Elsősorban a mozifilmjeidről vagy ismert, az utóbbi időben viszont a tévé irányába fordultál, íróként részt vettél a Csak színház és más semmi című sorozat készítésében, most pedig te rendezed az Ida regénye legújabb adaptációját. Mi az oka, hogy elfordultál a mozitól?
Alapvetően nem fordultam el a filmtől. Az írás nekem mindig fontos volt a rendezés mellett, és az ember lényegesen kevesebb mozifilmet rendezhet, mint amennyi produkcióban íróként részt tud venni. Néha kifejezetten élvezem, hogy valaki másnak írhatok, felszabadultabb vagyok, mint például azoknál a produkcióknál, amelyeket én rendezek. Ez nem azt jelenti, hogy ne lennék lelkiismeretes, de valahogy kisebb a tét és jobban élvezem.
Ez lesz az első tévéfilmed. Milyen lényegi különbségek vannak egy mozi- és egy tévéfilm készítésénél?
A költségvetés jóval alacsonyabb, mint egy mozifilmnél, ez nehézség, mert az Ida regénye egy kosztümös film, ami 1910-ben játszódik. Rövidebb idő van a forgatásra, de maga a platform, amin megjelenik, is más, tévéképernyőre van tervezve. Most az előkészítés folyamatában vagyunk, éppen a ruhapróbák zajlanak.
Ezek szerint a casting már teljesen lezajlott?
Tulajdonképpen 99%-ban igen. Mentes Júlia játssza Idát és Rohonyi Barnabás lesz Csaba, ők a főszereplők, de szerepel benne Mészáros Béla, Sipos Vera, Bata Éva, Kovács Lehel és Ember Márk is.
Mikor kezdtek forgatni?
Május elején. Van egy gyártási tervünk, amibe reméljük, nem szól majd bele a vírus.
Goda Krisztina és Szávai Viktória a BUÉK forgatásán
Láttad a Jávor Pállal 1934-ben készült változatot vagy az 1974-es tévéfilmet Venczel Verával?
Igen, nekem talán az 1934-es jobban tetszik, de megpróbáltam a lehető legjobban elvonatkoztatni tőlük, mert nem lenne értelme megcsinálni ezt a filmet, ha pont ugyanazt akarnám, mint a korábbi feldolgozások.
Mi alapján esett a választásod az Ida regényére?
Még középiskolában olvastam, de valójában Divinyi Réka szeretett bele. Neki volt ez a regény egy dédelgetett nagy kedvence, régóta beszéltünk már róla, hogy jó lenne
megfilmesíteni, aztán volt egy pályázat és a sors úgy hozta, hogy most el is készíthetjük.
Akkor jól gondolom, hogy ezt a forgatókönyvet is együtt írtátok?
Nem, Réka írta, én inkább csak dramaturg szerepben voltam mellette.
Divinyi Réka már állandó forgatókönyvíró társadnak tekinthető, mi az oka annak, hogy ilyen harmonikus a kapcsolat?
Az évek meg a rutin. Azért ez nem azt jelenti, hogy mindig mindenben egyetértünk, vagy ne szoktunk volna vitatkozni. Rékával elég hasonló az ízlésünk és meg tudjuk győzni egymást. Ha ez mégsem sikerül, akkor győz a hierarchia. Ha ő a vezető író, akkor az övé az utolsó szó, ha nagyjátékfilmről van szó, akkor inkább az enyém, de nem ragadunk le egy problémánál, hanem tovább megyünk és a dolgok általában megoldódnak.
Mentes Júlia játssza el Idát / forrás: starup.hu
Sokat vitatkoztatok az Ida regénye írása közben?
Nem, ilyenkor mi nem egymással harcolunk, ez egy párbeszéd közöttünk, ahol mindkettőnknek az a célja, hogy a végeredmény jó legyen. Többnyire egyfelé megyünk
magunktól is.
Előző filmed, a BUÉK, és most az Ida regénye is adaptáció, milyen nehézségekkel jár egy ismert és közkedvelt művet filmre vinni?
Ez egy hasonló megmérettetés ahhoz, amikor egy ismert drámát visz színpadra az ember. Mindig nehéz ez, amikor már van egy viszonyítási alap. Ha egy regényt adaptálunk, a film óhatatlanul más lesz, mert a prózában ott van mankónak a narráció, ami segít megismerni a főhős gondolatait, a filmben ennek dramatikus helyzetek sorozatából kell kiderülnie.
Kockázatosabb az adaptálás, mint saját ötletből dolgozni?
Nem feltétlen. Amikor az ember kiáll valamivel, az mindig kockázatos.
Mi izgat legjobban a történetben? A karakterek, a lassan kibontakozó szerelmi szál, a monarchia közege vagy valami más?
Én ennek a regénynek leginkább a naivitását, a tisztaságát és a báját szeretem. A hétköznapjainkat olyan súlyú problémák terhelik, mint a pandémia vagy a politikai radikalizálódás, úgy érzem, jó lesz ebben a boldog békeidőben játszódó történetben kicsit elidőzni.
Venczel Vera az Ida regénye 1974-es feldolgozásában / forrás: port.hu
Milyen célt tűztél ki magadnak az Ida regénye kapcsán?
Sikerüljön jól. Azt, hogy a nézők szeretik-e, nehéz megjósolni. A közönség néha a vállára veszi az embert, néha meg a földre dobja. Nem érdemes ezzel előre foglalkozni, az a fontos, hogy a sok kompromisszum, amit minden forgatáson meg kell hozni, végül egy nekem tetsző filmet eredményezzen.
Van olyan sarkalatos pontja a filmnek, ami, ha nem sikerül jól, az egész elromlik tőle? Van ilyen félelmed?
Az Idával kapcsolatban leginkább a vírustól félek.
Tudtok már valamit a megjelenési dátumról?
Nem. Ezt a tévé határozza majd meg. Stábvetítést biztos tartunk, bár most még erre sem
vennék mérget, de hogy a tévében mikor fog lemenni, arról fogalmam sincs.
A Félvilágot például a tévés premier után pár hétig adták a mozik, ezt nem tervezitek?
Azt szeretném, ha a film a saját keretein belül sikerülne jól. Ha ez egy nagyjátékfilm lenne, akkor ennek a költségvetésnek a többszörösébe kerülne, így is vagy harminc oldalt húztunk ki Rékával a büdzsé miatt. Ráadásul az embereknek van egy elvárás szintje a kosztümös drámáknál, köszönhetően például olyan sorozatoknak, mint a Bridgerton, ami tízszer annyi pénzből készült, mint az Ida. Szóval a platform egyelőre a tévé marad, de remélem a nézők szeretni és nézni fogják.
címlapkép: Goda Krisztina / fotó: Kallos Bea/MTI
