Hamarosan megérkezik Pater Sparrow, a Semmelweis látványtervezője, hogy végigkalauzolja a sajtó képviselőit az épület földszintjét és emeletét elfoglaló díszletlabirintusban, amely magába foglalja a bécsi klinikát, ahol a címszereplő nagy felfedezését teszi a fertőtlenítéssel kapcsolatban.
„Azért preferáltunk lakatlan épületeket, mert a vizuális koncepció szerint egy koszos, kevésbé steril Bécset ábrázolunk” — meséli Pater Sparrow, akinek többek között Fónagy Zoltán történész volt segítségére tanácsadóként, hogy korhűen tudják bemutatni ezt a piszkos, 19. századi kórházi közeget. „A kórházban csak a szegények szültek, biztonságosabbnak számított az otthon szülés, így aki megtehette, házhoz hívta az orvost.” Semmelweis tehát egy olyan klinikán teljesített szolgálatot, ahol a társadalom alsóbb rétegeiből kerülnek ki a páciensek.
Koltai Lajos a Semmelweis forgatásán (fotó: Baski Sándor)
A szülőszobában kezdünk, ami valóban kicsit sem emlékeztet egy modern vizsgálóra, steril fémbútorok helyett fából vannak a berendezési tárgyak. „Eredetileg ez egy kápolna volt, amit korabeli referenciák alapján rendeztünk be. A szükséges tárgyak egy része annyira muzeális, hogy bérelni sem lehet, így nekünk kellett őket legyártanunk.” Ezek közé tartozik például egy bőrszíjakkal ellátott, félelmetes korabeli szülőszék is, amit borzadva csodálunk.
„A világítás különösen nagy kihívás volt. Ebben az időben még gázvilágítás volt, és mi is pedzegettük, hogy gázzal oldjuk meg. Aztán az SFX csapatunk kifejlesztett egy olyan elektromos izzót, ami tudja a gázlángot utánozni.” A lámpákat is maguk gyártották, és a gyertyafénynek is domináns szerepet szánnak. Semmelweis egy szűk irodában dolgozik. „Az volt a cél, hogy az ő irodája puritánabb legyen az ellenlábasa, a kórházigazgató irodájához képest. Nincs is annyira berendezve, mert az ideiglenesség érzetét szerettük volna kelteni.”
Az iroda viszont így is tele van patinás használati tárgyakkal, a polcokon pedig orvosi szemléltető eszközök, magzat-preparátumok sorakoznak. „Ilyeneket sem lehet bérelni, referenciák alapján hoztuk őket létre, a saját céljainknak megfelelően alakítva őket. Rengeteg gyerekszüléssel kapcsolatos preparátumot gyártottunk le.”
Nagy Katica a Semmelweis forgatásán (fotó: Baski Sándor)
Ezután végigmegyünk egy padlás-folyosón, bekukkantunk Semmelweis egyik barátjának szegényes hálószobájába, ami egyetlen jelenet kedvéért épült. „Már halott szegény, amikor az ablakon keresztül bemászva rátalálnak.” Legközelebb a boncasztalon látjuk újra ezt a karaktert. Innen kilépve, egy „másik világba”, a nővérszállásra érünk, ahol a film női főszereplője, Emma is lakik. A szálláshoz közös fürdő tartozik, ahol dézsával mosakodtak, így kádat hiába keresünk, de például egy egészen spártai, antik vécé megtalálható benne.
A babaszobában viszont látunk egy régi, rézből készült kézmosót, hiszen Semmelweis nem konkrétan magát a kézmosást tette elterjedtté az egészségügyben, hanem azt, hogy ehhez fertőtlenítő, jelen esetben klórmeszes víz szükséges. „Semmelweis a klórmeszes kézmosás után vette észre, hogy elmúlt a hullaszag a kezéről - akkoriban a bécsi klinika szülészetén dolgozó orvosok boncolással is foglalkoztak.” — magyarázza a látványtervező. Az üresen sorakozó bölcsők kísérteties látványt nyújtanak a teremben, de az előző nap még valódi babákkal forgattak itt. „Egyébként nagyon sok prosthetic test is van a filmben, a boncolások miatt.”
Vecsei H. Miklós a Semmelweis forgatásán (fotó: Baski Sándor)
„Eléggé gyerekcipőben járt még az orvostudomány, ezt látjuk a korbonctanon is. A kor sajátossága, hogy az orvosok pipáznak, miközben könyékig benne vannak az emberben” — hangzik el a proszektúrára érve. Nem meglepő, hogy a boncmesterek innen rengeteg baktériumot hurcoltak fel magukkal a szülészetre. A falakon anatómiai ábrák, az üvegszekrényekben formaldehides üvegek sorakoznak. A boncoláshoz szükséges, bizarr formájú orvosi eszközök szép sorban hevernek az asztalon, így egészen közelről meg tudom csodálni őket, miközben David Cronenberg Két test, egy lélek című filmje jár a fejemben.
A túra odakint ér véget: a klinika külső homlokzatát az épület belső udvarán hozták létre, ahol lovas hintók várakoznak a felvételre. Egy macskaköves utcarészletet is felépítettek itt, a járólapok valójában ruganyos habszivacsból vannak, amiken igencsak különös érzés végigsétálni.
Vecsei H. Miklós. Nagy Katica és Koltai Lajos a Semmelweis forgatásán (fotó: Baski Sándor)
Koltai Lajos rendező, akit mindenki csak Tanár úrnak szólít a forgatáson, a főhős íróasztala mögött vár, megtudom tőle, hogy a harmincnegyedik napon járnak az ötvenöt naposra tervezett forgatásból. „Nagy dolgokon vagyunk túl, boncolásokon, gégemetszéseken. Minden nap van valami nehézség, a színészek számára is, mert nagyon magas fokon pörgünk. Én nem is megyek lejjebb. Ezt ők is nagyon szeretik, és tudják is csinálni, de el lehet benne fáradni. Még sok van hátra, de nem akarom, hogy a minőség egy jottányival is lejjebb menjen.” Eredetileg a film producere, Lajos Tamás kereste meg őt a forgatókönyvvel. Koltai szerint azon ritka felkérések egyike volt, amikor egy valóban jól megírt szkriptet ajánlottak fel neki. “Semmelweis már önmagában is vonzó téma, de itt rögtön világos volt, hogy jó a történet és jók a dialógusok is. Egy kicsit kellett azért változtatunk rajta végül, de ez mindenhol így szokott lenni.” — idézi fel.
A rendező szerint a korábbi Semmelweis-filmek alkotóit inkább az orvos tragikus végzete, az elmegyógyintézetben bekövetkezett halála érdekelte, a bécsi éveivel viszont keveset foglalkoztak. „Semmelweis szenvedélyesen rá akart jönni, hogy miért halnak meg annyian a szülészeti osztályon, ahol tanársegédként dolgozott. Engem ez a szenvedély érdekel, mert egy igazi pályát csak szenvedéllyel lehet végigjárni, még ha az fájdalmat is hoz magával. Ő megtalálta az útját, és minden áron végig is ment rajta, még ha végül bele is halt ebbe. De ez itt még a győzedelmes időszak.”
A Semmelweis díszletei (fotó: Baski Sándor)
Koltai szerint az osztrákok és a magyarok ugyan együtt dolgoztak a bécsi klinikán, de gyűlölték egymást, Semmelweis pedig különösen gyűlölt ember volt. „A főnöke, Klein doktor ki nem állhatta őt. Pont amiatt, hogy ennyire kitartóan a saját feje után ment. Klein félt, hogy őt rúgjak majd ki miatta. Klein egy molnár-családból jött, nem volt mögötte pénz, Semmelweisnek viszont pont az volt a mázlija, hogy elég tehetős családból származott.” A rendező kiemeli, hogy akkoriban az orvosokat nem övezete társadalmi megbecsülés, és nem is fizették meg őket rendesen. „Csak az 1800-as évek végén kezdett tiszteletre méltó pályává válni, korábban nem volt az. Mi is ebből építkezünk, például a filmbeli orvosoknak egy ruhája van. Nem létezett fehér köpeny, öltönyben mentek boncolni, legfeljebb egy kötényt vettek fel rá. A nővéreknek meg végképp nem volt semmijük, és hiába voltak rájuk hagyatkozva az orvosok, mert ők értették a munkájukat, egy nővér szava senkit sem érdekelt.”
Érdekel, hogy rendezés közben el tudja-e engedni operatőri énjét. „Nem. Látok mindent, látom a beállításokat, látom a fényeket. Ettől nem tudok megszabadulni, de nem is akarok. Egy jó rendezőnek sajátja, hogy tudja, hol áll a gépe, merről látja a világot. Nekem rengeteget segít, hogy bennem van ez a kinematográfiai tudás” – hangzik a válasz. Nagy András operatőrrel régóta terveztek együtt dolgozni. „Végre itt volt az alkalom. Remek ember, és nagyon jól működünk együtt. Ki is találtunk egy szisztémát, amit még nem nagyon csinált senki, de jól beválik. De erről csak ennyit árulhatok el.”
A Semmelweis látványtervei (fotó: Baski Sándor)
És hogy miért az inkább színpadi munkájáról ismert Vecsei H. Miklóst, partnereként pedig Nagy Katicát választották a főszerepekre? „Semmelweis csak 29 éves volt abban az évben, amikor megtette a felfedezést. Sosem láttunk olyan képet, amin ennyi idős, mindenki csak az idősebb, kopasz, szakállas férfit ismeri. Eszembe sem jutott, hogy így nézzen ki a filmben, egy fiatalabb embert kerestem, akinek erős kisugárzása van. Ez igaz Miklósra, és egyébként igaz Katicára is. Ide hősök kellenek, bizonyos értelemben romantikus hősök, akiket lehet követni. Rettentően fontos dologról mesélünk, amihez olyan szenvedélyes szereplők kellenek, akik el tudják ezt hitetni.”
A szakmai háttér kapcsán Vecsei találkozott egy orvostörténeti szakértővel is, aki pontosan elmagyarázta, hogyan vezettek le egy szülést vagy hogyan végeztek el egy császármetszést 150 évvel ezelőtt. Egy boncmester egy preparátumon tanította meg számára az akkori boncolások lépéseit. A lényeget viszont Semmelweis magánéletében látja: „A színész igazi feladata, hogy feltérképezzen egy karaktert, a lelkének minél nagyobb amplitúdóját, a legmélyebb és legmagasabb pontjait, és azt megfeleltessem a saját lelkemnek, a saját életem történéseinek. Én sem tudok másból játszani, mint ami vagyok, mint ami velem megtörtént.”
Nagy Katica a Semmelweis forgatásán (fotó: Baski Sándor)
Semmelweis figuráját egy hideg, hirtelen haragú, rosszul kommunikáló embernek ábrázolták. „Viszont, a saját életénél is többre tartotta a szülő anyák és az újszülöttek sorsát. Szerintem ez egy nagyon szép és komplexen játszható karakter: látunk egy mogorva fickót, aki azonnal megváltozik, ahogy a kezébe kerül egy újszülött. Egy ilyen emberrel történik meg az a tragikus szituáció, hogy éveken keresztül napi szinten halnak meg a kezei között gyerekek és édesanyák. Úgy hozta a sors, hogy neki kellett elcipelnie ezt a terhet, mert ő volt az egyetlen, aki megsejtette, hogy itt nem egy kórról van szó, hanem tulajdonképpen egy orvosi hibáról. Szépen lassan megérti, hogy tulajdonképpen ő a nyomozó és a gyilkos is egyszemélyben. Ez a szeretetből táplálkozó tehetetlenség iszonyú feszítő.”
A magyar orvost egy osztrák bába segíti küldetésében. Emma Hoffman a bábaképzőben dolgozott a klinika előtt, itt találkozik Semmelweissel. Hoffman megtestesítője, Nagy Katica is mesél a felkészülésről: “Kaptunk képzést magáról a korról és egy bába megmutatta nekünk, hogyan vezették le a szülést abban az időben.” Nagy Katica már szerepelt olyan filmekben, mint a Rossz versek és a Magdolna, de elmondása szerint még sosem vett részt ekkora léptékű produkcióban, ami ilyen hosszú munkanapokkal jár. „Kíváncsi voltam, hogy fogom bírni, hogy mennyire vagyok ehhez testileg-lelkileg képzett. A ruhák is nagyon nehezek, a báli jelenetben még abroncs is van rajtam. A frizurák is nagyon komplikáltak, nem kényelmes viselet egyik sem, de a stáb persze próbálja megkönnyíteni az életünket.”
A Semmelweis díszletei (fotó: Baski Sándor)
„Az ember lelkileg is fárad, a Tanár úr nagy érzelmi reakciókat, fontos dolgokat kér tőlünk. Nagyon át kell ezeket rágni, koncentráltnak lenni, és érzelmileg sokszínűvé tenni a karaktert. Emma egyébként egy szerény, visszahúzódó lány, aki szegény sorból jön, viszontagságos körülmények között nőtt fel.” Úgy találja, hogy Koltai Lajossal emberileg és szakmailag is egy hullámhosszon vannak. „Szeretek vele dolgozni, mindig érdekesen instruál. Néha csak érzeteket ad át, de valahogy teljesen át tudja rajtam mosni őket kommunikáció útján. Vagy szimbólumok segítségével ad instrukciót, vagy mozgással segít, és akkor attól billen a helyére egy jelenet.”
Forgatási látogatásunk végén megtekintjük, hogyan sürögnek-forognak a szereplők a klinika előtt, miközben befut egy lovashintó. A Semmelweis tehetséges alkotógárdája, gazdagon berendezett díszletei, aprólékos jelmezei mind-mind nagy odafigyelésről tanúskodnak a készítők részéről, látszólag minden adott, hogy újra beemeljék a hazai filmes kánonba az anyák világhírű megmentőjét.
A Semmelweis a Nemzeti Filmintézet támogatásával, a Szupermodern Filmstúdió gyártásában készül. Forgatókönyvírója Maruszki Balázs és Kormos Anett. Producere Lajos Tamás és Vida József, társproducere Bederna László. A film 2023-ban kerülhet a mozikba.
