A D/2 - Történelmi dokumentumfilm, D/4 - Ismeretterjesztő film és a D/5 - Kísérleti és egyéb, máshová be nem sorolható dokumentumfilmek 95 nevezettjét Gulyás Gyula rendező, Csukás Sándor operatőr és Bori Erzsébet kritikus értékelte. Bori Erzsébet elmondta a filmhunak, hogy az értékelés szempontjai kategóriánként változtak, különösen a műfajilag szabálytalan filmeket felsorakoztató Kísérleti és egyéb kategória esetében igényeltek odafigyelést. Azonban kiváltképp az döntött, hogy jó vagy rossz filmről van-e szó. A legfőbb kritérium a filmszerűség volt, hiszen, amíg a televíziós produkciók esetében tökéletesen elegendő néhány beszélő fej, egy filmnek filmnyelven kell szólnia. Ezért volna nagy szükség a kritikus szerint egy külön tévéfilmes seregszemlére.
Bori Erzsébet arról is beszélt, hogy bár minden évben felmerül a kérdés, vajon kikössék-e, ki hány filmmel indulhat, illetve milyen hosszú lehet egy-egy alkotást, ezt most sem fektették le, mert nem volna igazságos, hiszen például akkor a Sátántangó sohasem készülhetett volna el. Az értékelésnél sem számított, hogy egy-egy film ugyanattól az alkotótól jutott-e tovább, sőt az sem volt szempont, kinek van neve, illetve hogy szerepelt a korábbi évek mustráin. Noha mindenki arra számított, hogy a későn érkező támogatások miatt kevesebb film indul el, mégis a tavalyi 151 nevezett nem fikciós után idén 207 alkotás szállt versenybe. Ennek kevesebb, mint az ötöde kerülhet a Szemle közönsége elé. Bori Erzsébet kiemelte, hogy nem rossz filmek maradtak ki, jó néhány tematikailag és megvalósításban figyelemre méltó munka található közöttük. A mezőny színvonala a korábbi évekhez hasonlóan alakul, azaz se rosszabb, se jobb nem lett. A zsűri azonban az értékeléséhez fűzött mellékletben azt is kifejtette, hogy az alkotók törekedhetnének a fésültségre és a feszesebb tempóra, kerülve az üresjáratokat.
A Történelmi, Ismeretterjesztő és Kísérleti és egyéb kategóriákat értékel előzsűri összesen háromszor ült össze. Mint azt Bori Erzsébet elárulta, mindhárom zsűritag azonos munkamódszerrel dolgozott, azaz a látott filmeket három csoportba sorolta. A biztos bejutók, a biztos kiesők és a bizonytalanok közül csak utóbbi esetében akadtak viták, de azok sem voltak komolyak. A kritikus szerint azért szerencsés a zsűrik összeállítása, mert mindkét esetben egy rendező, egy operatőr és egy külsős személy látásmódja adódott össze. Bori Erzsébet elmondta, a döntnökök lelkiismerete tiszta, maximum csak azt sajnálják, hogy nem juttathattak több filmet a mustrára, illetve a nézők elé. Magával a műfajjal pedig nem az a baj, hogy nincs létjogosultsága vagy nem kíváncsiak rá az emberek, kizárólag annyi a probléma, hogy a tévék nem vállalják fel a nem fikciósoknak a közönséghez való eljuttatását.
A D/1 - Szociográfiai, néprajzi és antropológiai film és D/3 - portréfilm, riport-és interjúfilm 112 nevezettjét Székely Orsolya rendező, Mertz Lóránd operatőr és Ladányi János szociológus zsűrizte. Az előzsűri úgy döntött, nem nyilatkozik külön a látottakról, hanem közleményben értékeli azokat.
