Rajzfilmek Perzsiából
A fesztivál magyar vendégeit legalább annyira ámulatba ejtette a hirtelen támadt délutáni jégzivatar, mint az iráni küldöttség tagjait, akik a 2017-es KAFF első napjának vendégeként érkeztek a magyar animáció fővárosába, Kecskemétre. A golflabdányi méretű jégdarabok váratlanul csaptak le, támadásukat városszerte ablakok százai és az animációs fesztivállal tőszomszédos gasztrofesztivál előkészületei is megsínylették. De bármennyire is ostromolta a jégverés a Hírős Agóra Kulturális Központ tetőszerkezetét, a fesztivál programjában csak pillanatnyi fennakadást tudott okozni: a Panoráma szekció iráni animációs blokkja csupán öt perc késéssel indult.
.jpg)
Babak Nekooei & Behnoud Nekouei: Csíkok (Stripy)
Az alkalom különlegességét adta, hogy első ízben láthattunk perzsa animációs filmeket hazai fesztiválon. (Persze az iráni animációról nekünk is a Persepolis ugrik be elsőként, de a 2007-es életrajzi alkotás, valójában francia produkcióban készült.) Az iráni küldöttség tagjai között alkotókat, producereket és a teheráni filmfesztivál igazgatóját is köszönthettük. Az delegáció vezetője elmondta, hogy generációja számára a magyar animáció kiemelkedő jelentőséggel bír, mivel a klasszikus magyar rajzfilmeket gyakran sugározta az iráni televízió. A szekció két filmjét is a magyar és a perzsa animációs világ közös pontjainak szempontjából válogatták össze.
Babak és Behnoud Nekouei Csíkok című kisfilmjének valóban van közvetett magyar vonatkozása: a rendezők Brahms V. Magyar táncára komponálták. A mű kellemes vizuális stílusban, hagyományos animációval készült kisfilm, amely üzenetét 3 percben, frappáns és tömör módon közvetíti. Az művészi szabadság és a tömegtermelés összeegyeztethetetlensége jelenik meg a kreatív gyári munkás történetében, aki az előírt rácsok helyett cirkalmas ábrákat fest a futószalagon elhaladó dobozokra.
Hadi Mohammadian: Róma hercegnője
A Csíkokkal sajnos szöges ellentétben áll az iráni animációs büszkeségekén prezentált számítógépanimációs mese, a Róma hercegnője. Hadi Mohammadian egészestés rendezése a filmipar által méltánytalanul hanyagolt korszakot, a késő-római/bizánci birodalmat választja, de az ígéretes kiindulási pont ellenére nehezen tudja fenntartani a néző érdeklődését. Esetében egyetlen hasonlóságot tudtunk felfedezni magyar animáció tekintetében: a CGI animáció minősége néhol a méltán hírhedt Kis Vuk mélységeit idézi. A kidolgozatlan vizualitás és a lapos forgatókönyv összjátéka nem engedi, hogy a címszereplő királylány, nemhogy Disney-, de még a nagyáruházak DVD állványain fellelhető Barbie hercegnők közé tudjon emelkedni. Egy gyermekfilm esetében különösen zavaróan hatnak a bőkézzel adagolt politikai és vallási áthallások, amelyek valószinűleg a nemzetközi forgalmazásban sem fog szerencsét hozni az alkotók számára.
Magyarok a versenyben, kis róka a főtéren
A fesztivál hivatalos megnyitója a Kalálka együttes fellépésével kezdődött, a Gryllus fivérek együttesét erős szállak fűzik a rajzfilmes világhoz, melyre két híres szerzeményük, a Magyar Népmesék és a Mátyás király meséi szignáljainak előadásával is emlékeztették a közönséget.
A fesztivál első díjának átadására is rögtön sor került: Dr.Buglya Sándort életműdíjjal (és a város borával) jutalmazta a zsűri, az animációs szakmának nyújtott hozzájárulásaiért. A megnyitót a Magyar versenyfilmprogram első rövidfilm etapja zárta – érdekesség, hogy a szekció nyolc filmjének felében macskák párkapcsolati ügyei kerültek terítékre. Andresev Nadja A nyalintás nesze című, kevés kontúrt használó alkotásában szenvtelen macska rezzenéstelen tekintete követi gazdájának minden intim pillanatát, egészen addig, míg a főszereplő lány lakását (és életét) teljesen benövi a gaz. Wunder Judit Kötelék című filmjében, a behemót fekete macska személyesen telepedik rá a központi karakter életére, de a macskarajongó hölgyet nem csak egy allegorikus fonálgombolyag, hanem nagyon is aktív szerelmi kapcsolat köti a fekete kandúrhoz.
Bucsi Réka: LOVE
Lovrity Anna Katalin Vulkánszigetét szögletes nagymacskák lakják. A nőstényfalka tagjait egy fehér kandúr ostromolja fáradhatatlanul, de a hölgyek számára még a forró lávában való elmerülés is vonzóbb alternatíva a fehér tigris szerelménél. Bucsi Réka Love című szürreális természetrajzfilmjében már szerencsésebb az affér: a megannyi furcsa lény közt, két párduc esik szerelembe, miközben az otthonukként szolgáló bolygó kozmikus együttállásba kerül a Naprendszerrel. A Studio Ghibli és a Kalandra fel! stílusára emlékeztető kisfilm nem véletlenül járt be komoly nemzetközi karriert: a pszichedelikus ökoszisztéma, és a szerelem/vágy/elmúlás szimbóluma szemkápráztatóan gyönyörű animációval kel életre.
Csáki László: Néhány szó
A szekcióban bemutatott alkotások másik felét kísérletező kedvű stílusok határozták meg. Glaser Katalin Virágnyelvében makro- és mikrovilágok keverednek, vegyes animációs technikákat hibátlanul megidéző kivitelezésben, Jankovics Marcell pedig ceruzarajzos küllemet választott Arcmás című munkájához, melynek üzenete: a színész képletesen is láthatatlan, ha nem játszik szerepet. Világnak virága, virágnak világa - Keresztes Dóra Magyar Népmesék ihletésű kisfilmjének címe nyelvtörőnek is beillene, Csáki László irodalmi ihletésű, Örkény Istvánnak ajánlott filmje, a Néhány szó, pedig címéhez illően a főszereplő monológjára vonatkozik, aki díjátadó beszédjében verbális módon áll bosszút hűtlen feleségén és álszent munkatársain.
Vuk a város főterén / Forrás: KAFF FB / Fotó: Banczik Róbert
A napi rajzfilmes programot retrospektív vetítés zárta: szerencsére az esti szabadtéri vetítés kezdetekor már messze járt a jégeső. A város főterén a Vuk került műsorra, amely idén két kerek évforduló kapcsán is aktuális. Dargay Attila szülésének 90., filmjének bemutatója pedig 40. évfordulóját ünnepli idén.
Tudosításunkat hamarosan folytatjuk.
