Hildebrand István operatőr, Schubert Éva színésznő, és B. Müller Magda fotóművész.

Hildebrand István, Balázs Béla díjas, Aranyszarvas-díjas operatőr - 34 nagyjátékfilm operatőre, köztük a Gerolsteini kaland, a Katonazene, a Változó felhőzet, az És akkor a pasas vagy a Várkonyi Zoltán rendezte A kőszivü ember fiai, Egy magyar nábob, Kárpáthy Zoltán, valamint az ’”Ötvös Csöpi” sorozatból a Pogány Madonna. Hildebrand tavaly decemberben kapta meg a Magyar Operatőrök Társaságának Legenda-díját.

Schubert Éva színművésznő, Érdemes Müvész  aki szinte hihetetlen, de  január 19-én ünnepelte 75. születésnapját. 35 magyar filmben játszott: olyan alkotásokban, mint az Egy pikoló világos, a Csodacsatár, A völegény nyolckor érkezik, Butaságom története, Lila ákác, Locsolókocsi, N.N. a halál angyala; egyik legemlékezetesebb szerepe a Szabó Magda regényéböl készült tévéfilmben Abigél tanárnőjének megformálása.

Szinte hihetetlen, de  január 19-én ünnepelte 75. születésnapját Schubert Éva és Koltai Lajos

B. Müller Magda fotóművész évtizedeken át a MAFILM standfotósaként dolgozott, ebben a minőségében többek között ő jegyzi Huszárik Zoltán Szindbádját is. B. Müller Magda életművéből tavaly kiállitást rendeztek az Országos Széchényi Könyvtárban, a képek gyönyörü kötetben is megjelentek. A filmgyári állófotósok közül azon kevesek egyike, akik a produkció érdekeit is meghaladva is általános érvényű, gyakran magát a filmet is tulélő, autonóm filmfotográfiát voltak képesek létrehozni. Áldozatos munkájának köszönhetjük, hogy Magyar Filmtörténeti Fotógyűjtemény létrejött, ahol fennmaradhatott 980, 1945 után készül magyar játékfilm fotóanyaga.

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium és a Mozgókép Közalapítvány által gondozott Magyar Mozgókép Mestere díjban 2008-ban Gyulai Líviusz és Kósa Ferenc részesült. Gyulai Líviusz grafikáit, litográfiáit, könyvillusztrációit és műfajújító rajzfilmjeit sajátos fanyar humor, különleges színvilág, utánozhatatlan stílus jellemzi. Kósa Ferenc erős vizualitású, elkötelezett gondolatiságú játékfilmjei és a közvéleményt élénken foglalkoztató dokumentumfilmjei a magyar történelem sorsfordulóin, kiélezett társadalmi helyzetekben játszódnak.

A rendezvény zárásaként Cakó Ferenc animációs munkáját, az Arcot tekintették meg az összegyűltek, majd a Hollywoodo zenélt.