Születésnapi ajándék
A Fehérlófiát Jankovics Marcell 40. születésnapja után egy nappal, 1981. október 22-én mutatták be a hazai mozik.
Ötből a második
Jankovics Marcell első egész estés animációja az 1973-ban bemutatott János vitéz volt. Ezt 8 évvel később követte a Fehérlófia, majd közel 20 éves kihagyás után 2002-ben az Ének a Csodaszarvasról, és rá 9 évvel Az ember tragédiája (2011). A Toldi sorozatból is terveztek nagyjátékfilmes verziót, jelenleg is zajlik a gyártása, ezt viszont sajnos Jankovics már nem élhette meg.
Nézőszámok
Jankovics Marcell rendezte az első egész estés magyar animációt, a János vitézt (1973), amire több mint 1,5 millióan váltottak jegyet. Ehhez képest a Fehérlófia 490 ezres nézőszáma csalódás volt a rendező számára. Jankovics egyrészt abban látta a kevés néző okát, hogy a film elején szerepelt, hogy „A szkíta, hun, avar s a többi pusztai nép emlékének” ajánlják, a nyolcvanas években pedig nem volt szimpatikus, ha az ember a magyar ősmúltat „ennyire meglovagolja”. Másrészt Dargay Attila Vukját másfél hónapra rá, Mikuláskor mutatták be a mozikban, és mivel nem lehetett egyszerre két rajzfilmet adni, ezért levették a műsorról a Fehérlófiát. A Vuk egyébként közel 2,4 millió nézőt vonzott a mozikba, ennél csak a Lúdas Matyira váltottak többen jegyet öt évvel előtte.
A közös nevező
A János vitéz és a Fehérlófia címszereplőinek (és Vasgyúrónak, valamint Kömorzsolónak) is Cserhalmi György adta a szinkronhangját, aki animációs fronton csupán ebben a két filmben vállalt szinkronszerepet.
Előzmény
A Magyar népmesék első évadából több epizód tartalmaz Fehérlófia elemeket: A só, A macskacicó vagy a Zöld Péter vizuális megoldásait (helyszínek, épületek, figuraábrázolás, stb.) továbbörökítették az egész estés animációba is, a második évadban pedig a Fehérlófia cselekményrészletei figyelhetők meg. Emellett a film elkészítését többéves kutatómunka előzte meg, mely során Jankovics a népmesék, a mítoszok és az égbolt kapcsolatát tanulmányozta.
Elutasított filmterv
A forgatókönyv 1978-ra elkészült változata A tetejetlen fa címet kapta, amit azért utasítottak el, mert „szembehelyezkedett a marxizmus által vallott egyenes vonalú idő tézisével.” – ahogy Varga Zoltán írja a 2019-ben megjelent Jankovics-könyvben. Ezért Jankovics három népmesét is beadott, melyek közül a Fehérlófiát fogadták el, amit a rendező úgy dolgozott át, hogy a kozmikus szimbólumokkal kapcsolatos kutatásait fel tudja használni.
Olimpiai érem
1984-ben Los Angelesben rendezték meg az olimpiát, amin a magyar sportolók nem vehettek részt, mert a Szovjetunió vezette keleti tömb bojkottálta. Ennek ellenére mégiscsak érmet nyert egy magyar: a Fehérlófiát minden idők 50 legjobb animációs alkotása közé választották az olimpiai játékok apropóján megrendezett "animációs olimpián", ezek közt pedig csupán 6 egész estés volt, a Fehérlófia volt az egyik.
Korabeli kritika
A Filmvilág kritikusa nem volt elájulva a Fehérlófiától. Úgy gondolta, hogy „a gyerekeknek alighanem túlságosan bonyolult, a felnőtteknek pedig túlságosan mese”, szerinte „a két tündérlány, Háromfejűné és Hétfejűné bizony kirí a filmből szexbomba-külsejével és teljesen indokolatlan ribancviselkedésével”. Összegzésként pedig megjegyezte, hogy „ha mozirendszerünk nem sarkallna az „egész estét betöltő rajzfilmre”, hanem elég lett volna egyetlen órányi terjedelem is, valószínűleg zseniális alkotással lennénk gazdagabbak.”
Kortárs tengerentúli kritikák
Amerikában tavaly mutatták be a felújított Fehérlófiát, amitől a kritikusok teljesen el voltak ájulva. A Dot & Line összeszedett néhány rajongói idézetet. A Playlist írója ódákat zeng a Fehérlófiáról: szerinte Jankovics filmje nagyszerű példa arra, hogy az animáció műfaja akkor tud a leginkább kibontakozni, amikor a tehetség és a kreativitás nem hódol be sem a trendeknek, sem a megfelelésnek való vágynak. Vizuális értelemben ehhez fogható filmet még nem láttunk, habár a modern animációra gyakorolt hatása egyértelműen látszik (itt Genndy Tartakovsky-t, a Samurai Jack és a Dexter laboratóriuma rendezőjét hozza példának a szerző). A film magával ragadó kecsességgel ötvözi a páratlan stílust és a lenyűgöző tartalmat, az olyan témákat, mint például a pusztítás és a béke, melyet hipnotikus szimbólumokkal és számmisztikával gazdagít. Szerinte a 21. században kevés film mutatja be jobban az animációs történetmesélést, mint a Fehérlófia. „Jankovics hiba nélkül ért el minden célt, amit kitűzött a filmmel – egy zseni munkája, ami megérdemli, hogy lássák, elemezzék és újra meg újra elővegyék.” A Wired egészen elképesztő hasonlattal élt: "Képzeld el, hogy Walt Disney zsenge korában eltévedt a varázserdőben, belőtte magát és hallucinatívan üzekedett volna egy fehér kancával."
A Fehérlófia Blu-ray kiadása
Pszichedelikusság
A Fehérlófiáról az első jelző, ami mindenkinek eszébe jut, az, hogy pszichedelikus. A film Blu-ray kiadásán lévő extrák közt elmondja a rendező, hogy nem a pszichedelikusság vezette, hiszen nem élt kábítószerekkel. „Amitől ez pszichedelikussá lett a sajtóban, az annak köszönhető, hogy az általam ismeretlen pszichedelikus élmény és az álom megélése nagyon közel van egymáshoz. […] Kultúrtörténeti gyökerei vannak, hogy az ábrázolás mögött valamilyen drogfogyasztás áll, de nem lehet egy egész filmet így csinálni.” Ahogy a rendező mondta, számára azért volt fontos ez a vizualitás, mert szerinte a meséket este kell mesélni, amikor sötét van, ekkor pedig sok negatív dolog újraélődik a gyerekek fejében. Az álmok ezt próbálják feloldani és átsegíteni az álmodót.
Felújítás
A Fehérlófia 4K felújítása az Arbelos Films, a Magyar Nemzeti Filmarchívum és a Magyar Filmlabor együttműködésében jött létre 2019-ben. Az észak-, közép- és dél-amerikai forgalmazási jogait szintén az Arbelos Films vette meg, a felújított változat premierje a montreali Fantasia Filmfesztiválon volt, azóta pedig megjelent egy gyönyörű Blu-ray kiadásban is.
Irodalom, film, zene
A Fehérlófia története többféle feldolgozást kapott a magyar kultúrában: Arany László (1862) és Illyés Gyula (1974) irodalomban, Jankovics Marcell (1981) filmben, a Bëlga együttes pedig 2005-ben rapzenés formában is adaptálta a történetet két részletben (első, második).
A Fehérlófia elérhető a Filmio kínálatában.
