Agicoa kontra ProdJus: második kör

Az AGICOA Hungary szeptemberben nyílt levelet intézett a magyar producerekhez, amelyre válaszul több reakció is napvilágot látott, szintén nyílt levél formájában. Reagált az AGICOA genfi székhelyű szervezet felhívására Sándor György, a nemrégiben alakult ProdJus elnöke, de Kabdebó György, a Filmjus elnöke sem hagyta szó nélkül a 'levelezést'. A Filmhu elemzése itt olvasható az AGICOA-ProdJus vita első etapjáról.

Az AGICOA Hungary és a ProdJus által közzétett dokumentumokból kiderül, hogy több közös célkitűzése van a két szervezetnek. Mindkét egyesület el kívánja érni többek között, hogy növekedjen - az európai viszonylatban rendkívül alacsony - a jelenleg 13%-os produceri részesedés, továbbá célul tűzték ki az illegális filmletöltés szabályozásának előmozdítását Magyarországon.

Az AGICOA Hungary jogi képviseletében eljáró Sár és Társai Ügyvédi Iroda munkatársa, dr. Horváth Katalin nyilatkozott a Filmhu-nak. Álláspontjuk szerint az AGICOA Hungary teljesítette a sikeres közös jogkezelő szervezetként történő nyilvántartásba vétel törvényi feltételeit, így csak az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) döntésén múlik, hogy a Filmjus-tól mely szervezethez kerül át a filmelőállítói jogok közös jogkezelése. "Az AGICOA Hungary alapító tagjai és a hozzá csatlakozni kívánó stúdiók nyilatkozatai folytán rendelkezik a magyar nemzeti filmvagyon több, mint felével kapcsolatos, valamint a külföldi filmek túlnyomó részén a magyarországi kábeltelevíziós jogdíj jogokkal. Az egyesülethez emellett több független stúdió is csatlakozott. A Magyar Producerek Szövetsége és a Független Producerek Szövetsége is kifejezte együttműködési szándékát az AGICOA Hungary-vel, amelyeket csatoltunk a nyilvántartásba vételi kérelemhez" - mondta dr. Horváth Katalin. A jogász a szervezet tagjait és a szándéknyilatkozatok aláíróit nem kívánta nevesíteni, mivel ehhez nem rendelkezik azok hozzájárulásával. A tagság bővítése jelenleg is folyamatban van.

Dr. Sár Csaba a 2008-as Produceri találkozón Fotó: Szandtner Dániel

Dr. Horváth Katalin véleménye szerint "a producerek érdekképviselete Magyarországon jelenleg nem megfelelő, mivel nem lehet tudni, hogy hova tűnt a producereket megillető jogdíj. Tudomásunk van arról, hogy több magyar producer, valamint a nyugat-európai és tengerentúli filmstúdiók zöme sem kapta meg az őt megillető jogdíjat, ez pedig azt jelenti, hogy a filmstúdióknak a filmek csaknem 80%-a után nem fizetett a Filmjus a fennállása óta eltelt mintegy tíz évben." "Miután a törvény fenntartja a közös jogkezelés körében a monopóliumokat, ahhoz, hogy a filmelőállítóknak új közös jogkezelőjük legyen, a már létező jogkezelők megállapodására van szükség" - tette hozzá a jogász, majd ezt kiegészítette azzal, hogy "a Filmjus és a belőle kivált új produceri egyesület közötti megállapodás nem elegendő ahhoz, hogy ez utóbbit jegyezzék be produceri közös jogkezelő szervezetként, mivel ahhoz a többi, létező közös jogkezelő szervezet megállapodása szükséges."

Arra a - Filmjus elnökének levelében elhangzott - vádra, miszerint "az AGICOA egy amerikai érdekeket képviselő produceri ügynökség, amely pénzszivattyúnak tekinti a magyar filmpiacot", dr. Horváth Katalin így reagált: "a törvény kimondja, hogy közös jogkezelő szervezetet csak maguk a jogosultak, vagyis a producerek alapíthatnak saját jogaik védelmére." A jogász állítása szerint az AGICOA Hungary a producerek védelmére jött létre, amely szükségszerűen magában foglalja a belföldi és – jogszabályi előírás folytán – a külföldi filmelőállítói érdekek és jogok képviseletét is. Az AGICOA Hungary képviseletében eljáró jogász kérdésünkre azt is elmondta, hogy a magyar filmek külföldi felhasználásai, illetve a külföldi filmek magyar felhasználásai után járó jogdíjak beszedése és felosztása egy úgynevezett "kölcsönös képviseleti rendszerben" történik világszerte, és az AGICOA tagszervezeteiben is, amelynek keretében a közös jogkezelők megállapodnak abban, hogy kölcsönösen képviselik egymás repertoárját. „Az AGICOA-nak jelenleg közel ötezer regisztrált tagja van, 42 országban" - folytatta dr. Horváth Katalin.

A ProdJus képviseletében Sándor György, az egyesület elnöke nyilatkozott a Filmhu-nak. "A törvény értelmében minimum 11 tagra volt szükség az egyesület megalapításához. A ProdJus-nak 17-alapítója volt, a Magyar Producerek Szövetsége tagjainak nagy része csatlakozott az egyesülethez. A  Független Producerek Szövetségéből egy taggal bővült az alakulás óta a ProdJus, és több tag jelentkezését várja. További  négy filmgyártó és egy rajzfilmes cég  jelentkezett a megalakulás óta a ProdJus-ba" - mondta az egyesület elnöke. Kérdésünkre, hogy kik vettek részt a ProdJus megalapításában a Magyar Producerek Szövetségéből, Sándor György elmondta, hogy az MPSZ elnökségéből négyen:  Juhász Isván, Cirkó József, Lakatos Iván és dr. Nagy Endre csatlakoztak mint alapítók, de ma már az MPSZ-ből 12 fő vállal szerepet a ProdJus-ban, a többi tag független film-és televíziós gyártó. "A ProdJus-nak a törvény értelmében kötelezően az egész  producer szakmát képviselnie kell, ezért nem törekedett feltétlenül a tagság létszámának felduzzasztására" - tette hozzá az elnök.

Sándor György a 2008-as Produceri találkozón Fotó: Szandtner Dániel

Mivel az ArtisJus által begyűjtött és továbbosztott jogdíjak a különböző szakmai érdekképviseletek általi felhasználása 100%, ezért  a ProdJusnak először e szervezeteket kell meggyőznie, hogy a felosztott összegből néhány százalékról mindannyian mondjanak le a producerek javára. "Az előzetes érdeklődés reménykeltő, a szakmai érdekképviseletek előbb-utóbb be kell lássák, nekik is az az érdekük, hogy a jelenlegi jól működő beszedés-elosztás rendszere ne boruljon fel és a producerek méltánytalanul alacsony részesedése  az ő 'segítségükkel' emelkedhessen." - nyilatkozta Sándor György. "Ehhez, a későbbiekben törvénymódosítást igénylő  feladathoz a ProdJus az OKM sikeres akkreditációja után tud érdemben hozzákezdeni." - tette hozzá az elnök.

"A ProdJus elsődleges célja a szakmai elégedetlenség felszámolása, ennek alapja pedig egy kifogástalanul működő adatbázis" - mondta Sándor György. A ProdJus a Filmjus által használt adatbázist és szoftvert kívánja megvásárolni és továbbfejleszteni. Kérdésünkre, hogyan kívánják orvosolni azt a problémát, miszerint jelenleg nem működik olajozottan a magyar filmek külföldi sugárzásának nyomon követése, illetve a vetítések után járó jogdíjak behajtása, Sándor György így reagált: "A ProdJus törekvése az, hogy a Filmjus minden külföldi partnerével új  köcsönösségi szerződést kössön. Több további külföldi jogkezelő szervezet képviselőjétől kaptunk szándéknyilatkozatot, amelyben kifejezik, hogy a ProdJus hivatalos akkreditációját követően azonnal készek kölcsönösségi szerződést kötni. A ProdJus nem rendelkezik kölcsönösségi szerződéssel, sem ezt előmozdító szándéknyilatkozattal az AGICOA részéről, mely az elmúlt 10 évben a jogelőd Filmjus-szal sem volt hajlandó a magyar filmek külföldi vetítéseire jogkezelési feladatokat vállalni."

A Filmjus részéről - amely jelenleg a filmelőállítói közös jogok kezelésének birtokosa - Kabdebó György, az egyesület elnöke fejtette ki álláspontját az ügyben a Filmhu-nak. "Meggyőztek a producerek arról, hogy nem tudom 'egy személyben' képviselni a rendezők, az operatőrök és a producerek érdekeit. Ezért jött létre a ProdJus" - mondta az elnök. Kérdésünkre, hogy mennyiben megoldott a magyar filmek külföldi televíziókban való vetítésének nyomon követése, Kabdebó György kifejtette, hogy a Filmjus kölcsönösségi szerződéseket kötött az európai országok jogkezelő szervezeteivel, így mindenki saját nemzetének televízióit monitorozza, az országok saját jogrendszerük, valamint az adott jogkezelő belső szabályzatának megfelelően osztják fel a jogdíjakat. Kabdebó György elmondta továbbá, hogy "az AGICOA egy ügynökség, tehát nem alkalmas a jogkezelő tevékenység ellátására." A Filmjus elnöke az AGICOA nyílt levelére reagálva közölte, hogy beperelte az AGICOA Hungary-t rágalmazásért. Kabdebó Györgytől megtudtuk, hogy az eredetileg szeptemberre várható minisztériumi döntést egy hónappal elcsúsztatták, tehát várhatóan október folyamán derül majd ki, hogy átveheti-e a közös jogkezelés jogát a ProdJus. (Kabdebó György szerint az AGICOAHungary kérelme nem felel meg a törvényi előírásoknak, így a döntés kizárólag azt befolyásolhatja, hogy átadhatja-e a Filmjus a ProdJus-nak a közös jogkezelés jogát.

 

Kabdebó György a 2008-as Produceri találkozón Fotó: Szandtner Dániel

Néhány vezető producert is megkérdeztünk az ügyben. Miskolczi Péter (Eurofilm Stúdió), a Független Producerek Szövetségének (FPSZ) tagja elmondta, hogy neki is az az elsődleges elvárása az új jogkezelő felé, hogy harcoljon a produceri részesedés százalékos arányának növeléséért, amely az európai átlagot tekintve Magyarországon a legalacsonyabb. "A Független Producerek Szövetségében sincs egységes álláspont a kérdésben. Én személy szerint az AGICOA mellett foglaltam állást, szándéklevél formájában" - mondta a producer. Döntését azzal indokolta, hogy csak egy szervezet kaphat jogosultságot, és az AGICOA felkészültebbnek tűnik, továbbá fontos szempont, hogy vannak nemzetközi tapasztalatai a jogkezelés terén. "Reményeim szerint átláthatóbb volna a rendszer, ha az AGICOA Hungary kezelné a filmelőállítói közös jogokat" - tette hozzá Miskoczi Péter.

Pusztai Ferenc (KMH Film) producer az 'AGICOA-ProdJus dilemma' kapcsán azt nyilatkozta, hogy természetesen ő is olvasta az AGICOA körlevelét, illetve az erre adott reakciókat, de nem foglalkozott komolyabban az üggyel. "Jöttek-mentek a körlevelek, de nem derült ki semmiféle konkrétum azzal kapcsolatban, hogy az AGICOA mit, és a gyakorlatban hogyan kívánna elérni, megvalósítani." - mondta a producer. Nehezményezte továbbá, hogy valójában azt sem lehet tudni, kik állnak a kezdeményezés mögött. "Ez olyan, mintha bejelentkezne egy külföldi cég azzal, hogy le akarja váltani az MMK-t" - tette hozzá Pusztai Ferenc.

Kántor László, a Magyar Producerek Szövetségének alelnöke is kifejtette az ügyben képviselt rendkívül határozott álláspontját a Filmhu-nak. Az MPSZ elnöksége ugyan támogatta az AGICOA létrejöttét, 4-igen, 3-nem és 1-tartózkodás arányában, de ez korántsem tekinthető egyhangú álláspontnak, és a tagság véleménye is megoszlik a kérdésben.

Kántor László az AGICOA Hungary mellett tette le a voksát, elmondása szerint tisztán racionális indokok által vezérelve. "Ma a magyar filmek többsége koprodukcióban készül, ebből kifolyólag szinte bizonyos, hogy az adott filmet koproducerként jegyző országok forgalmazni és televízióikban sugározni fogják az alkotást" - érvelt a producer. "A nemzetközi koprodukcióban készülő filmek nem csak a magyar közönség számára érthetőek, így még nagyobb az esély rá, hogy további külföldi országokban vetítsék ezeket" - tette hozzá. "Itt jelenik meg az AGICOA mellett szóló fő érv, miszerint egy olyan nemzetközi szervezet, amely már szinte az egész világon bebizonyította, hogy jól működik, és megvan a kellő infrastruktúrája, sokkal hatékonyabban tudja ellenőrizni, hogy a világ mely részén vetítették a filmjeinket, milyen televíziókban illetve internetes portálokon, mint egy magyarországi székhelyű, magyar érdekeket védő szövetség" - érvelt Kántor László. A producer szerint évek telnének el, mire a nemrég bejegyzett ProdJus felnőne a feladathoz, hogy nemzetközileg ellenőrizzen, és ez nagy pénzveszteséget jelentene a szakmának. "Az AGICOA egy genfi székhelyű szervezet, amely egész európát ellenőrzi. Megvan az apparátusa arra, hogy a külföldön forgalmazott, vetített filmek megjelenését monitorozni tudja, és a jogdíjakat is be tudja hajtani a vetítések után." - fejtette ki álláspontját az MPSZ alelnöke.

A 2008-as Produceri találkozó közönsége Fotó: Szandtner Dániel

Kántor László személyes tapasztalatait is megosztotta a beszélgetés során: "Én soha nem kaptam a Filmjus-on keresztül külföldi jogdíjat, pedig ez egy automatizmus kellene, hogy legyen." Kántor véleménye szerint a produceri részesedés arányát 40 és 60 százalék között kellene meghatározni, hiszen "a producer az, aki vásárra viszi a bőrét egy-egy produkció létrejöttekor. Ezek a százalékos arányok többnyire elfogadottak a nemzetközi gyakorlatban."

Sipos László producer (ÚjBudapest Filmstúdió) is az AGICOA Hungary mellett érvelt. "Ez egy valóban jól működő szervezet. Rengeteg ország produceri szervezeteivel, producereivel kapcsolatban állnak. A honlapjukon regisztrálhatod filmjeidet, és a regisztrációt követően elkezdik figyelni az adott alkotást. Nem kell előre tagdíjat fizetni, a vetítések után beszedett jogdíjakból vonnak le bizonyos százalékot a jogkezelésért." A producer így összegezte a nemzetközi egyesület mellett szóló érveit: "Az AGICOA-nak alapvető érdeke, hogy behajtsa a jogdíjakat szerződött partnereinek filmjei után, hiszen ebből részesedik bizonyos százalékban."

Kérdésünkre, működhetne-e, hogy a két egyesület megosztva gyakorolja a filmelőállítói közös jogkezelést, Kántor László elmondta, hogy például Spanyolországban a nemzeti jogkezelő szervezet kötött szerződés az AGICOA-val, tehát elméletileg a kettő nem zárja ki egymást. Jelenleg a magyar törvények nem engedik meg, hogy egy bizonyos jogot többen kezeljenek, tehát ehhez törvényt kellene módosítani, azonban erre nagy valószínűség szerint az elkövetkezendő egy-két évben nem fog sor kerülni. "Én azt gondolom, hogy az volna a legjobb, ha két szervezet is gyakorolhatná a közös jogkezelés jogát, így mindenki szabadon eldönthetné, kinek szavaz bizalmat. Ez azért is áldásos lenne, mert ezzel egy egészséges verseny alakulna ki, ami általában jó irányba befolyásolja az egyes szervezetek tevékenységét." - összegezte véleményét az MPSZ alelnöke.

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium sajtóirodájának referense, Szél Felícia nyilatkozott a Filmhu-nak az akkreditáció ügyében. "Ilyen esetekben a jogszabályi feltételek vizsgálata elég bonyolult, mivel nem elegendő az, hogy létrejött a megállapodás, egyéb feltételeket is biztosítani kell. A döntés tehát akkor fog megszületni, ha az illetékes hatóság már minden ehhez szükséges vizsgálatot lefolytatott, és az adott egyesületet a közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásába vette." Szél Felícia elmondta továbbá, hogy a Minisztérium kizárólag kérelemre jár el, a már bejegyzett közös jogkezelő (jelen esetben a Filmjus) megállapodás alapján adhatja át a közös jogkezelést a vele megállapodást kötöttegyesületnek. Az OKM-től ariport megjelenéséig nem kaptunk választ arra a kérdésre, hogy az AGICOA Hungary a filmelőállítói közös jogkezelésre irányuló kérelmét érvényesnek tekinti-e a Minisztérium.