Ázsiai filmfieszta Udinében

A fesztivál elsősorban újságíróknak és diákoknak szól, de tiszteletüket teszik itt filmforgalmazók, fesztiváligazgatók és az udinei punkok is. A kínálat bőséges és főként az elmúlt év filmtermeséből merít, de becsúszik egy-egy idei, még ropogós kópia is. Az ötvenkét film közül nem egynek itt van az európai és/vagy nemzetközi premierje: Hong-Kong-ból 10, Dél-Koreából 11, Japánból 8, a Fülöp-szigetekről, Tajvanról, Thaiföldről és Szingapúrból 1-1 film érkezett.

Saving My Hubby

A filmek nagy számát az ázsiai filmtermés bősége mellett a különböző tematikus összeállítások indokolják. A szervezők alapos merítéssel szeretnék bemutatni a mai távol-keleti filmtrendeket és filmtípusokat (az indusztriális horrortól az ifjúsági drámáig), ami ha reprezentatív áttekintést nem is, némi fogalmat azért adhat arról, hol tart manapság ázsiai barátaink filmművészete és “kommersz” filmje. Bár szimpatikus módon itt ilyen megkülönböztetés nincs – csak a filmek vannak.

Egy neontól csillogó Szöül elvenedik meg például a fesztivál nyitófilmjének impresszív képsorain. A Saving My Hubby (A férjem megmentése) a dél-koreai Hyun Nam-sup első rendezése. Az innovatív filmnyelvvel operáló mozi egy kiszámíthatatlan éjszaka még kiszámíthatlanabb eseményeivel zúzza porrá egy méla idillben élő polgárcsalád életét.

A jelen filmtermése mellett a szervezők évről-évre bemutatják az ázsiai filmek egy-egy fontosabb korszakát, jellemző stílusirányát, vagy szimplán egy-egy rendezőt, aki valami miatt izgalmas lehet.

Sexy Line

Idén a “Koreai Mozi Aranykora” címszó alatt (meglepő módon) koreai filmek futnak a hatvanas-hetvenes évekből. Hét rendező hét filmje fémjelzi a kort, mára klasszikusok, legalábbis arrafelé.

A meghívott rendezők közül külön blokkot kapott a japán Ishii Teuro, aki filmjeivel lényegében az egész huszadik századot átfogja, lévén 1920-as születésű és máig alkotó filmes. A fesztivál különlegessége, hogy a 83 éves direktor itt van. Ez még nem akkora bumm, csak ha tudjuk azt is, hogy a sensei eleddig nemzetközi filmfesztiválon nem tette tiszteletét. Filmjei Japánban kultikusak (a blokk címe “King of Cult”), 1961-es Sexy Line-ja első blikkre van olyan ütős, mint a Kifulladásig, bár a sztori az Éli az életétre hajaz. Amin Godard korai filmjeinél elájulunk, az megvan nála is, a vágás talán konzervatívabb.

Szinten japán meghívott Hirayama Hideyuki, a Fülöp-szigetekről itt van Eric Matti, Koreából pedig Kim Sang-jin és még sokan mások. A fesztivál harmadik napjáig már volt néhány remekműgyanús dolgozat, de a java még csak most jön. A szórakozás garantált, a meglepetés borítékolható. 

A fesztivál kedden az immár tradicionálissá vált "Horror nap"-pal folytatódik, amikoris már a kora reggeli óráktól kezdve hét rémületet vetítenek le egymásutánban. Az idei termés közt van például a Dark Water, az eredeti Ringet készítő japán sztárrendező, Hideo Nakata legutóbbi munkája, ill. a Ju-on: The Grudge (A harag), egy kultikus gore-mozi a Ring szerzőjének tollából, ahhoz nagyon hasonló történettel, melyből Sam Raimi készül hollywoodi remake-re.