10. Foglyok (r.: Deák Kristóf)

Szerencsére pont ráfért a listára Deák Kristóf első nagyjátékfilmje is, ami az év utolsó bemutatója volt. Az 50-es évek Magyarországáról nem egyszerű feladat vígjátékot készíteni, a Mindenki rendezője mégis erre vállalkozott, és sikerrel is járt. A Foglyok abszurd történetében az ÁVÓ magyarázat nélkül betelepszik egy nagypolgári család lakásába, ahova bárki bármilyen indokkal belép, többet nem engedik ki. Pár hét alatt kisebb tömeg torlódik fel a lakásban, amiből sok feszült, de főleg vicces szituáció keveredik – a belső szobát bérlő jósnővel, a faarcú ÁVÓ-tiszttel, vagy éppen a simulékony, sunyi házmesterrel, akit mind jól ismerünk. A humoros évzárás mellett még egy dologért hálásak lehetünk Deák Kristófnak: rég láttunk egy rakáson ennyi fantasztikus színészt, legyen szó fiatal újoncról vagy nagynevű legendáról, örömmel fogadunk mindenkit, aki belép ebbe a börtönbe. (PJ)


9. Kilenc hónap háború (r.: Csuja László)

A kárpátaljai Jani kalandvágyból – az is lehet, hogy az anyjától akar elszakadni végre - elmegy háborúzni. Kilenc hónapon keresztül követhetjük az életét, például a monoton és idegölő frontszolgálatot Kelet-Ukrajnában, amelyet Jani nyers és őszinte narrációja és a mobilos felvételek kényelmetlen közelségbe hoznak. A srácról fokozatosan foszlik le a vagányság álcája, és veszi át a helyét a frusztráció, az apátia. Csuja László dokumentumfilmje egy kudarcba fulladó felnövéstörténetet tár elénk, emellett pedig fontos kordokumentum is, megmutatja, mi folyik egy velünk szomszédos országban. (VD)

 

8. Guerilla (r.: Kárpáti György Mór)

Kárpáti György Mór első nagyjátékfilmje az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után játszódik, szereplői pedig fiatal magyar katonák, akik még nem tudják, hogy mindennek vége. Meggyötört arcok bujkálnak a vadonban, ahol a Mészáros Blanka által alakított felcserlány jelenti a reményt. A Guerilla végig bent tart az erdőben, arra biztat, hogy mi is vegyüljünk el a szabadságharc piszkos és cserzett arcú katonái között, és közben olyan szépen és érzékletesen van fényképezve, hogy több képkockája egy korai Terrence Malick-filmbe is beleillene. Beszippant a hangulata, eseménytelensége ellenére is feszült alkotás, amely átélhető közelségbe hozza a bujdosó fiatalok vágyait és szenvedéseit. (VD)


7. Apró mesék (r.: Szász Attila)

Szász Attila rendező és Köbli Norbert forgatókönyvíró nevéhez az utóbbi évek legizgalmasabb történelmi témájú tévéfilmjei (A berni követFélvilág, Örök tél) kötődnek, az alkotópáros idén pedig a moziban is letette névjegyét a második világháború után játszódó, magyaros ízesítésű film noirral. Feszült, váratlan fordulatokkal teli alkotásukban egy rokonszenves szélhámos desgeti be magát egy vadász tűzrőlpattant feleségének kegyeibe, miközben a dúvad férj  is hazatér a frontról. A három kiváló főszereplő között vágni lehet a feszültséget, a házaspár kisfiát alakító Tóth Bercel pedig még a legszélsőségesebb érzelmi helyzetekben is méltó partnere a felnőtteknek. A világháború pusztítása és a kommunista diktatúra közötti senkiföldje a moziban ritkán látott terep, ami a karakterek, a díszletek és a jelmezek terén is kifogástalanul jelenik itt meg. Az Apró mesék az év egyik legizgalmasabb magyar filmje, amivel a Szász-Köbli páros a nagyvásznon is bizonyította rátermettségét. (HB)


6. Valan – Az angyalok völgye (r.: Bagota Béla)

Bagota Béla első játékfilmje profin összerakott, izgalmas krimi, ami ritkaság számba megy itthon. A skandináv krimik stílusát idéző történetben egy Brassóban élő nyomozót egy olyan erdei holttesthez hívják vissza szülővárosába, Valanba, ami talán a gyerekként eltűnt nővéréé. A holttest vizsgálata újabb és újabb kérdéseket vet fel, amelyekkel a helyi hatóságok nem nagyon foglalkoznak, ezért a személyes tragédiától fűtött zsaru a saját kezébe veszi az ügyet. Az alaposan átgondolt forgatókönyv izgalmas rejtélyt állít elénk, mélyen beleszövi a történetbe a posztkommunista Kelet-Európa társadalmi állapotát, és a magyar-román együttélést is másképp láttatja, mint ahogy az sokak fejében él. A lerobbant erdélyi bányászváros nyújtotta dermesztő atmoszféra, az erős képi világ, és a félreismerhetetlenül kelet-európai hangulat egy eredeti és markáns elsőfilmes hang megjelenését jelzi: a Valan ígéretes debütálás. (HB)


5. FOMO - Megosztod és uralkodsz (r.: Hartung Attila)

A Z-generációt középpontba állító FOMO nem tipikus kamaszfilm, de pont ez teszi kiemelkedővé. Hartung Attila első nagyjátékfilmje előbb könnyedén becsalogat a közösségi média és a non-stop partizásban elveszett kamaszok világába, majd durva következményekkel szembesít. A végzős gimis fiúkból álló, négytagú Falka likevadász videók készítésével és bulizással tölti az idejét, amíg a banda egyik tagját a többiek bele nem hergelik, hogy mozduljon rá egy alkoholos-önkívületben lévő lányra. Az erről készült felvétel persze kikerül a netre, a lány eltűnik otthonról, a saját irháját féltő srác pedig a barátaival egy hosszú éjszaka során próbálja kinyomozni, hogy hol lehet. A dögös képi világgal, a pörgős tempóval, és a szereplők közötti fantasztikus összhanggal a FOMO-nak hamar sikerül behúznia a céltalan hülyülés, partizás, és Youtuber-lét mámorába, miközben kiábrándító képet is fest róluk. (HB)

4. Drakulics elvtárs (r.: Bodzsár Márk)

Bodzsár Márk második filmjének története már látatlanban is felcsigázott minket: a Kádár-kori Magyarországra titokzatos férfi érkezik vissza Nyugatról, aki valamiért egyáltalán nem öregedett meg, borzasztó vonzó és szeret vért fogyasztani. Magyar Mária ‘Madárka’ és Kun János ügynökök feladata megfejteni a férfi titkát és leszállítani őt Kádárnak, utána meg Brezsnyev elvtársnak. Az Isteni műszak rendezője vicces műfaji masszájában politikai szatíra, vámpírfilm és akciófilm keveredik, láthatóan nagy örömmel és rengeteg ötlettel teszi nevetségessé a gulyáskommunizmust. A csodálatos fő- és mellékszereplők alakításai közül is kiemelkedik Nagy Erviné, aki egy egészen új arcát mutatja. Hazafias ügynökként parádésan szerencsétlenkedik, bambul, hörög szegény Madárka arcába – ajándék minden perc, amit a vásznon tölt. (PJ)


3. Egy nő fogságban 
(r.: Tuza-Ritter Bernadett)

A modernkori rabszolgaságról készítette megrázó dokumentumfilmjét Tuza-Ritter Bernadett, akinek tavaly télen a Sundance Filmfesztiválon is felfigyeltek a munkájára. A rendező nem mindennapi módon forgatta le Maris, az ötvenes szolgáló történetét: egy szál kamerával, több évig járt az asszonyhoz, aki egy névtelen család embertelen körülmények között tart fogva cselédként. A rendező fokozatosan nyeri el Maris bizalmát, aki a kamera jelenlétében idővel felbátorodik és megszökik a házból. A filmnek elképesztő ereje van, a szemünk előtt kialakult kötődés és thrillerbe illő feszültség páratlan, méltó példa arra, hogy a dokumentumfilm életeket tud menteni. (PJ)


2. Akik maradtak (r.: Tóth Barnabás)

Ott veszi fel a fonalat, ahol a legtöbb holokauszttal foglalkozó film véget ér. Hogyan lehet feldolgozni a traumát? A túlélők számára lehetséges a visszatérés egy normálisnak nevezett életbe? Szelíd, a belső folyamatokra koncentráló dráma, amely a visszafogottsága mellett is nagy hatással tud lenni az emberre. Sőt, egyenesen megolvasztja az ember szívét az árván maradt lány és a nőgyógyász fura érzelmi kapcsolata, köszönhetően az érzékeny rendezésnek, a végig fenntartott melankolikus hangulatnak és a kiváló színészi játékának. Szőke Abigél és Hajduk Károly is helyet kapott 2019 legjobb alakításait összegző toplistáinkban. Az Akik maradtak jelenleg az Oscar-jelölés kapujában áll, január 13-án derül ki, hogy bekerül-e a legjobb ötbe. (VD)


1. A létezés eufóriája (r.: Szabó Réka)

Az év, sőt valójában az évtized egyik legszebb filmjében Fahidi Éva holokauszt-túlélő és aktivistát követjük, aki 90 évesen, színpadi tapasztalat nélkül egy modern táncelőadásra készül, amiben az őt és a családját ért traumát próbálja feldolgozni. Szabó Réka a Sóvirág című előadás és A létezés eufóriájának rendezője az inspirálóan energikus és bölcs asszony mellett Cuhorka Emesét, a fiatal táncost is egyenrangú szereplőként mutatja be. Ahogy Éva a gyerekkoráról, a családjáról, a táborban töltött időről vagy a szerelemről mesél, azzal párhuzamosan születik meg az előadás koreográfiája is, amiben minden forgást, minden kézmozdulatot és kosztümöt jelentéssel ruháznak fel az elhangzott történetek. Szabó Réka gyönyörű portrét rajzol az asszonyról, aki óriási traumán ment keresztül, de minden nehézség ellenére sem felejti el, hogy nagyon jó dolog élni. (PJ)

A toplistát Varga Dénes, Pozsonyi Janka és Horváth Bálint állította össze. 

Borítókép: Szabó Réka - A létezés eufóriája