A filmelőállítói közös jogkezelés joga - elsősorban a a kábeltelevíziós sugárzásból származó jogdíjak, és az üres képhordozói díjak - körüli vita a 39. Magyar Filmszemlén tartott produceri értekezleten kezdődött. Sándor György mutatta be a producerek önálló szervezeteként hivatalosan is bejegyzett Prodjust, mely közös megegyezéssel vált ki a FilmJus-ból. A szervezet célja a jogkezelésen felül az Artisjus által beszedett szerzői jogdíjakból származó, "méltánytalanul alacsony", 13%-os produceri részesedés növelése lett volna. A FilmJus támogatta a ProdJus produceri jogok kezelésének átvételére irányuló törekvését, továbbá hozzátette, hogy a jogdíjak körül kialakult monopolhelyzet (azaz, hogy egy szervezet kezelje őket) az európai példák alapján szükségszerű.
Az Agicoa azonban nem így látta: André Chaubeau a januári produceri értekezleten elmondta, hogy létre kívánják hozni az Agicoa Hungary-t, mely a magyar producerek jogainak megfelelő érvényesítését hivatott elősegíteni, hiszen a 13%-os produceri részesedés szerintük is méltánytalanul alacsony. Dr. Sár Csaba, akkor még a Digitalfilm Egyesület főtitkáraként a szerzői jogok rendszerét sérelmezte, azóta a 2008. szeptember 2-án bejegyzett az Agicoa Hungary jogi képviselője lett.
Ezek az előzmények. Alant a Filmhu vitaindítás céljából közzéteszi az Agicoa Hungary felhívásának lényegi pontjait - amely nyílt levél formájában került a producerekhez -, valamint a ProdJus elnökének szintén nyílt levélben megfogalmazott válaszát, továbbá a FilmJus elnökének a producerekhez intézett levelének lényegi pontjait.
Agicoa Hungary: a FilmJus nem megfelelő rendszer
Az Agicoa Hungary 2008. szeptemberében nyílt levelet intézett a magyar producerekhez, "Álljon fel, és harcoljon a jogaiért! Csatlakozzon az Agicoa Magyarországhoz". A levél szerint "2007. végén magyar és külföldi film és televíziós producerek egy csoportja összefogott, mivel elegük lett jogaik Filmjus által történő homályos rendszerben működő és nem hatékony látszat képviseletéből." Az Agicoa szerint ugyanis a magyar producerek egy fillért sem láttak abból a több milliárd forintból, amelyet a Filmjus az Artisjus-tól beszedett a producerek nevében.
A dokumentum állítása szerint az Agicoa a Magyar Producerek Szövetsége (MPSZ) és a Független Magyar Producerek Szövetsége (FMPSZ) tagjainak döntése értelmében jött létre, "mint a nem megfelelő Filmjus rendszer valódi alternatíváját."
A levél szerint az Agicoa Magyarország törekvései - többek között - a következők: "Annak biztosítása, hogy a produceri jogkezelő szervezetek által beszedett jogdíjak azonnal és objektív, nem diszkriminatív alapon kerülnek kifizetésre a producereknek." A dokumentumban olvasható, hogy az egyesületként nyilvántartásba került Agicoa Magyarország benyújtott egy kérelmet az OKM-hez, melyben kérelmezte a magyar producerek közös jogkezelő szervezeteként történő nyilvántartásba vételét, azaz hogy a produceri jogdíjak kezelését illetően átvegye a FilmJus szerepét.
Éppen ezért, az Agicoa nyílt levelében arra kéri a magyar producereket, hogy "tartózkodjanak a Prodjus támogatásától", mivel meggyőződésük szerint "a ProdJus nem más, mint egyszerűen a Filmjus régi, átláthatatlan és nem hatékony struktúrájának új elnevezése."
ProdJus: az Agicoa képtelen lenne a jogkör gyakorlására
Sándor György, a ProdJus elnöke nyílt levélben reagált az Agicoa Hungary levelére: "Bízz benne, hogy a ProdJus érvényt szerez jogaidnak! Ne hagyd, hogy az Agicoa-demagógia eredményes legyen!" Sándorék szerint az Agicoa és magyar leányvállalata hamis információkat terjeszt a magyar producerek körében, mert "képtelen lenne a magyar producerek jogainak hatékony érvényesítésére". Sándor György meg is magyarázza, miért gondolja így.
A Filmjus eddigi tevékenysége, elosztási rendszere nyilvános, ellenőrizhető, hosszú évekre visszamenőleg áttekinthető. Sándor György említést tesz egy, a Prodjus birtokában lévő, román kollégától származó levélről, amely szerinte jól jellemzi az Agicoa nemzetközi tevékenységét: "az Agicoa 1999-es romániai szerepvállalása óta az ottani beszedő cég (a helyi Artisjus) az évi kábeltelevíziós jogdíjak után fizetett összeg 70%-át adja át az Agicoanak, azonban sajnálatos módon az azóta eltelt 9 esztendőben Romániában egyetlen producer sem részesedett e beszedett jogokból."
A két produceri szervezet tagsága sem tisztázott: miközben az Agicoa Magyarország azt állítja, hogy a magyar producerek széles köre hívta volna életre (ld fent), a ProdJus szerint "az MPSZ tagságának nagyobb része határozta el a ProdJus tevékenységének segítését úgy tagként, mint az elnökség és a felügyelő bizottság munkájában való részvétellel".
Sándorék szerint a magyarországi televíziós műsorok követésére nincs technikája az Agicoá-nak, hollott a ProdJustól az OKM megkövetelte, hogy igazolja számítógépes, átlátható technikai háttérbázisát. Ezért szerintük az Agicoa "nem jogkezelő szervezet, hanem ügynökség", amely "számítógépes adatbázis és szoftver hiányában szeretné ellenőrizetlenül osztogatni a jogdíjakat, amely egy átláthatatlan és követhetetlen gazdálkodást eredményezne".
ProdJus a Filmjus eddigi tevékenységéhez hasonlóan átláthatóan, ellenőrizhetően, a törvényi szabályozásoknak megfelelően szeretne működni – állítja Sándor György. "Minden olyan országban, ahol a jogkezelést külföldi, vagy több, azonos jogosítvánnyal rendelkező szervezet képviseli, a gyakorlatban a beszedés-elosztás rendszere nem funkcionál.”
FilmJus: csak a Prodjusnak adják át a jogkezelést
A FilmJus elnöke, Kabdebó György szeptember közepén szintén nyílt levelet intézett a magyar producerekhez, amelyben reagált az Agicoa felhívásában leírtakra. Kabdebó György ezen levelében megkérdőjelezi az Agicoa akkreditációs kérelmét, a vonatkozó jogszabályokra hivatkozva. „A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. Törvény 86. § (3) bekezdése és 87. § (2) bekezdése alapján a filmelőállítókat az egyidejű vezetékes továbbközvetítésre tekintettel megillető díjak kezelését jelenleg csak akkor veheti át egy új egyesület, ha előzőleg a FilmJUS-szal ebben megállapodik. A FilmJus nem kötött ilyen megállapodást az Agicoa Magyarországgal. Ellenkezőleg ezt a Prodjus-szal tette meg!” – írja a FilmJus elnöke. Tehát Kabdebó szerint az OKM két dolgot tehet, hozzájárulhat a ProdJus bejegyzési kérelméhez, avagy elutasíthatja azt. A Filmjus elnökének a magyar producerekhez intézett nyílt levelének teljes szövege itt olvasható.
Itt tartunk most. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium döntése október második felében várható Az ügy további fejleményeiről a Moveast Nemzetközi Pécsi Filmfesztivál alatt, október közepén tartandó Produceri közgyűlés után itt, a Filmhu hasábjain tájékoztatjuk majd az olvasókat.
